A Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 188-213. szám)
1994-09-01 / 188. szám
2 a hírlap RÖVIDEN Szlovákia Védelmi miniszterek találkozója Csúcstalálkozót tartanak a visegrádi országok védelmi miniszterei szeptember 5-én Pozsonyban. A Magyar Távirati Iroda érdeklődésére szerdán Erdélyi Lajos alezredes honvédelmi szóvivő elmondta, hogy a Szlovák Köztársaság kezdeményezésére létrejövő találkozón a NATO-hoz való közeledésről, a békepartnerségi programban való részvételről, valamint Közép-Európa biztonsági kérdéseiről lesz szó. Várhatóan lehetőség nyílik rövid kétoldalú találkozókra is. Észak-Írország Az IRA tűzszünetet hirdetett Az Észak-Írország Nagybritanniától való elszakításáért küzdő katolikus terrorszervezet, az IRA szerdán kihirdette, hogy éjféltől teljes egészében megszünteti az erőszakcselekményeket. Az IRA közleménye szerint tűzszüneti intézkedése feltétel nélküli és határidő nélküli, azaz állandó jellegű. Magyarország Göncz Árpád fogadta a komi államelnököt Közös érdek, hogy a magyar-komi kapcsolatokban meghatározó szerephez jusson a gazdasági együttműködés, és ehhez jó alap, hogy a magyar-komi árucsereforgalom már eléri az 50 millió dollárt. Mindez azon az ebéden hangzott el, amelyet Göncz Árpád adott rezidenciáján a Komi Köztársaság elnökének tiszteletére, aki Pál László ipari és kereskedelmi miniszter meghívására tartózkodik hazánkban. Közel-Kelet Nukleáris fegyverektől mentes övezet Amr Musza egyiptomi külügyminiszter szerdán nukleáris fegyverektől mentes övezet kialakítását sürgette a Közel-Keleten Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel Jeruzsálemben tartott találkozója után. Románia Teodor Melescanu budapesti útja Teodor Melescanu román külügyminiszter hétfői budapesti látogatásán, amelyre Kovács László magyar külügyminiszter meghívására kerül sor, áttekintik a románmagyar viszony időszerű és távlati témáit, beleértve az alapszerződésről folytatott tárgyalások felújításának és befejezésének kérdését, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákat—közölte szerdai sajtóértekezletén Mircea Geoana külügyi szóvivő. Elmondta, hogy a román diplomácia vezetőjét fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, valamint Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. VILÁGTÜKÖR Az orosz csapatok utolsó egységei is elhagyták Németországot Búcsúztató Berlinben Jelcin: „Nem a német nép a hibás a második világháborúért...” Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár szerdán Berlinben együtt búcsúztatta a Németországból távozó orosz csapatok utolsó egységét. A majdnem ötven évig tartó korszakot lezáró történelmi nap eseményei Európa egyik legszebb terén, a Gendarmenmarkton kezdődtek. A számos találkozó révén egymást jól ismerő és keresztnevén szólító orosz elnök és a német kancellár baráti öleléssel köszöntötte egymást. Kohl ezt követően katonai tiszteletadással üdvözölte az orosz államfőt, aki kedden este érkezett a német fővárosba. A két nemzeti himnusz elhangzása és a Bundeswehr díszegységének tisztelgése után Matvej Burlakov vezérezredes, az egykori NDK területén állomásozott szovjet nyugati hadseregcsoport utolsó főparancsnoka tett jelentést Jelcin elnöknek és Kohl kancellárnak arról, hogy az államközi szerződésnek megfelelően augusztus 31 -ére befejezték az orosz csapatok kivonását Németországból. Három év és nyolc hónap alatt 550 ezer embert, valamint haditechnikát irányítottak vissza Oroszországba, illetve a FÁK tagállamaiba — közölte Burlakov és köszönetet mondott tisztjeinek, katonáinak a feladatok pontos és fegyelmezett végrehajtásáért, az orosz és a német kormány támogatásáért, valamint a német hadsereg által nyújtott segítségért. „Az ideiglenes állomásoztatás befejeztével kivonult csapatoknál az erkölcsi állapot kifogástalan, készek az újabb feladatok teljesítésére” — fejezte be jelentését az orosz főparancsnok. Jelcin elnök, mint az orosz fegyveres erők főparancsnoka nyugtázta a jelentést és az előzetes programtól eltérve rövid beszédet rögtönzött. Ebben még egyszer hangsúlyozta, hogy a kivonulást a megállapodásoknak megfelelően pontosan végrehajtották és a bonni kormány is megtartotta szavát, kifizette a kivonuláshoz ígért pénzügyi segítséget. Hitler kényszerítette a háborúra Oroszországot, nem a német nép a hibás a második világháborúért — mondta az orosz elnök és rámutatott, hogy jelenleg partneri, baráti viszony van a két ország között. Külön köszönetet mondott „személyes barátjának”, Helmut Kohlnak, aki jelentős támogatást nyújtott a kivonulás eredményes végrehajtásához. Jelcin végül elismerését fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a történelmi jelentőségű esemény bekövetkezhessen. Klaus Kinkel német külügyminiszter egy szerdai nyilatkozatában kijelentette, hogy „a korábbi szovjet csapatok távozása Észtországból és Lettországból, valamint Németországból a második világháború utolsó fejezeteinek egyikét zárja le.” A háború utáni korszak lezárását, a német-orosz kapcsolatok erőteljes fejlesztését szorgalmazta Jelcin orosz elnök és Kohl német kancellár az orosz csapatkivonulás befejezése alkalmából rendezett szerdai ünnepségen. A berlini Schauspielhaus impozáns klasszicista épületében megtartott ünnepélyen jelen volt Roman Herzog német szövetségi elnök, a bonni kormány valamennyi tagja és a német közélet kiemelkedő személyiségei. Részt vettek az ünnepségen azok az orosz veteránok, egykori tábornokok és tisztek, akik a második világháborúban részesei voltak a Berlinért folytatott csatának és később a nyugati hadseregcsoportnál szolgáltak. Európa háború utáni történelmének kiemelkedő eseményeként méltatta a csapatkivonulás befejezését Helmut Kohl. Hangsúlyozta, hogy Németország Európa szabad és egyenjogú népei közötti jószomszédi kapcsolatokért száll síkra. A múltat idézve a kancellár rámutatott, hogy a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én megindított támadásról soha nem szabad elfeledkezni. Tisztelettel emlékezett a második világháborúban elesettekre és kijelentette: „Meghajolunk a szörnyű háború által Önök országának okozott több millió halálos áldozat emléke előtt”. „Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy később az oroszok mit okoztak a németeknek” — tette hozzá. Az évszázad tragikus fejleményeit a felfokozott nacionalizmus és hatalmi vágy, a faji őrület és az osztálygyűlölet idézte elő — mondta Kohl. Majd hozzátette, hogy a totális diktatúrák, az emberek gyűlöletére épülő ideológiák mindkét országban emberek millióinak okoztak szerencsétlenséget. A közelmúltról szólva kiemelte, hogy a berlini fal leomlása után a német egyesülés nem valósulhatott volna meg a szovjet vezetés közreműködése nélkül. — Mi, németek mindig hálával gondolunnk erre — mondta. Szavai szerint a német-orosz együttműködés kialakítása még csak az elején tart. Európában biztonságot és jólétet csak Oroszországgal szorosan együttműködve lehet biztosítani — jelentette ki a német kancellár. 1994. szeptember 1csütörtök HÍRVILÁG Másfél hónapi távollét után Ruanda ismét képviselteti magát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az új nagykövet, Bakuramutsa Manzi már részt is vett a keddi vitában. Elődje, a korábbi ruandai kormány képviselője július 19-én, röviddel azután mondott le önként tisztjéről, hogy a Ruandai Hazafias Front hatalomra került Kigaliban. Az eredeti menetrend szerint szeptemberben Ruanda venné át a Biztonsági Tanács soros elnöki tisztét, de BT-tagok szerint Spanyolország fogja betölteni ezt a tisztet, s Ruandára valószínűleg csak decemberben kerül sor. Simon Peresz izraeli külügyminiszter kedden közölte, hogy izraeli részről jóváhagyták Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök tervezett, ám eddig már kétszer lemondott Gáza-övezetbeli látogatását. Az AP jelentése szerint Peresz az izraeli hadsereg rádiójának nyilatkozva jelentette be, hogy erről telefonon értesítette Jasszer Arafat palesztin vezetőt.— (Arafat) nagyon örült, hogy sikerült a pakisztáni kérdést megoldani. Elmondtam neki, hogy nem állt szándékunkban megsérteni sem a békefolyamatot, sem a Palesztin Hatóságot. A problémát nem Bhutto, hanem az eljárás módja okozta — mondta Peresz. Egyelőre nem tudni, hogy megtartják-e a szeptember 4-ére tervezett látogatást. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter kedden Berlinben úgy nyilatkozott, hogy ha a boszniai szerbek elfogadnák a nemzetközi összekötő csoport béketervét, utána módosítani lehetne Bosznia-Hercegovina felosztási térképén —jelentette az AFP. Az összekötő csoport elismerte, hogy van arra lehetőség, hogy kölcsönös egyetértés alapján a konfliktusban érintett felek javítást eszközöljenek a térképen — állította az orosz diplomácia vezetője a berlini Tegel repülőtéren újságíróknak nyilatkozva. Kozirev kiemelte, hogy ez a lehetőség azonban csupán a béketerv elfogadása, nem pedig elutasítása esetén állna fenn. Az amerikai külügyminisztérium kedden hangsúlyozta: a boszniai szerbeknek fel kell készülniük arra, hogy elviseljék a nemzetközi összekötő csoport által kidolgozott béketerv újabb elutasításának következményeit. Több mint 380 dél-jemeni katonatiszt és sorkatona — közöttük Ali Szalem al-Beid déli szakadár vezető szárnysegéde — tért vissza Szaud-Arábiából kedden Szanaába — mondta a jemeni televízió. Az AFP kérdésére a szanaai hatóságok közölték, hogy a visszatértek kegyelemben részesülnek, noha lejárt az Ali Abdullah Szaleh elnök által meghirdetett amnesztia határideje. Szaleh elnök a polgárháború befejeztével, július 7-én hirdetett közkegyelmet a déliek számára. A rendelkezés azonban nem vonatkozott az önhatalmúlag kikiáltott (déli) Jemeni Demokratikus Köztársaság elnökére, Ahmed Ali al-Beidre és 15 másik vezetőre. A Szolidaritásnak vissza kell térnie az országos politika színpadára — jelentette ki Lech Walesa lengyel államfő kedden, miután Gdanskban találkozott a szakszervezet országos bizottságának tagjaival. A Marian Krzaklewskivel, a Szolidaritás vezetőjével közösen tartott sajtóértekezleten elmondotta, hogy nincs nagy különbség a szakszervezet és az ő alkotmánytervezete között, a probléma lényege: miként tudják elérni, hogy e tervezeteket a parlament figyelembe vegye. Az államfő hangsúlyozta, hogy nemcsak lehetséges, de feltétlenül szükséges is a Szolidaritásból „kibújt” erők összefogása, ahogy az a baloldalnak sikerült. Ha nem jön létre a baloldal ellenfeleinek egysége, eszméik vereségre ítéltetnek. Ki akarják zárni a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Szabadság Uniója (UW) soraiból Barbara Labuda asszonyt. A párt baloldalának közismert, és rendkívül népszerű személyiségének eltávolítására Jan Maria Rokita, a Suchocka-kormány egykori minisztere tett javaslatot. Az UW elnöksége keddi ülésén végül is nem döntött a javaslatról, hanem a vádat — a párt alapszabályzatának megsértését— a wroclawi fegyelmi bizottság elé utalta. Japán: még egyszer bocsánat... Több Canossával is felért a japán kormányfő kedden befejeződött délkelet-ázsiai körútja, egyes vélemények szerint többel, mint kellett volna. Murajama Tomiicsi — 47 év óta Japán első szociáldemokrata miniszterelnökeként — nyilván elődeinél is erősebb késztetést érzett arra, hogy ismételten és ünnepélyesen bocsánatot kérjen országa második világháborús agressziójáért. Vendéglátói viszont — a Fülöp-szigetektől kezdve Vietnamon és Malajzián keresztül Szingapúrig — sokkal kevésbé bizonyultak fogékonynak a történelmi bűntudat kinyilvánítása iránt, mint azt a múlt ismeretében várni lehetett volna. Udvariasan méltányolták a gesztust, majd nyomban áttértek a gazdasági együttműködés konkrétumainak megvitatására, érzékeltetvén, hogy a múlt lezárásának gyakorlatiasabb formái is vannak. Nem mintha Japánnak nem maradtak volna történelmi tisztáznivalói vagy adósságai. Az utóbbi hónapokban két kabinetminiszternek is azért kellett rövid úton megválnia tisztségétől, mert a japán agresszió egyes tényeit, illetve szándékát tagadó kijelentéseket tettek. És ez még nem is meglepő annak fényében, hogy a japán miniszterelnök — Hoszokava Morihiro — részéről először tavaly augusztusban lehetett hallani olyan értékelést, miszerint a császári hadsereg a második világháborúban agressziót követett el. Lezáratlan a háborús jóvátételek dossziéja is, legalábbis ami az egyéni kárpótlásokat illeti. Tokió hivatalos álláspontja szerint a jóvátételek ügyét az 1951-es San Francisco-i békeszerződés rendezte, ezért az egyéni kárpótlási igények érvényessége nem ismerhető el. Más véleményen vannak a japán agresszió egykori szenvedő alanyai — hadifoglyok, kényszermunkára hurcoltak, a japán hadseregbe kényszerrel besorozottak — akik az utóbbi években egyénileg vagy csoportosan keresetet nyújtottak be a japán kormány ellen, hogy peres úton szerezzenek érvényt kárpótlási igényeiknek. Jelenleg több mint húsz ilyen bírósági ügy van függőben. Mindennek ellenére Fidel Ramos, a Fülöp-szigetek elnöke azt mondta Murajamának, hogy noha a múlt „egy kis fekete felhő” képében továbbra is ott van a kétoldalú kapcsolatok egén, ettől még a két országnak nem kell a történelem rabjává válnia. Vo Van Kiét vietnami miniszterelnök közölte, hogy őt „egyáltalán nem foglalkoztatja a múlt”. Mahathir Mohamad malajziai kormányfő pedig kereken kijelentette, hogy Japánnak fel kellene hagynia végre az örökös bocsánatkéréssel, s inkább nemzetközi szerepvállalásának kiterjesztésére kellene felkészülnie. Itt az ideje, hogy Japán az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljék — hangoztatta Mohamad, s ehhez a véleményéhez két nappal később csatlakozott a szingapúri köztársasági elnök is. A délkelet-ázsiai vezetők üzenete aligha lehetett volna világosabb: készséggel elhiszik, hogy Japán fájlalja második világháborús agresszióját és soha többé nem akar katonai nagyhatalommá válni, de a kérdés most már úgy merül fel, hogy konkrétan mit jelent mindez a kétoldalú kapcsolatoknak és Japán nemzetközi szerepvállalásának a jövője szempontjából. Murajama megnyilatkozásaiból ítélve egyelőre nem sokat. Gazdasági téren Tokió lényegében azt tudja felkínálni, amit eddig is nyújtott: fejlesztési segélyeket (Vietnam és a Fülöpszigetek ezekből Japántól kapja a legtöbbet), támogatást az érintett országok infrastruktúrájának fejlesztéséhez és a japán magánberuházások lehetőségek szerinti ösztönzését. Az ezeket túlmutató távlati elképzelések, mint például a malajziai kormányfő által javasolt Kelet ázsiai Gazdasági Tanács ügyében Murajama már sokkal óvatosabb volt, s még országa állat, de BT-tagságának kérdését illetően is inkább csak aggodalmait hangoztatta. Végül is a nyolcnapos kürti „elmélyítheti a megértést, elősegítheti a baráti kapcsolatok fejlődését és megerősítheti jövőbeli irányvonalunkat mindegyik ország esetében” — mondta Tokióba hazatérve Murajama. Ennél sokkal többet egyelőre nem is mondhatott. A konkrétumok még váratnak magukra. Erdész Jenő