Dunaújvárosi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-22 / 44. szám
2010. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ A NAP TÉMÁJA KOTTAFEJ A fejkvótát tízezer forinttal csökkentette az állam - Az önkormányzat nyolc százalékot vont el a zeneiskolától - Az idei évtől a jutalom CD-je után is adózhat a gyerek Kodály: „A zene mindenkié!" Szabó Beatrix-Boda Bence szabo.betty@dh.plc.hu Dunaújváros - Ahogy Kodály Zoltán mondta: „A zene mindenkié!" A zeneoktatás nyelvére lefordítva mindez így hangzana: a zenei képzés mindenki számára elérhető kell legyen. Adottak-e a feltételek?! Mit jelent a zene?! S egyáltalán: mennyit adnak, hogy legyen zene?! - kérdeztük. Ha szűkösek a keretek, általában a kultúra az első olyan terület, ahonnan pénzt vesznek el. Ne áltassuk magunkat, ez mindig is így volt, koroktól függetlenül. Legyen szó Ferenc József idejéről, vagy akár az elmúlt évtizedről. Egykor döntöttek, és bő hatvan évre megszüntették a katonazenekarokat. Aztán amikor egy kicsit jobban ment, akkor újra megalapították ezeket - veszi át a szót Balogh Zoltán, a Sándor Frigyes Zeneiskola igazgatója. Indoka is van, hogy miért éppen a városi zenede került írásunk fókuszába. Nemes egyszerűséggel: ez állami (nem magán, vagy alapítványi) zeneiskola. Az önkormányzati fenntartású intézmény működése - nagyon leegyszerűsítve - három tételből tevődik össze: az állami normatíván kívül az önkormányzat büdzséjéből, illetve a szülők hozzájárulásaiból jut valamennyi pénz. Az állami támogatás azonban nem haladhatja meg a kiadások 50 százalékát, országos átlagban ez az arány most körülbelül 40 százalék. Az említett három tételből kettőt azonban igencsak megkurtítottak idén. Hatásvadász módon megjegyezzük: Kodály és Bartók országában az alapfokú művészeti oktatás állami támogatása napjainkra 14 milliárd forintra esett vissza. Négy éve még 23 milliárd jutott ugyanerre. Az alapfokú oktatási intézmények informatikai pályázati kerete tavaly 300 millió forint volt. Idén ebből a zeneiskolákat - ki tudja, milyen okból - kizárták. Az állami zeneiskolák - így a dunaújvárosi is - a korábbi 105 ezer forint helyett idén már csak 94 800 forint havi fejkvótát kapnak. A helyi önkormányzat is elvont, intézményeitől fűnyíróelv-szerűen 8 százalékot vett el idén. A nyolc százalékos csökkentés a zeneiskola esetében mintegy 7 milliós elvonást jelent - forintosít gyorsan Balogh Zoltán. Ne higgyük azonban, hogy a statisztika nyelvén minden elmondható: - Egy Gossec Gavott-szerzeményt tanulunk - közli kedvesen Homa Edit fuvolatanár, miután már-már betörünk az órájára. A móriczos Rőder Adrienn öt éve jár a zeneiskolába, s mivel haladónak számít, többekkel együtt a fuvolaegyüttesben is fellép. - Amikor megtanulok valamit, és tudom, hogy szépen játszom, az igazi sikerélmény. Ezért szeretem a zenét - mondja feszengve a kislány. - Legutóbb a könyvtárban léptünk fel. Ilyen alkalmakkor mindig nagyon izgulok, de örülök is, szeretem a csapatot - teszi hozzá Adrienn szégyenlősen. Szerda délután van... - Ez egy békés, viszonylag csendes nap itt, nálunk - szólít meg Kondorné Katika, kikacsintva a könyv- és kottatárból. E kijelentés ellenére majd minden teremből hegedű- vagy éppen zongoraszó hallik, máshol nehéz rezek harsannak. Aztán egy vi _______ dékről bejáróba botlunk. Az adonyi Szent István Általános Iskolában tanulok. Ott, a kisvárosban kezdtem furulyázni, de elment a tanárom. Itt Pók Gabriellánál tanulok. Fellépni mégis leginkább otthon, Adonyban szoktam, a koncertek igazi közösségi élményt jelentenek - fogalmaz Simon Erika. - Igen, a közösség, a csapat nagyon fontos. Az éneklés, de a tánc, a színjátszás is erről szól. Ha nem is a legtehetségesebb gyerekről van szó, mégis részt vehet, alakítója lehet valaminek. S ez az élmény az, ami után aztán vonzódik. Ha ezt a kibontakozási lehetőséget, készséget nem támogatják, azzal sokat veszít a társadalom, véleményem szerint _______ sokkal többet, mint ami összegszerűsíthető, a rááldozott pénz nyelvére lefordítható - térünk vissza az csapásvonalra eredeti Balogh Zoltánnal. A zeneiskolában 400 gyerek tanul, 24 tanár tanít zenét. Az alapfokú rendszerből 2005-től azonban kiszorultak az óvodás korúak. Rájuk nincs fejkvóta. - Pedig a zenei tehetség az, amit korán kell elkezdeni fejleszteni. S ez az a tehetség, ami a legkorábban meg is nyilvánul - fűzi hozzá az igazgató. A 400 tanulótól évente 4 millió forintot szednek be, térítési díj jogcímén. Az éves díj fejenként 24 ezer forint, de sokan az elért eredményük, vagy a szociális helyzetük miatt kedvezményt kapnak. A „Amikor megtanulok valamit, és tudom, hogy szépen játszom.A szülői hozzájárulás az iskola költségvetésének körülbelül 6 százalékát teszi tehát ki, egy De idén emelnünk kell keveset az elvonások miatt - jelenti ki az igazgató. S amin még spórolni kell: a rezsi, az új hangszerek, az eszközállomány fenntartása. Szerencsére a legtöbb diáknak így is tudnak hangszert kölcsönözni, arra tehát nem kell költeni a szülőknek (egy kürt minimum 80 ezer forint). Slusszpoénként egy meghökkentő rendelkezés: az idei évtől a jutalom-CD is adóköteles. Eddig az ilyen juttatás ötezer forintig adómentes volt. Meg kell hát fontolni, hogy érdemes-e versenyt nyerni, hiszen a győztesnek járó CD-ajándék után adózniuk kell a gyerekeknek. Mindennek ellenére: a zene az kell... Balogh Zoltán, a 2007-ben kiváló minősítést kapott Sándor Frigyes Zeneiskola igazgatója Hegedűs Ádám ottjártunkkor a zongorán gyakorolt, Székely Zoltán felügyelete mellett (balra). Rőder Adrienn bevallotta: a fellépéseken sokszor izgul. Egy kicsit így volt az most is, mikor mi lestük meg fuvolázás közben (felül). Tanára, Homa Edit (alul) kedvesen invitált minket órájukra. Az infografika pedig önmagáért beszél Fotó: Lázár Zsolt Pályázat - akár kizárva ■ Az önkormányzat közművelődési pályázati kerete - amelyből a zeneiskolának is rendre jut - tavaly 5,5 millió forint volt. A keretösszeg idén várhatóan nem nő. ■ A minősített (!) zeneiskolák pályázati kerete országos szinten a tavalyi 860 millióról 460 millió forintra csökkent. Egy zenetanár átlagbére 100-110 ezer forint. Elvileg ehhez még hozzáadódik a minőségi bérpótlék, a kifizetésre az önkormányzatoknak azonban nincs pénzük. Aki zene nélkül él, annak is dobog a szíve... Nem kell támogatni a zeneoktatást. Nem fog belehalni senki. Látszólag. Valójában nagyon is sokan fognak belehalni (mindjárt megpróbálom elmagyarázni alább), de addigra már azok, akik most a döntést hozzák, már régen megbecsült, érdemes politikusok lesznek, akik európai tiszteletdíjért galambősz fejjel remek tanácsokat adnak bárkinek, melegváltásban, a reggeli műsorokban pedig elmondják, milyen kártékonyak voltak más politikusok, míg ők helytálltak a vártán. Zenét tanulni, hölgyeim és uraim, nem feltétlenül és nem csupán azért fontos, hogy az emberből Dankó Pista, Kocsis Zoltán, Kőszegi Imre vagy - csak hogy még egy magyart említsek - Gene Simmons legyen. Ha így esik, a közvélekedés szerint nem rossz, ám higgyék el: ha esetleg „csak" zeneértő és -kedvelő felnőtt lesz a gyerekből, annak is felmérhetetlen a haszna. A zene ugyanis minden. Ingyen gyógyszer (hát persze, hiszen énekelni-fütyülni bármikor lehet - ha tudsz), ha beteg vagy, ha sajog a szíved; legális, minden nap korlátlan mennyiségben adagolható narkó, ha boldogan élsz; erős mankó, ha kibicegnéd magadból a napi stresszt. Puccini, Mozart, AC/DC, spirituálé, izlandi népzene, Bartók vagy Kodály - teljesen mindegy, nincsenek műfajok, csak kétféle zene, jó és rossz. Zene nélkül is van élet, tudom jól. Érzékelem, naponta. Ez kevésbé jó. Aki zene nélkül él, az is lélegzik, pislog, annak is dobog a szíve - csak épp (akkor is tudom, ha netán nincs rá egzakt tudományos bizonyíték) más ez az élet, és más lesz tőle a világ is. Nem mondanám, hogy jobb... Boda András boda.andras@dh.plc.hu DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • 5 így látják olvasóink Konkoly Krisztina tanár - Az elmúlt évtizedben egyre csökkent a gyerekszám, a mi iskolánkat ennek ellenére nem látogatják kevesebben, mint tíz éve. A csökkenő finanszírozásnak azonban hosszú távon lehet olyan hatása, hogy drasztikusan megcsappan a létszám. Az egyre szűkülő forrásokat ugyanis a szülői hozzájárulás összegének növelésével lehet kompenzálni, de a szülők teherbírása is véges. S bár nem akarom az ördögöt a falra festeni, megmondom őszintén: a jövőt illetően nem vagyok túl optimista. Szekeres-Gaál Bence diák - Basszusgitározom, körülbelül két éve kezdtem. Az igaz, hogy móriczos voltam, de ott nem zenetagozatra jártam. Mivel azonban az apukám is dobol, így a zene valamilyen módon jelen volt az életünkben. Szerintem manapság egyébként egyre divatosabb lesz, hogy valaki zenét tanul valamilyen hangszeren. A giártanárom, Szabó Attila pedig egy olyan személyiség, olyan ember, aki a zenei oktatáson kívül is sokat ad - avat be egy gyors kérdésfelelek során a miértekbe a Széchenyi gimnazistája. Kondorné M. Katalin az iskola könyvtárosa - Amíg kicsi a gyerek, vinni kell, motiválni. Amikor kamasz, könyörögni kell, hogy gyakoroljon. Ám ha valakiben tényleg él a zene, az tovább csinálja. A zenetanulás rengeteg pluszt ad, a fiataloknak a világszemlélete is más lesz, mint a korukbelieknek, akik soha nem tanultak hangszeren - mondja Katalin, a témában érintett szülőként nyilatkozva. Fia, Kondor Péter ugyanis az európai hírnév felé kacsintgató Accord vonósnégyes brácsása. S egykor Péter is a zeneiskolából indult...