Dunavidék, 1923 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1923-01-07 / 1. szám
2. Döbbenve kérdezzük miért e nagy sietség ? Miért életfeltétele az SHS királyságnak, hogy 1923-ra már minden nem szerb birtokost hontalanná üldözzön kihúzva lába alól az éltet adó anyaföldet ? Vagy olyan sürgősnek tartják a belgrádi állambölcsek hű népüknek a rablótt holmikból való jutalmazását, hogy azt se tudják megvárni amíg látszólag elfelejti a tulajdonos bitangságba veszett jószágának képét? Úgy látszik ott túl a rácson nagyon érzik már, hogy a pünkösdi királyság nem fog sokáig tartani és telhetetlenül habzsolnak és rombolnak mindent addig, amíg lehet. DUMA VIDÉK 1923. január 7. o aca aoaaaaaaa DaaciDuciaaoDaaaaaDunQacjDaaaaaDaoDDan naa □□□ o a a a uQDQoaaa ^ ff ¥ f üataaaDacj DODctDDOo ■““B i 8«^ Bä' noaoDDoa noDnaana A a A äX a ä. naaaoDaa a a . □ □ □□GűQQoaaaDa□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□QQaua□□□□□□ — Naptár. Január 6 (szombat) Vízkereszt, este fél 9-kor a Szociális Missziótársulat Magyar Estje az Iparosok Olvasókörében; 7 (vasárnap) Lucián, Raymund, délután 3 órakor az Első Mohácsi Jótékony Műegylet rendes évi közgyűlése a tűzoltók tanácstermében, a Kath. Legényegylet délután 5 órakor tartja Petőfi emlékünnepét; 9 (kedd) Julián, Marcel; 10 (szerda) Vilmos, Melania; 11 (csütörtök) Ágota; 12 (péntek) Ernő; 13 (szombat) Veronika, Vidor. — Jótékonyság. Dr. Flesch Árminné nevére létesített régebbi alapítvány növelésére 20.000 K-t, Vida Gyuláné Budapestről szintén egy alapítványra 5000 K-t küldött a Mohácsi Izraelita Nőegyletnek. Wolf Zsigmondné elnök 25 éves jubileuma alkalmával rendezett társas összejövetelen Weltner N. Klein Klári útján 2000, Wolf Ödön és Káldor József Kramer Jenőné útján 3000 és Trebitscher Imre Valentin Erzsi útján 2000-t adományozott a Nőegyletnek. Fogadják a nemesszívü adakozók ezúton is az egyesület hálás köszönetét. — A Nőegylet közgyűlése. Az Első Mohácsi jótékony Nőegylet rendes évi közgyűlését f. évi január hó 7-én délután 3 órakor tartja meg a tűzoltó laktanya nagy tanácstermében, melyre kéri tagjait, hogy minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Határozatképtelenség esetén ugyanott január hó 14-én vasárnap lesz megtartva a közgyűlés. — A Kaszinó Szilveszter-estélye. Hagyományaihoz méltó szép mulatsággal ünnepelte meg az idén a Mohácsi Kaszinó a Szilveszter estét. A rendezőség, az élén Német Géza kaszinói igazgatóval, ezúttal műsoros előadást nem adott, de ehelyett egyéb jól bevált módokon gondoskodott arról, hogy a Kaszinó előkelő társasága minden tekintetben jól érezze magát. A tagok és vendégeik este 9 órakor társasvacsorához ültek, amit a résztvevők természetbeni hozzájárulásaiból állítottak össze. Mi sem természetesebb, mint hogy az ily jól megalapozott kezdetet a leghangulatosabb folytatás és befejezés követte. E vidám hangulatazonban nem gátolta a résztvevőket abban, hogy mikor ütött az óév utolsó és az újév első perce, fiatalja és öregje, hölgyek és urak, egytől-egyig fel ne álljanak és a meghatottságtól kipirult arccal, a jövőbe vetett bizó, ragyogó tekintettel el ne énekeljék a magyarok új, szent imáját, a Magyar Hiszekegyet. Ennél meghatóbban újévi üdvözletet még nem éltünk át. Hisszük, hogy ez igy volt csonka hazánk minden szilveszteri mulatságán és Nagy-Magyarország minden otthonában. A Kaszinó Szilveszter-estjén ott láttuk majdnem kivétel nélkül, városunk egész úri társaságát, de sok főhercegi uradalmi és pécsi katonatiszti vendéget is odavonzott a kaszinói mulatságok hagyományos jó hírneve. — A Kath. Legényegylet folyó hó 7-én vasárnap délután 5 órai kezdettel Petőfi-ünnepélyt tart a következő műsorral: 1.) Beszéd. Tartja Kozáry György segédlelkész. 2.) A jó öreg kocsmáros. Szavalja: Führer Ferenc. 3.) Szeptember végén. Szavalja: Kovács Karolin tanítónő. 4.) Előkép: Petőfit a Múzsa megkoszorúzza. 5.) Előkép: Petőfi halála. Az ünnepélyre belépődíjak nincsenek, mégis a kiadások fedezésére önkéntes adományokat köszönettel fogad a Katholikus Legényegylet. — A Szociális Missziótársulat január 6-iki farsangi estélye iránt, mely az idei farsangunk első s előreláthatólag legszebb bálja lesz, nagy az érdeklődés helyben és a vidéken. A jegyek legnagyobb része már elővételben elfogyott. A nagyszámú, jól megszervezett rendezőség mindent elkövet, hogy az egész estély lefolyása a magasztos, szép programmhoz méltó legyen, hogy ott mindenki jól érezze magát. Magyar körtánc: a magyar kettős nyitja meg a táncmulatságot. Kéri a rendezőség a hölgyeket, hogy aki csak teheti, magyar ruhában jelenjen meg az estélyen és vegyen részt a megnyitó magyar táncban. Az estély a gyermekszereplőkre való tekintettel pont fél kilenckor kezdődik. Mély tisztelettel kéri a rendezőség ismételten a közönséget, hogy szíveskedjék a jelzett időben pontosan megjelenni. — A mohácsi leányklub januári programmja. Január 11-én: 1.) Szociális ismeretek: A jótékonyságról. 2.) Magyar nyelv: A szép stílusról; január 18-án zártkörű teadélután tréfás műsorral; január 25-én: 1.) Morálpedagogia: Harc a nyelvvel. 2.) Magyar nyelv: Legnagyobb költőink. — Bérlők és bérbeadók figyelmébe! Az 1920. évi 24. t.-c. 4. §-a értelmében a földbirtok és bármiféle jog haszonbérlete iránt kötött szerződés után a 11-ed fok szerinti illeték jár akkor is, ha a szerződésről okiratot nem állítottak ki. Ezen és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 1920. évi 79.200 sz. pénzügyminiszteri rendelet alapján a m. kir. állampénztár fölhívja úgy a bérbeadókat mint a bérlőket, hogy amenynyiben ezen bérleteknél az évi bérösszeg 1000 K-t meghalad avagy a feles vagy részes gazdaságra kibérelt terület 5 kat. holdnál nagyobb, ezen szerződéseket folyó hó végéig együttesen jelentsék be. Abból a szempontból, hogy az említett mentességnek van-e helye, az ugyanazon bérbeadó és haszonbérlő között különböző időben kötött több szerződést egy egységes szerződésnek kell tekinteni mindaddig, amíg azok egyidőben együtt érvényben vannak. Bejelentésre vonatkozólag a haszonbérletek 2 csoportba oszlanak u. m.: 1.) Az 1920 október 1-je előtt kötött s ugyanakkor még érvényben volt szerződések. Ezek bejelentése a községi elöljáróságnál történik. 2.) Az 1920 október 1-je óta kötött bérletek. Ezeknek bejelentése az állampénztárnál történik. A bejelentés az esetben is kötelező, ha a szerződés az illeték kiszabás céljából esetleg már be is van mutatva. A bejelentést írásban kell teljesíteni és csak az írásban járatlan felek tehetnek szóbeli bejelentést. Felvilágosítás úgy a községi elöljáróságnál, mint az állampénztárnál kapható. A bejelentés elmulasztása az 1920- évi 24. t.-c. 4. §-ának 6. bekezdésében jelzett következményekkel jár. A m. kir. állampénztár. — Szidonya Márton a hadirokkant. Szidonya Mártonnnak 1915-ben Lemberg alatt egy srapnel elvitte a halkarját és ráadásul még egy géppuska is 5 golyót szórt beléje. Három évig nyomta utána a katonai kórházak kemény szalmazsákjait, míg végre a háború befejezésével az „őszirózsás forradalom“ őt is „szabaddá“ tette egy műkarral a baloldalán. Ezzel a műkarral megtanították a katonai rokkant telepeken egy és más nélkülözhetetlen munkára, de teljesen munkaképes embert már nem lehetett belőle csinálni. Úgynevezett 70 százalékos hadirokkant lett Szidonyából. Ezzel a 70 százalék teherrel az élet handicap-jében kellene most neki a „béke“ társadalmában elhelyezkednie. Csakhogy ez nem megy ám oly simán. Hiába magyarázták ott meg neki jólelkű orvosok és ápolónők, hogy ha haza megy a falujába, a törvény szerint minden állás betöltésénél őt előnyben fogják részesíteni, ezt az előnyt ő eddig sehol sem tapasztalta. Próbálkozottt pedig sokfelé, de mindenütt voltak nálánál protekciósabb vagy „jobb pártállású“, makkegészséges ajánlkozók és ő mindeddig háttérbe szorult. Most végre kínálkozott egy olyan állás, amelyre ő az ő 70 százalékával sok kilátással pályázhatott, mert az állás betöltéséhez elég lett volna egy kar is. Ez az állás pedig a mohács-margittaszigeti ármentesítő társulati gátőri állása lett volna. Szidonya beadta a kérvényét, előadta benne, hogy ott volt Lemberg alatt, hogy elvitte a srapnel a karját, hogy hadirokkant, hogy megígérték neki, hogy előnyben fogják részesíteni, de mindez mit sem használt. Nem kapta meg az állást. Ezt panaszolta el nekünk a szerkesztőségben és mi megígértük neki, hogy megírjuk a lapban a „hálás“ utókor nagyobb dicsőségére. A „Mohács a megszállás alatti időben“ cím alatt a „Mohácsi Hírlap“ folytatólagos cikket közöl Herger János községi jegyző tollából, mely cikkben a szerző úgy látszik „aere perennius“ akarja megörökíteni városunk története ezen egyik legszomorúbb szakaaszának eseményeit. A célt mi is nagyon helyesnek tartjuk. Azt a kiváló és alapos munkát, amelyet istenben boldogult Fölkér Józsefünk városunk történetének e század elejéig való megírásával megkezdett, valakinek folytatni kellene. De csakis olyan valakinek, aki e munka elvégzésére kellőkép fel is van készülve. Herger úr munkájánál azonban sajnosan kellett tapasztalnunk, hogy ő bizony olyan fába vágta fejszéjét, amely az ő erejét jóval felülmúlja. A munkában egymást követik a legsúlyosabb adat és ténybeli tévedések, amelyek már eddig is több cáfolatot provokáltak az érdekeltek részéről. A legutóbbi folytatásban azonban Herger úr már azt is állítja, hogy „az, hogy itt a Magyarok Istenét dicsőíthetjük, az a Prakatur által irányított ellenállásnak köszönhető“. Ezt szó nélkül nem hagyhatjuk. Ez a tényeknek hamis beállítása. Abban, hogy mi ma itt a Magyarok Istenét dicsőíthetjük, Prakaturnak semmiféle különös érdeme nincsen és ez a beállítás csakis egy a legminimálisabbra szabott látókör elszigeteltségében születhetett meg. Ennek és a Hergerféle cikk egyéb súlyos tévedéseinek részletes cáfolgatásába most még nem bocsátkozhatunk, mert be akarjuk várni a cikk befejezését. Akkor aztán bokrétába szedve fogjuk az utókor részére megörökíteni a „M. H.“ cikksorozatának sorozatos tévedéseit, nehogy esetleg az eljövendő időre króniákása Herger úr művét hiteles luftforrásul fogadja el. 1923 január 1-vel lapunkra új előfizetést nyitunk. Egy évi szakadatlan és eredményekben dús küzdelem után sikerült lapunkat az olvasók táborában kedveltté tenni. Az a politikai irány, amelyet lapunk képvisel és támogat, az ország legteljesebb boldogulásáért küzd. Minden igyekezetünk Magyarországnak és az abban lakóknak az életét erőssé és hatalmassá tenni. Ezen munkánkban kérjük a közönség támogatását. Tisztelettel kérjük eddigi és ezutáni előfizetőinket, hogy előfizetésüket minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében zavar álljon elő — Anyakönyvi bejegyzések: 1922. évi december 29-től 1923 január hó 5-ig. Születések: Fodor Irén Mária, Halász János István, Pusztai Mária, Ferkov Mária, Dara János. Házasságkötések : Balazsev Jakab és Csallos Anna, Arnold Lajos Antal és Szabó Gizella Zsuzsanna. Halálozások: Krecsman Ferencné 49 éves, Lajcha János 13 napos, Seigeber Józsefné 59 éves, Varga Józsefné 71 éves, Szélig János 20 éves, Télinger János 25 éves holttá nyilvánított, Balázs Istvánné 65 éves, Kismándor István 85 éves, Kovács András 13 éves, Márkus Erzsébet 3 éves, Bubreg István 58 éves, Kolompár József 28 éves, Turócs Istvánné 53 éves, Vuics Béláné 21 éves és Kaszl Boldizsár 73 éves. — Első Mohácsi Jótékony Nőegylet 1922. évi karácsonyi gyűjtése: 5000 K-t: Kateller Mihály Németbólyi 2000 K-t: Vida és Schwartz és Lacher Jánosné. 1000 K-t: Mohácsi Takarékpénztár, Vida Béla és Dezső, Mezőgazdasági és Iparbank, Mohácsi Közgazdasági bank, Szieberth Ferenc, dr. Beck Alajos, Kovácsovics Józsefné, Rosenthal Ernőné, Kramer Béláné, özv. Wolf Zsigmondné, Nagy Ferenc, Singer Emil, özv. Szilvássy Ferencné, Zeitvogel Ferenc, Bencsik Györgyné, özv. Schmidt Károlyné és Witt Józsefné. 500 K-t: Szekula Istvánné, Lacher János, Bálint Lajos, Miholek testvérek, Ehremeld Antalné, özv Dragodánné, Krosics Sándorné, Hollerung Pál, Schmidt Károlyné, Fridrich Oszkár, Pazaurek József, dr. Gauser N., özv. Erős Ferencné, Tonhauser Antal, Klein József Mohács-sziget, Éliás Elemérné, özv. Jorgovicsné, Kovács Gáborné, dr. Schmidt Miklósné, Radó Frigyesné, Mohácsi Malomipar Rt., Danczkay Antal és Jörg János.ftOOK-t: Miskolczy Sándorné, Menczinger Józsefné, Juszt Jakabné.1 300 K-t: özv. Frommerné, Petkóné N., Juhász Mihályné, Meitzer Emil, Szász Béláné, Erdős Gyula, Tarján Jenőné, Rosenthal Samu, Dragodán Gyuláné, Pacsay János, Bayer Károly, Koszter Antalné, Pobisch Lampertné, Trebitscher Tibor, Alt Gyula, Nagy János, Prsujlics Milán, dr. Prakator Tamásné, dr. Schwartz Béla, özv. Landauer József, Lerich Ferencné, Schmidt Lajosné és Horváth Józsefnek 250 K-t: Balogh Pál és Berger Sándor200 K-t: Auber Vilmos, Bachrach Károlyné, Hamberger Jánosné, dr. Bernáth Samu, Szívós Antalné, Langer Antalné, Witt József, Izsák és Vajda, ifj. Szabiár Andrásné, Ránics János, Spindre János, Kramer Antal és Fiai, Molnár Lajos, Freund Imréné, Haleksy Albert, Henduska Józsefné, Megyeri Mihályné, Stőhr Auguszta, Trebitscher Imre, Valentin Istvánné, Letting Alajos, Rosenthal Lipótné, özv. Szeibold Antalné, Vörös János, Kovácsics István, Klein Jenő, Ruppert Irén, Becker Flóriánné, Keserics Ferenc, Bezerédy István, Weinacht Sándor, Herger Alajosné, Angyal Gáborné, N. N., Kramer és Blitz, Polgár Andrásné, dr. Miskolczy Gyula, dr. Müller Samu, Soós Györgyné, Márton Jánosné, Spitzer Gyuláné, özv. Szajkó N.-né, Liebmann Béláné, Flesz Alajosné, Huber Lajosné, Varga Zsigmondné, Bőgős Lajosné, dr. Vida Lajosné, Szkladányi Ferencné, Poldács Antalné, ifj. Kiss Ferencné, Schell Gyula, Balla B.-né, dr. Krausz Győzőné, Endl Jánosné, Pittner N., Schneider Ede, Petre Györgyné, Pettkó Fe