Dunavidék, 1924 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1924-04-20 / 17. szám

m Mohács, 1024. április 20. III. évfolyam 17. szám. Előfizetési ára negyedévre 15.000 korona. Hirdetések díjszabás szerint. Megjelenik minden vasárnap. Egyes szám ára 1500 korona. Kiadóhivatal: Mohácsi Doboz- és Papiráragyár Rt. Vasárnap.­ ­ Feltámadás! Jézus tanította, hogy­ amikor testünknek sár­háza elomlik s porba roskad, örökké való hajlékot nyerü­nk helyette a menü­ben; é­s hogy az ígéret ne csak az ábránd üres hite, ne csak a szív bizonytalan vágya legyen, meg is pecsételte azt a halálból való feltámadással. Vérének kiomló drága csepjeiben elégtétel lett adva az isteni szent igazságnak, de várjon nekünk, a késő kor gyermekeinek, kiket a századok hosszú sora választ el a szent hajdantól,megadatik-e a bizonyosság, mely feltáma­dása örömében nekünk is fel­támadást igér. Az élet,­­ az államé és egyéneké kritikusabb mint valaha is volt. A napi csupasz megélhetés ma észtveszejtő gond, jóravaló igyekezet, akarás csak és meddő terméketlen munka. A legangyalibb kedély mélyén is akaratlanul gyűlik a keserűség az élet és a meg­élhetés kegyetlensége ellen. Az iskáriati szándék ennek dacára sem pihen, most is kavarja a néplélek szenvedélyességét. Emberek ennél kevesebb fe­lelősséggel még aligha dolgoz­tak. Hiúság, személyi ambíció, az érvényesülési akarásnak egy szinte mániákus féktelensége felborít, a végsőkig lehetetlenné tesz mindent. Az eredmény? Az a gyászos oszlás és lelki agónia, amit a napi krónikás csak röstelkedve tud följegyezni. És azután...? Nem tudjuk mi jön, mi jöhet? Csak egyet értünk és ez az, hogy­ a szen­vedélyek is csömört és elunt­­ságot hoznak végül. Minden feszítőképességnek fizikai hatá­rai is vannak. A végtelen har­cok után jön a nihil, az apátiás nemtörődömség. A bágyadtság után pedig az ocsudás, uj életre és uj munkára való ébredés. Hisszük, hogy a ránk elkö­vetkezett húsvéton, az idegek anarchiája végét járja s ezután jön a nyugalom, a pihenés, majd az uj magyar élet, munka, teremtés, amelyet nem lehet még egyszer a tegnapi szelek­kel felkorbácsolni. A szenve­delmek kora végét járja, talán pontosan együtt azon egyének­kel, akiket a rogyásig exaltált, szélsőséges hangulat vetett fel­színre! Most olyan rossz, amilyen már régen volt. Éppen azért bizzunk benne, hogy jön a jobb: munka, békesség, magyar nemzeti újjászületés, a hit és érzésbeli szent emberszeretet, a feltámadás! — Kay. — A közgyűlés elégtételt adott Leovits János bírónak. — Deresre húzás és 12 pálcaütés volt régen a büntetés. — Első eset, hogy Szajavits távol maradt a közgyűlésről. — Háromnegyed óra alatt végeztek 17 tárgyponttal. — Nem érheti anyagi sérelem az átminősített tisztviselőket. Folyó hó 16-án, délután 3 óra­kor nyitotta meg a közgyűlést Leovits János biró, bejelentvén, hogy a maga részéről is volna napirend előtt jelenteni valója, továbbá dr. Beck Alajos is kért napirend előtti felszólalhatásra engedélyt. Elnöklő bíró ezután bejelenti, hogy őt a legutolsó közgyűlés vé­geztével durva inzultussal illette két képviselőtestületi tag, névszerinti Schmidt Károly és Oswald Ferencz, kik közül az előbbi többször keres­vén őt, tőle bocsánatot kért, míg Oswald ezt sem tette meg. Személye szerint ő hajlandó volna Schmidt bocsánatkérését elfogadni, noha az 1700. évig visszamenőleg csak egyet­len egyszer talált a tanácsjegyző­könyvekben hasonló esetet, amiért akkor deresre húzás és 12 pálca­ütés járt ki. Mégis kérdést intéz a képviselőtestülethez, hogy megelé­gedjék-e a közgyűlés színe előtt történendő bocsánatkéréssel, vagy minő magatartást tanúsítson? Ugyane tárgyban szólalt fel napi­rend előtt dr. Beck Alajos is, kifejtvén, hogy az inzultus a pártatlan és köz­­megelégedésre működő Leovits Já­nos bírót jogtalanul érte, miért is azt indítványozta, hogy ez incidens felett ne térjenek ilyen egyszerűen napirendre és a közgyűlés, a köz­gyűlés előtt leendő bocsánatkérésen felül, a támadókkal szemben fejezze ki megbotránkozását, részesítsék őket jegyzőkönyvi megrovásban és Leovits bíróval szemben fejezzék ki teljes bizalmukat. A közgyűlés, a bírót tüntetően éljenezve, egyhan­gúlag így határozott. A közgyűlés­ről Schmidt Károly, beígért bocsá­natkérő szándéka dacára távol maradt, Oswald pedig csak a hatá­rozat meghozatala után jött be rövid időre a terembe. Ezután áttértek a napirendre s tudomásul vették a mohácsi községi iskolai alapvagyonra kötött haszon­­bérleti szerződést felbontó véghatá­rozatot, a pénztár rovancsolásáról szóló jelentést és a községi óvoda 1924. évi költségvetését. Az állatforgalmi adóbélyeg kér­désénél dr. Beck Alajos tette szóvá az őstermelő gazdaközön­ség ama sérelmét, hogy az őstermelői igazolványok ki­állításánál a gazdáknak le­hetetlen adatgyónást kell végezniök. Kéri, hogy az elöljáróság Kiskunfélegyhá­za példájára írjon fel a kormányzathoz e sérelmes rendelet megváltoztatásáért s általában ezt a nagy horderejű kérdést tűzzék ki tárgyalásra a leg­­közelebbi közgyűlésre. Az előfogatozást és tüzérdinánc­­kodást a régi vállalkozónak ítélték oda, az aszfaltkocsiút szemét fuva­rozását Vincze József kapta, az aszfaltkocsiút és a Kossuth Lajos­­utca öntözésére pedig új pályázatot hirdetnek, amelynek költségeihez a háztulajdonosok hozzájárulását is kérni fogják. A gőzkompüzem részére igényelt kölcsön ügyét az eddigi sikertelen kísérletek dacára, Róheim Jenő in­dítványára napirenden tartani hatá­rozták. A kövezetvám és révátkelési dí­jakat, a békeévek hatezerszeresében szedik, mert csak így képesek a bevételekből a kiadásokat fedezni. A virilisták névjegyzékének letár­­gyalását későbbre halasztották. A községi óvoda működő dajkájának fizetését havi 50.000 K-ra emelték fel a lakáson kivül. Nagyobb vitát provokált László Antal és társai kérelme, akik a réti csatornán át a híd helyreállítását kérték a nagyközségtől. A „minden­tudó“ számvizsgáló bizottság Szaje­­vits János javaslatára azt indítvá­nyozta, hogy miután a múltban sem csináltatott ott hidat a nagyközség, annak helyreállításába most se men­jen bele. Ugyanezt az álláspontot vitatta Krosits János volt bíró is, mondván: az én bíróskodásom­ alatt se csináltuk soha azt a hidat! Amire viszont dr. Auber Tivadar nagyon helyesen megjegyezte, hogy ez a híd dülönt vonalába esik, így hát a gazdaközönségnek arra szüksége is van, s azt az úttörvény is köte­­lezőleg előírja, így hát csinálják is meg. Majd így folytatta: ami pedig azt illeti, hogy Krosits bíró mit mulasztott el bíráskodása idején, ez jogforrás nem lehet! A közgyű­lés végül is visszautalta e kérdést a számvizsga­bizottsághoz dr. Auber indítványa szellemében leendő javas­lat megtételére. Halász Ármin állatorvos, Bárdos Antal és Antalffy Zsíros László jegyző kérelmét fizetésük újabb rendezése tárgyában, Beck dr. fel­világosítása után tárgytalannak minő­sítették, miután az átminősítettek régi községi fizetésüket élvezik. Ez számukra szerzett jog s csak utó­daikra lesz mérvadó a tervezet sze­rinti fizetési osztály. Néhány honosítási igazolvány és letelepülési engedély-ügy elintézése és az elnöklő biró lelkes megéljen­­zése után, a közgyűlés véget ért. — Krónikás. — Délután 6 órakor beharan­gozás. Imák és énekek a szent sírnál, majd amikor megkondul a harang, az egész menet meg­indul a következő sorrendben: 1. Katonaság, keresztet vivő m­inistráns, a mindennapi-, is­métlő- és tanonc ifjúság fiuk és leányok külön, ugyanígy a polgári iskolások a tantestüle­tek vezetése mellett. Gyülekez­nek és felállanak a belvárosi elemi iskola előtti úttesten a Szent János-utcában. Folytató­lagosan csatlakozva állanak és mennek 2. a Kath. Legényegylet, a Tű­zoltóegylet, a Hadastyánegy­­let, a Földmives Olvasókör, a Sokac Olvasókör és a többi egyesületek, melyek zászlóval vonulnak ki. Gyülekezés és fel­állás a Szent János-utcában folytatólagosan a rév táján, az úttesten nyolcas sorokban. 3. A többi férfi közönség nyolcas sorokban a plébánia­ház előtt folytatólagosan. 4. A Leányklub, a Szociális Missiótársulat, a Mansz, a Nők Kongregációja nyolcas sorok­ban. Gyülekezés a plébániaház és a templom között a mellék­­ajtóig. 5. Az énekkar és a minis­­tránsok, majd a papság és a legfelségesebb Oltáriszentség menyezet alatt a katonaság díszsorfala mellett. 6. A hatóságok, notabilitások, hitközségi képviselők nyolcas sorban. Csatlakoznak a mellék­ajtó baloldala felőli térről. 7. A csendőrség és a rend­őrség nyolcas sorokban. Gyüle­kezés és felfejlődés a plébánia kiskapuja felől. 8. A Harmadrend és a Rózsa­­füzértársulat. — Gyülekezés a templom nagy ajtaja előtt jobbra

Next