Dunavidék, 1929 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1929-01-06 / 1. szám

o DUNA VIDÉK 1929 január 6. összegek felemelése miatt a kincs­tár ezeket a legkisebb existenciá­­kat terheli? Hiszen csak arra kell gondolni, hogy a forgalmi­­adót átalányban fizetők legnagyobb része üzletében egyedül dolgozik. Ha tehát ennek az adózónak felebbezését kell elintéznie, tár­gyalásra kell menni stb., ez a körülmény mindentől függetlenül azt is jelenti, hogy ez alatt az idő alatt üzlete egyedül marad s ily módon aznapi keresetétől elesik. A megoldás itt önként adódik. A kisexistenciák sok munkától és utánjárástól mentesülnek az által, hogy az általános kereseti adóju­kat lerögzítették. Ugyanezt lehet és kell elvégezni a forgalmi adó területén is. Le kell rögzíteni a forgalmiadó átalányokat azzal, hogy ezek az átalányok változat­lan összegben fizetendők meg több esztendőn keresztül, kivéve azt az esetet, ha az adózó for­galma jelentékeny mértékben csök­kent. Ebben az esetben ugyanis az adózó adójának leszállítását kell hogy kérhesse. A miniszteri nyilatkozat ebben az irányban hónapokkal ezelőtt megvolt. Nem kellett volna azon­ban kivárni a legutolsó hetek vizsgálatát és átalány­emeléseit, hanem meg lehetett volna terem­teni ezt a rendszert hetekkel ez­előtt is. Az eredmény munka­megtakarítás lett volna a hatóság és az adózók részére. Tegyük hozzá még azt, hogy ennek az átalányemelésnek a pénz­ügyi eredménye a kincstár szá­mára nagyon kevés. Az a pár pengő, amivel egy-egy adózó átalányát emelték fel, csak az adózónak sok. A kincstár számára azonban az emelés következtében befolyó többlet nem sokat jelent. Mi esztendők óta azért köve­teljük a fázisrendszert, hogy ez­által mentesüljenek a kisexisten­ciák a forgalmi adóval járó terhek alól. Ha a fázisrendszer beveze­tését az egész vonalon nem is akceptálta eddig a pénzügymi­niszter, de azt mindenesetre ki­jelentette, hogy a kisembereken segíteni akar. A legjobb módja erre most van, a forgalmiadó átalányok szabályozásakor, minden balsiker, mely reájuk ne­hezedett, a magyar ügyet, a re­víziót erősíti. Csehország halálos sebet ka­pott a választások alkalmából, amikor a tótok mindjobban el­­fordultak Benes zászlójától. E választás gyümölcse az immár világhíressé vált trencséni mani­­fesztum, mely nyíltan hirdeti a Felföldnek Csehországtól való bé­­kés(?!) elválását. Immár Benes nyíltan hirdeti, hogy keresni fogja a Magyarországgal való valame­lyes megegyezést. Szerbiát immár halálos ellen­ségnek tekinti ez év eseményei folytán a horvát és szlovén nép egyaránt. Az amputációról már szerb részről is nyíltan beszél­nek. Romániában letűnt a Bra­­tianu korszak és Maniu nyíltan hirdeti, hogy Magyarország felé akar orientálódni. Hírhedt optáns per minden valószínűség szerint véget ér 1929-ben barátságos megegyezéssel. Mindezek megfontolásával bi­zalommal nézhetünk az újév elé: a mi vetésünk érik és ha lassan, nagyon lassan is, a magyar ki­kelet felé közeledünk. Revízió, te nagy nekünk az ígéret földje ! A városi adóhivatal által ösz­­szeírt legtöbb adófizetők 1929. évre a következők: Pécsi Püspöki uradalom 14.809.56 Roheim Jenő fakereskedő 3.812.02 mohácsi Német Lipót magánzó 3.222.82 Dr. Auber Tivadar ügyv. 2.190.36 Mohácsi Úrbéresek Közös Erdőbirtokossága 2.112.50 özv. Wolf Zsigmondné magánzó 1.888.89 Dr. Beck Alajos ügyvéd 1.605.50 Vida Dezső kereskedő 1.601.50 Káldor Oszkár keresk. 1.487.93 Dr. Csauser Jakab földb. 1.460.28 Schmidt Károly gyógysz. 1.439.50 özv. Armuth Ferencné 1.392.48 Dr. Fischer Ernő ügyv. 1.356.52 Erőss József tanító 1.292.92 Freund Imre kereskedő 1.289.76 Dr. Frey János apátpl. 1.277.28 Auber Vilmos gyógysz. 1.249.86 Bálint Lajos gyógysz. 1.172.80 özv. Auber Istvánná 1.113.79 Ehrenfeld Antal keresk. 1.107 20 Szieberth Ferenc börker.­­ 094.58 Dr. Prakatur Tamás ügyv. 1.091.30 Dr. Schwartz Béla ügyv. 1.082.36 özv. Beck Andrásné földbirtokos 1.076.83 Dr. Krausz Győző közr. 1.060.— Rosenthal Ernő gyárig. 1.059 09 Halász László kereskedő 1.043.50 Sirok Máté földbirtokos 1.020.76 Dr. Német Kálmán ü­gyv. 1001.86 Jahoda Ede magánzó 969.— Heines Elemér ügyvéd 932.46 Huth János fakereskedő 921.05 özv. Bader Lipótné keresk. 903.14 Rosenthal Tivadar keresk. 890.79 Trebitscher Imre ecet­gyáros 876.16 Dr. Szivér Lajos ügyvéd 861.12 Lehmann Lajos hentes 860.53 Freund András kereskedő 859.84 Tarján Jenő fakereskedő 850.37 Harci Sándor kőműves 822.91 Schneider Dezső tégla­gyáros 822.­ Dr. Német István ügyvéd 811.86 Zeitvogel Ferenc gépgyáros 809.75 Luput Mihály szűrszabó 801.55 özv. Stajevics Jánosné 791.89 Belyánszki Milán ny. tisztv. 776.16 Lacher János molnár 737.— özv. Alt Gyuláné magánzó 728.30 Brand Ede polg. isk. ig. 726.82 Breuer Pál kereskedő­­ 714.16 Knopfler Bertalan kárpitos 714.— Mohácsi Takpénztár r. t. 701.63 Sz. Novits Miksáné földb. 700.83 Dr. Szlávy Kornél közj. 700.— Gatti Mihály földbiztos 699.34 Vida Béla kereskedő 691.20 Armuth Miksa kereskedő 679.65 Schmidt Lajos malomtul. 656.56 Ebner Géza gazdálkodó 643.09 Hoffmann G. Kálmán korcsmáros 638.51 Rosenthal Lajos keresk. 625.— Klein Miksa kereskedő 614.14 Dr. Nemes József ügyvéd 608.80 Beregi György kőműves 606.80 Mohács Pécsi Vasút 600.70 Dr. Berger László orvos 600.— Schützer Emil kárpitos 593.51 Balogh Pál kereskedő 592.— özv. Frommer Miksáné 590.13 Visy Pál táblabiró 578.86 Deutsch Kornél mérnök 576.— Guttmann Manó keresk. 573.11 Treier Keresztély bőrker. 571.10 Csányi István kereskedő 568.46 özv. Klein Sándorné földk. 567.62 Dr. Rüll János orvos 565.06 ifj. Szablár András hentes 564.61 Dr. Bernát Samu ügyvéd 546.70 Póttagok: Dr. Miskolci Gyula ügyv. 545.66 özv. Paunz Zsigmondné 540.­ özv. Schwarcz Lázárné 540.— Frankl Samu kereskedő 533.— Porgányi Lajos mérnök 529.— Kedves Károly földbirt. 518.45 Pollák Róbert kereskedő 516.30 Dr. Faltay János orvos 510.— Löwenbein János keresk. 502.44 Varga Ferenc gépgyáros 502.37 Molnár Lajos kereskedő 493.85 Szurtsik Márton földműves 490.79 Mayer Ferenc tanár 481.60 Lerch Ferenc korcsmáros 480.26 Dr. Neumayer József orv. 480.—­özv. Toldy Józsefné 468 — Pécsi György korcsmáros 458.72 Bachrach Győző keresk. 458.40 Első Dunagőzhajózási Társaság 456.99 Verseny­termelés. Mezőgazdaságunk jelenlegi ve­zérei az utóbbi években megin­dult gazdasági világverseny ha­tása s a magyar mezőgazdaság eredményes fejlesztése érdekében megindították a versenytermelés mozgalmát,­ amely a többterme­lésnek jelszava és hangoztatása helyett a versenyképes termelés: a többet, jobbat, olcsóbban való termelés gondolatát és tevékeny­ségét igyekszik a magyar gazdák­kal megkedveltetni. A versenytermelés azonban nemcsak jelszó, hanem hatalmas irányú állami és társadalmi tevé­kenység is, amely eddig is már igen jelentős eredményeket mu­tathat fel. Mayer János földmű­velésügyi miniszter­ által megindí­tott versenytermelés akciói, gazda­társadalmi intézményeinknek az utóbbi években igen nagy ered­ményeket elért lendületes tevé­kenysége, mindezt a célt szol­gálják. A versenytermelés népszerűsí­tése, a mezőgazdasági újabb is­meretek elterjesztése érdekében jelent meg a karácsonyi könyv­piacon egy úgy külsejében, mint beosztásában teljesen újszerű munka a: „Versenytermelési út­mutató“. A 12 íves, háromszín­­nyomású címlappal, rengeteg kép­pel, pompás kiállításban meg­jelent kis könyvet a fiatal magyar írógárda két értékes tagja: Rad­nóti István oki. gazda, a Falu­szövetség titkára és Filó János dr. v. közgazdasági egyetemi tanársegéd szerkesztették a Ver­senytermelési Útmutató szerkesztő­­bizottsága megbízásából és útmu­tatása alapján. A szerkesztő bi­zottság élén dr. Kerpely Kálmán közgazd. egyez, tanár áll, tagjai pedig a Faluszövetség, az Orsz. Mezőgazdasági Kamara és az OMGE vezetői. Az Útmutató anyaga két részre oszlik. Az első rész kiváló mező­­gazdasági szakírók érdekes és tanulságos közleményei a ver­senytermelést érintő kérdésekről és a mezőgazdaság legaktuálisabb problémáiról. E részt dr. Schandl Károly ny. államtitkárnak hosszabb tanulmánya vezeti be: „Verseny­termelés a mezőgazdaságban“ címen. Lehetetlen itt felsorolnunk a többi közlemények címeit, csu­pán az írók közül ragadunk ki egy pár nevet: Buday Barna, Marschell Ferenc, Kerpely Kál­mán, Fabricius Endre, Grábner Emil, Gyárfás József, Fáber Sán­dor, Bittera Miklós, enesei Dorner Béla, Gesztelyi Nagy László, Treitz Péter, Bellenegger Róbert, Hankóczy Jenő, Kovács Béla stb. stb. Az egyes közleményeket igen sok ábra, fénykép, grafikon és táblázat teszi élvezetessé és hasz­nosabbá. A második rész, az úgyneve­zett hivatalos rész, a magyar földművelésügy szervezetét és a fölművelésügyi minisztérium tevé­kenységét ismerteti. Bepillantást nyerhetünk a magyar mezőgazda­ság főhadiszállásának lázas és tevékeny munkájába, ahol Mayer János földművelésügyi minisz­terünk vezéri parancsszava és tervei alapján, a kiváló tisztvi­selők és szakemberek intézik mezőgazdaságunk fejlesztése ér­dekében újabb és újabb tervek alapján a megfeszített küzdelmet a versenytermelés terén és intézik ezer és ezer magyar gazda ügyes­bajos dolgait. Igen ügyesen van összeállítva „A magyar gazda abc-je“ cím alatt mindaz a sok tudnivaló, amelyre a magyar gaz­dának a mai rohanó időkben szüksége van. A tartalmas kis könyvhöz Mayer János földmívelésügyi miniszter írt igen értékes és komoly előszót. A Versenytermelési Útmutató­nak egy magyar gazda asztaláról sem szabad hiányoznia. A több tudás a legjobb fegyver a magyar gazda kezében, ha sikerrel akarja felvenni a harcot az agrártermé­kek világversenyében. Több tudást és ismereteket ad a Versenyter­melési Útmutató is, amelynek megjelenéséért a gazdatársadalom részéről csak elismerés illetheti a szerkesztő-bizottságot és a szer­kesztőket. A Versenytermelési Útmutató nyomdai kiállítása a Pátria-nyom­da áldozatkészségét és szép mun­káját dicséri. A könyv ára 3.— pengő. Beszerezhető az Útmutató szerkesztőségénél: Budapest, IX., Bakács ucca 8. III. 17. Kik a város virilistái? KÉRJE A FŰSZERKERESKEDÉSBEN A MOST MEGJELENT, , Tító P­ECEPTET TARTALMAZÓ, SZÍNES képekkel illusztrált D2 OETKER-féle A 127 receptet tartalmazó, „Hogyan készül a jó sütemény ?“ című­ köny­vecskét kívánatra továbbra is ingyen és bérmentve küldöm.

Next