Dunavidék, 1933 (12. évfolyam, 1-53. szám)
1933-01-01 / 1. szám
MOHÁCS, 1933. január 1. I Pécsi XII. évfolyam I. szám. &llswl levéltér Vasárnap POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A „FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT“ BARANYAI HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLLÁK RÓBERT könyvnyomdája Király út 28, Mohács. Telefon: 134. Előfizetési ára: negyedévre : 160. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő: LINGAUER LÁSZLÓ LAPVEZÉR: Dr. BECK ALAJOS Laptulajdonos és kiadó : POLLÁK RÓBERT 1933 Ismét lepergett egy esztendő az örök homokórán. Elérkeztünk a mérlegcsinálás pillanatához és mindannak megállapításához, amit az elmúlt év jó és rosszként nekünk nyújtott. Amikor ma sablonosan, motyogva, avagy harsányan üdvözöljük embertársainkat, és a boldogító „boldog újévet kívánjuk“-az hozzáfűzzük az üdvözlésünkhöz, önkénytelenül eszünkbe jut, hogy mi csak boldogabb újévet kívánhatunk egymásnak, ha ez a kívánságunk beteljesedik, úgy remélhetjük, hogy majd az 1933— 1934 év határmesgyéjére érve a mérlegünk javuló tendenciát fog mutatni. 1913-1933. Húsz hosszú esztendő! A politikai békétlenkedések, a gazdasági helyzet romlásának húsz kemény esztendeje pergett már le az imént említett homokórán. Ez a megpróbáltatásokkal, világégéssel majd pedig a forradalom igazságtalan vérengzéseivel disztelenített hosszú időszak nem volt elegendő ahhoz, hogy a föld népét belátásokra bírja. Nem csak Magyarország, de egész Európa népe epekedve várja azt a nagyjelentőségű újévet amely az emberiség életében korszakalkotó lesz, amely majd a világtörténelem lapján helyet szerít magának és meghozza azt az időt amikor testvér a testvére és barát a barátja ellen nem harcol, nem ágál s amikor majd ismét szent lesz a béke. Ma amikor ember ember ellen küzdve folyik a harc mindennapi kenyérért, sóhajtva fordulunk az egek Urához és kérjük, adjon nekünk egy boldogabb magyar újesztendőt. Mi maroknyi magyarok, kik a szélrózsa minden irányában nálunknál erősebb ellenséges hordákkal vagyunk körülvéve, egymásra testvéreinkre, az ország határain belül tehát önmagunkra vagyunk utalva. Belső békétlenséggel, széthúzással nem szabad erőnket szétforgácsolni, hanem vállvetve, azon kell lennünk, hogy mielőbb megszabaduljunk a trianoni átoktól, mielőbb lerázzuk magunkról a martalócokat a Haza szent határainak visszaállítása érdekében, de megszabadulunk akkor az ország határain belül azoktól a vámpíroktól is, akik frázisokkal és negédes szavakkal áltatnak bennünket és nem a Haza szent oltárán áldoznak, hanem a saját jólétük, dicsőségük szem előtt tartásával görcsösen ragaszkodnak ahhoz, ami nem az övéké, a dicsőség a felmagasztalás utáni vágyakozáshoz. Ha majd azonban megállapították azt, hogy mi mindannyian mint egy ember dolgozzunk és hozunk áldozatot is, akkor majd letöröljük az elégedetlenkedők, a nyomorgók könnyeit, akkor majd áldozatot hoznak azok a szegény gazdagok is, akiknek kapujuk és kincseskamrájuk eddig zárva volt minden és mindenki előtt, mert csak akkor kiálthatjuk országgá és világgá, hogy megérkezett az igazi a boldog Magyar uj esztendő. Szívből kívánjuk minden egyes olvasónknak és polgártársunknak hogy az uj esztendő hozza meg boldogságukat. A december 18-iki községi képviselőtestületi tagválasztás a pártok erőviszonyaiban döntő eltolódást nem hozott létre. A kereszténypárt a városi párttal szemben még mindig kissebbségben van és így nem félő, hogy ártalmas várospolitikáját ott folytathatja, ahol 1929 novemberében abban kellett hagynia, amikor a városi párt, Mohács népének egy lucidum intervallumában, egy világos pillanatában a hatalmat a kereszténypárt kezéből kicsavarta. Viszont az is igaz, hogy a városi pártnak nem maradt meg az az abszolút többsége, melynek segítségével a város gazdasági ügyeit a legválságosabb időkben, feltétlen bizonyossággal rendben tudta tartani, hanem továbbra is erre irányuló célját csak úgy tudja elérni és törekvését sikerre vinni, ha ezekben a városi közgyűlés tisztviselőtagjai segítségére lesznek, hiszen különben is a kezdeményezés, a várospolitika, különösen a város gazdasági politikájának irányítása az ő kezükben van. A lefolyt három év alatt a város vezetősége, illetve azok a tisztviselők, kik a közgyűlésnek tagjai, feladatuk, hivatásuk magaslatán állottak. Hogy ebben minek volt nagyobb része, a múltak tapasztalatain való okulásnak, vagy annak az érzésnek, hogy minden ténykedésük, minden tervezésük, minden elgondolásuk a városi párt szigorú, a város anyagi és erkölcsi érdekeit féltő gonddal megóvó ellenőrzése alatt áll, azt most sem taglaljuk. Az igazság érdekében megállapítjuk, hogy soha oly szándékkal, javaslattal nem jöttek elő, mely ellen a városi pártnak állást kellett volna foglalnia, sőt a szőnyegre került intézkedések javaslatok, a bizottságok retortáján keresztülszűrve olyanok voltak, hogy többnyire a kereszténypárt komolyabb tagjainak is helyeslésével találkoztak, többnyire a kereszténypárt komolyabb tagjai is megszavazták azokat. Reméljük, hogy a város érdekeinek ez a felismerése s azoknak érvényrejuttatása iránti törekvés a város tisztviselőkarában ezután is meglesz. Hisszük és reméljük, hogy a most reánk következő három esztendőben is megmaradnak a realitások talaján és nem lesznek kaphatók arra a fellengős gazdasági politikára, melynek Mohács város gazdasági politikája, az úgynevezett kereszténypárt, három év előtt végetért uralma alatt, iskolapéldája volt. A relatív többség a városházán a városi párt kezében maradt de a döntéseknél -- ez tagadhatatlan — a mérleg nyelvének irányítása a városi tisztviselők kezében van. Amelyik félre ők állanak, ott lesz mindenkor a többség. Bizonyára a tisztviselők maguk is tudatában vannak annak a nagy erőnek és felelősségnek, amelyet így az utóbbi választás eredménye kezükre játszott, de megbízunk bennük, hogy ezzel a hatalommal a város érdekében fognak élni és minden ténykedésükben, kezdeményezésükben egyetlenegy szempont lebeg előttük : az, hogy mi a város közönségének, összességének érdeke s egyes klikkeknek, kottériáknak uszályhordozói nem lesznek, hanem az ilyen feltevést is, mint méltatlant, elutasítják maguktól. Ha ez így lesz, akkor Mohács azon az úton fog haladni tovább, mint az utóbbi három esztendőben, az adósságtörlesztések, az új adósságok nem csinálása, a takarékosság, a megfontolt kiadások útján, amely az eddig is egyedül bizonyult alkalmasnak arra, hogy azon haladva, a gazdasági válságot megússzuk, kiböjtöljük. Ismerjük tisztviselőinket és tudjuk róluk, hogy semmi olyan terv támogatására, mely városunk jólfelfogott érdekeivel ellenkezik, nem lesznek kaphatók, hisz ez a város sokaknak szülőföldje is,amelyhez nemcsak az érdekek, de az érzések szálai is fűzik őket- A MÉRLEG NYELVE. A képviselőtestület erőviszonyai is új választás után. A tisztviselőknek döntő szerepet a szavazásnál.