Dunavidék, 1933 (12. évfolyam, 1-53. szám)
1933-01-01 / 1. szám
2 DUNAVIDÉK Trianon tükre. Magyar advent. Irta: Ivánffy Tamás. Mi, szegény magyarok advent idejét éljük immár tizennégy esztendő óta, amióta 1918 karácsony tájban lehullott a magyar égről az a fényes karácsonyi csillag, amely a magyarság útját, ezer év előtt bevilágította és századokra és századokra előre kijelölte. Mi azóta a szomorúság útját járjuk. A szomorúságot, de nem reménytelenséget! Agyunknak és szívünknek minden sejtjét ezóta egy titokzatos adventi várakozás tölti el. Még trianoni ítéletünket ki sem mondták, még sorsunkat meg sem pecsételték és máris tudták, hogy mindaz a szenvedés amely reánk várakozik csak ideiglenes, csak átmeneti, mert a világot teremtő, kormányzó és fenntartó igazság nem veszhet ki e földről, hanem csak ideig óráig bujdosik, hogy azután régi fénnyel, megújult dicsőséggel árassza éltető sugarait megint e világra. 14 év óta várjuk mi magyar adventét ülök az uj betlehemi csilag felragyogását, mely röviden epedő vágyunkat betetőzi majdan. Tizennégy év óta várjuk az örök isteni igazság beteljesülését és megtestesülését Magyarország feltámadását. Ettől ma még mindig messze állunk, — vagy ha tán nem is oly messze, amint azt még sokan gondolják, — de még mindig nem halljuk általánossá válni politikai értelemben a pásztorok énekét: „Békesség a földön a jóakaratú embereknek! . . . És mégis, mégis a mi tizennégy éve halálosan elborult egünk mindjobban kezd már derengeni. Franciaországban, az eddigelég teljesen revízióellenes kormányzata és a negáció álláspontját képviselő Franciaországban és karácsony táján új kormány alakult amelynek három minisztere és egy államtitkára (épen a külügyi), kimondottan híve a békeszerződések revíziójának. Legrégibb barátunk közülük De Monzie kultuszminiszter, aki a mi letiport igazságunk védelmére kelt már akkor, amikor a trianoni szerződés a francia parlament elé került. Ő már akkor döntő argumentumokkal bizonyította be azt, hogy Magyarországnak volt a legkevesebb része a világháború előidézésében és mégis a legsúlyosabb ép a trianoni szerződés, amellyel Magyarországot sújtották. Ízt mondotta ki először hogy e szerződéssel egy új háború magvait hintették el Középeurópában, amelyet e szerződés a szó teljes értelmében balkanizált. Ő már Rothermere lord fellépte előtt is ismételten szóval és tollal nyíltan, bátran és fenntartás nélkül megállapította, hogy a középeurópai problémát csak a trianon revíziójával lehet megoldani. Nem kevésbé lelkes barátunk Danielou, közegészségügyi miniszter sem, aki könyvet is írt a trianoni szerződésről és abban a békekonferencia lelkiismeretlenségét a mindenáron való sietség feltárásával bélyegezte meg. Saját szavai szerint a jelszó ez volt: „Sietni kell! Húzzuk meg a határokat vaktában, vágjunk le területeket mindenkinek a fantáziája szerint. A határmegállapító bizottság majd elrendezi a dolgokat . . . A kis szövetségesek minduntalan újabb és újabb követelésekkel léptek fel. S csakhogy vége legyen már egyszer a magyar ügynek, nem bánták, ha mindennap beljebb és beljebb nyisszantottak az ollóval Magyarországnak ezeréves térképébe, s mindegyiknek a fantáziája szerint. S ami a legborzasztóbb, mindez a jelenlegi tragikus helyzet nem a háború hanem a béke következménye. Ugyanő 1927- ben síkraszállt amellett, hogy a híres, (vagy tán inkább hírhedt) kísérőlevél kifejezett és félreérthetetlen szavai szerint „az autonóm Ruthénföld“ hozzátartozandóságát illetőleg szabadon nyilváníthatja akaratát és a szövetséges hatalmaknak figyelembe kell venniök a lakosság kívánságát. Kijelentette azt is, hogy a ruthénség helyzete minden inkább, mint végleges és előbbutóbb vagy Magyarországhoz, vagy Keletgaliciához fog csatlakozni. Daladier hadügyminiszter is a revízió hívei között emelte fel a múltban szavát. Pierre De Cot külügyi államtitkárt pedig évek óta a revízió eszméjének legelső sorban álló zászlóvivői között találjuk. Ő és az ifjú franciáknak a Plans folyóiratban egyesült gárdája, a felvilágosító cikkek és előadások egész garmadájával kimutatták Trianon képtelenségét és tarthatatlanságát. Ő mondotta ki egy évvel ezelőtt keményen a tételt. A Népszövetség keretein belül kell, hogy legyen lehetőség a békeszerződések revíziójára. És ezek után várjon csak a politikai véletlenségek művének tulajdonítsuk-e azt, hogy az új francia miniszterelnök és egyben külügyminiszter, Boncour éppen ezt a Pierre De Cot-t választotta első külügy munkatársának?! Sugarak, reménysugarak, ködös, borongós adventi éjszakáinkban. Halvány derengés az ég sötét boltozatján, de mégis bizonyosság amellett, hogy kelőben van már a nap. Addig adventi magyarok, virrasszatok és imádkozzatok. Ez legyen a jelszavunk az új esztendőben. Mohács, 1933 január 1. CSICSA TUNA vélekedései. Boldog új évet kívánom és én vágyom a csicsa Tuna a Perényi uccából, meg akarom bemutatkozni magamat, hogy megismerjék engemet. Erre soha sem lett volna jobb alkalom, mint mostani, amikor győztünk választáson és most már bizonyosan kisebb lesz az adó, mint akkor volta, mikor még mink nem győztünk a választáson, mer eddig nem volta benn a képviselő testibe a nőse Tímár Gyula, igaz, hogy a náse Csupics Luka benn volta, de egy fecskét nem csinálja meg a nyaradat és mostán már máskip lesz, ha a jó Isten megsegiteli bennünkat. Mer hát úgyis Van al dá benne, hogy az a városi párt nem csinyáta semmi, nem úgy mint a keresztény párt, mikor volta tübsigiba, akkó csinyáta adusságot, kirte kücsüny pizt Amerikántul meg a Bics országiul és vöt píz városnak doszt. De a városi párt nem kirta kücsün, hanem mi piz költötte városnak, kivetette adóba. Hát nem több esze vóta náse keresztény pártunknak. Nincs piz, menik, kirünk kölcsön attul, kinek van píz. Dá. Látom csinyolják mégin asztalt a járdának. Minek az ? Nem jobb úgy hogy van sok helyin, hun ujan kuve a járdának, mint feje macskának, de mig füle is van rajta ? Az ilyen járdára nem rá meni ember, mert ilti üvé lába tűle is ha csak nincs nagy sár van, inkább meni le róla is járja járda mellett. Akkor nem kopja járda is tartja tovább, de hun van aszfalt, urakok mind mennek aszfaltjárdára is hamar kopja aszfalt is muszáj csinányi másikat. Eztr jobb járda macskafejedet küvekkel, mint járda aszfaltat. Dá. Gyütte írás bankból, muszáj fizetni interes a pizza, mit fölvetem kücsünbe, mikor megvettem náse komsia üvé födjit is még muszáj fizetni valamit vissza is. Gyüte írás városház, muszáj fizetni adó, kázse insígjárulik, gyütte írás, fizesek szemük, mit kivisznek udvarba, gyütte írás fizessek aszekuráció, botba is kel pizsóér, gyufák, sertlesztőér, oszt nem termeta nekünk annyi búza se, mi kell kenyimek, nincs ára kukoricának, krumpli kell nekünk is, ezer alant tetem, amit soha sem nem tettem, nem fizetek sehova semit se nem, kirek oratóriumot. Da. spini tabletták csak az eredeti csomagolásban a Bayer- kereszttel valódiak. Mindenféle pótszert utasítson vissza. Tallózás. Milyen a szociális igazság ? A Magyar Államvasutak igazgatósága minden esztendőben, karácsony táján megállapítja, hogy a tiszti, altiszti kar mennyi időt töltött el tényleges szolgálatban s ennek megfelelőleg valamilyen pontarányt állapít meg, amely után a MÁV minden rendű és rangú alkalmazottja 2 , 24 fillér, úgynevezett jutalékrészesedést kapott. Ez a jutalékrészesedés oly bárgyú módon furcsa, mintha egy, csupán egy nyelven értő embertársunkat két nyelven üdvözölnék. Jutalékrészesedés? Igen furcsa! Ma, amikor a fizetéseket már többízben leszállították, a menetdíjat és a teheráruforgalmi díjtételeket az 1931-1932 évben mutatkozott 43.500.000 deficit további szaporodását megakadályozandó, emelni kellett, akkor a MÁV még jutalékot is osztogat. De hogyan ? Az eddigi részesedés akként volt megállapítva, hogy minden MÁV alkalmazott egy-egy pont után 2 , 24 fillért kapott és slussz ! Ma azonban, a rossz üzletviszonyok folytán, a legmagasabb helyen elhatározták, hogy a pontonkénti részesedés összegét 1 , 70 fillérre szállítják le, aminek természetszerűleg nem nagyon örültek a kisfizetésnek. Azt azonban elképzelhetjük, hogy mennyire megörültek akkor, amikor meghallották, hogy az ő vékony filléreikből megtakarított pénzekből a mammutfizetésnek 2000 pengőig terjedő külön karácsonyi jutalmat is kaptak, a rendes jutalékrészesedésen felül. Tehát az új cím így hangzik: jutalékrészesedésajándék. Igazság! Dicsőség neked ! * * * Ismerjen meg a vidék népe is, mondja a mi daliás miniszterelnökünk és már fűtik is a szaccses levéltaPirok, borítékok, számlák, jegy- To tollá.'k- TSó’teért R onwnyomaazékek, meghívók,levelezőlapok stb. nyomtat-C\\ C NI)N ^ ■KODei1 J J ványok, úgyszintén üzleti beírókönyvek, wL\wV/ll könyvnyomdájában, JOCL:raszterek, irodai papírok stb. cikkek beszerezhetők Telf. 134. MOHÁCSON. Telf. 134. Könyvkötészetemben bármily könyvek bekötése a legjobb kivitelben készülnek.