Dunavidék, 1934 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-07 / 1. szám
2 vábbi lefaragására, sőt ezen túlmenőleg az adófizetők védelmére és segítségére kell törekedni. A takarékossági intézkedésekre nemcsak az államnál, de a helyi hatóságoknál, tehát városok és községeknél is szükség van. A jelentés némi javulásról is beszámol. A javulás azonban nem a jó termés hatása következtében állott elő, hanem nagyrészt a február hóban bevezetett adóemeléseknek és az adók erélyes behajtásának tulajdonítható. A nyugdíjjavaslat törvénybe iktatása által elérni szándékolt 5,5 millió pengős megtakarítás nem sokat jelent, sokkal fontosabb ennél az egyéb állami kiadások csökkentése. Fontos nemzeti érdek fűződik ahoz is, hogy az átszervezési időszak minél rövidebb legyen, mert az adófizetők jelenlegi igénybevétele a termelés rovására történik. Az átszervezési folyamat azonban csak úgy hajtható végre sikeresen, ha az összes önkormányzatokat és ezek összes üzemeit takarékosságra szorítják, tekintettel arra, hogy ezek is közpénzekből tartatnak fenn és éppen annyira terhelik az adófizetőt, mint az állami közigazgatási kiadások. Az ország kivitele növekszik ugyan, azonban a Nemzeti Bank devizakészlete csökken, mert az árukat itthon pengőben értékelik, míg az árukért kapott deviza, hivatalos árfolyamon átszámítva a pengő értéknél kisebb. Az agrár és ipari áruk ára között az eltolódás folyton nő. A kartelek tehát virágkorukat élik. A fogyasztás folyton csökken s így állandóan súlyosbodik a helyzet. Tyler jelentései magukban foglalják mindazt amit pártunk már évek óta hirdet. Ugy látszik azonban, hogy a megértés vele szemben is csak a köteles udvariasság határáig terjed. Csak meghallgatják s azután az egyik fülön be a másikon ki. — Mohács és a kisipari hitel. A kisipari hitelakció céljaira Mohács megyei város 850 pengőt kapott. Ezt az összeget a maga erejéből 1850 pengőre egészítette ki, de az így rendelkezésére álló pénzmennyiség is elenyészően kevés Mohács kisiparosainak megsegítésére. A városezért a kisgyűléshez fordult, azzal a kérelemmel, támogassa a kormánynál a hitelakcióra szánt összegnek tízezer pengőre történő felemelésére irányuló törekvésében. A kisgyűlés ilyen értelemben határozott és Mohács kisiparossal érdekében felér a kormányhoz. reenutt' ASPIRl » TiaueX -JireiatehJMCiua « l.ftfARBcNINDUSIRIf AKntNOEMUSCKAH ^ LEVERKUSEN a.Bh. 2tfede*U*d blatt, ASPIRIN 20 eredeti tabletta á O.Sg meghűlés első Jelei Gyógyszertárban kapható. DUNAVIDÉK Mohács, 1934 január 7. A villányi választás után. Tapasztalatok, tanulságok, elmélkedések. Mégis szükséges és célirányos, hogy a nyílt szavazatok mellett is kiálljanak egy-egy időszaki választás alkalmával erőpróbára az ellenzéki pártok. Ha egyébért nem, már csak a régi sebek felszakítása okáért is, hogy a sebek felszaggatásával járó fájás ne hagyjon nyugodni, míg ki nem vívjuk a titkos szavazati jogot. Lelket emelő, szívet megdobogtató élmény volt a választáson részt vett független kisgazdapárti bizalmi férfiak részére, mikor a független, szabad polgárok százai, dacára a szavazóhelyiségekben hemzsegő falusi hatalmasságoknak, büszkén, dacosan és emelt fővel szavaztak jelöltünkre, de épp ilyen lehangoló volt az uradalmak zsellérbéres, sőt éhbéres népét látni, kik lesütött fővel, ökölbe szorított kézzel mondták ki a kormány jelöltjének a nevét, szinte érezvén, hogy ezzel a szóval a jobb jövő reményének egy foszlányát dobják el maguktól és nyomorra született gyermekeiktől. De hiába az a darabka kenyér, amit az uradalomtól kapnak, az kenyér, ha sovány is, az a marék krumpli, az a főzeléknek is elkészíthető tarlórépa, amit megkereshetnek éven átal, ha keresetnek hitvány is, de alkalmas arra, hogy az életet tovább lehessen tengetni, hogy a fajt fenn lehessen tartani s nem szabad a szebb jövő reményéért lemondani róla. Mert ez döntötte el a választás sorsát. Az uradalmak cselédsége s az uradalmakat környező faluk azon szegény népe, mely az uradalmi 80—120 filléres bérre rá van szorulva, nyájként hagyta magát a választóhelyiségbe beterelni és a semmibe vesző tekintettel, mintha valami csúnyaságot vetne ki magából, adta le a voksot. Egyes községekben az uradalmi kisvasutak, melyek máskor szenet, jószágot, répát szállítottak, most lelkeket vittek, voksot literáltak. És nem használt semmi, betegség, kór, félláb a sírban, minden hiába volt, a szegény cselédnek, zsellérnek mennie kellett és szavaznia a nemzeti egység spontán dokumentálására. A nagynyárádi szavazatszedő bizottság elé olyan betegeket szállított az uradalom, hogy a lábukon sem tudtak állni, hogy tehát ne kelljen őket a kocsiról levenni, majd használat után a kocsira ismét visszatenni, az uradalom egyik főfunkcionáriusa, ki a szavazatszedő bizottság tagja volt, kiment a kocsihoz, kivette tőlük a szavazatot és visszamenve a helyiségbe, bediktálta neveiket, mint kormánypártra szavazókat. A szavaztatásnak ezen épületes módjáról jegyzőkönyv tanúskodik. Olyan beteg, legyöngült szolgákat támogattak a szavazáshoz, hogy kegyetlenség volt őket takaróik alól kiszedni és láttukra önkéntelenül is arra a gondolatra borzadt a néző, hogy az utolsó kenetet felvenni jöttek a kormányjelölt elé. De az uradalmak mellett a hatóságok és a hatóság emberei is kitettek magukért. Megdicsérjük őket. Buzgóságukban, sőt túlbuzgóságukban minden tantárgyból egyest érdemelnek. Azt sem tudjuk, melyiken kezdjük. A tudálékos csendőrön-e, aki nem fogadta el az ügyvédjelöltnek a kamara által kiállított igazolványát, mondván, hogy az ügyvédi kamara „magántársulat“, vagy a jegyző urakon, kik az öt főszolgabírói járás területéről csaknem valamennyien a választókerületben működtek korlátlan ki-bejárási és mozgási szabadságot élvezve s még tévedésből sem igazoltatta le egyiküket sem valamelyik éber csendőr. Mintha egy hatodik érzékük, vagy ősi ösztönük lett volna annak felismerésére, hogy ki a hivatalos, tehát hasznos szerv és ki az ellenzéki, tehát nem kívánatos elem. Így többek közt Lang Lénártot is leigazoltatták és ki akarták a községből utasítani minden létező jog ellenére és csak erélyes fellépésével tudta ezt elkerülni, holott Lang Lénárt tudtunkkal nemcsak magyar állampolgár, hanem még külön országgyűlési képviselő is. Egy mohácsi mérnököt nem engedtek mindaddig be Németpalkonyára, míg a villányi főszolgabírótól tartózkodási engedélyt nem kapott. Holott nincs olyan jogszabály, mely az ily korlátozást megengedné. Jobban, vagy talán rosszabbul járt egy mohácsi ügyvédjelölt, kinek megengedték ugyan, hogy Kásád községbe bemenjen, de megkérdezték tőle, kinél akar tartózkodni. Megnevezte egyik ismerősét, mire megtiltották neki, hogy annak lakásából kimozduljon, minden ily irányú kísérletét meghiúsították és csak akkor adták vissza mozgási szabadságát, amikor már a választás sorsa megpecsételődött. Dr. Guszmann Viktor Vókányban állandó csendőri felügyelet alatt volt, az ő ügyvédjelölti igazolványát nem fogadták el nemcsak azért, mert az ügyvédi kamara „magántársulat“, hanem azért sem, mert — dr. Mischung ügyvédnél lévén jelöltként bejegyezve, ennek „hatásköre“ — a hivatalos hatalom szerint — Vékányra nem terjed ki. Egyéb humoros momentumokban sem volt hiány. Egy tekintélytisztelő választó Hercegtöttösön „dr.“ Riesz Ádámra szavazott, egy másik Eckhardt Tiborra. Ezzel is dokumentálódott, menynyire bevetette magát pártunk vezére a baranyai nép szívébe. Viszont egy majsi ember bátortalanul állt meg a szavazatszedő bizottság előtt. — Kire szavaz? — kérdezi tőle a bizottság elnöke. — Auf Ihnen (Önre) — volt az egyszerű válasz. Viszont volt néhány olyan intelligens ember — kormánytól függő állásban levők — ki a kikényszerített szavazást úgy adta ki magából, hogy azt mondta: A „kormányra szavazok“. Nem tudjuk, régi választási technikai fogás-e, vagy ezen választás valamelyik intézőjének zsenialitását dicséri, hogy pártunk legagilisabb embereit már napokkal a választás előtt nem hagyták lélekzethez jutni. Egy nap ötször-hatszor hivatták a jegyzőhöz, bíróhoz s ha nem akartak menni, csendőrt is küldöttek értük s a jegyző, biró előtt félóráig hagyták várakozni, ezzel töltvén el az időt, ezzel próbálván megfélemlíteni, hatást gyakorolni rájuk, puhává, porhanyóvá tenni őket. Ha még hozzávesszük, hogy a legtöbb ember már lelkében hord bizonyos függőségi érzést jegyző, pap, szolgabiró, sőt tanító iránt, s ha hozzávesszük, hogy az ország majdnem minden részében vannak uradalmak, melyek még mindig meg vannak elégedve a jelenlegi kormányzattal, mindenütt óriási hátrányt jelent ellenzéki programmal fellépni s majdnem behozhatatlan előnye van a kormánypárti jelöltnek mindaddig, mig a nyilt szavazásos, ajánlásos rendszer van életben. A villányi kerület pedig egyike a legnehezebbeknek, mert több kormánytámogató uradalom áll, s öt főszolgabíró működik a területén. A villányi kerület öntudatos választóinak becsületére válik, hogy öt főbíró, megfelelő számú szolgabíró, néhány tucat jegyző és pár száz csendőr ellenére majd négyezren le mertek szavazni az ellenzék jelöltjére. Riesz Ádám pedig köszönetet érdemel, hogy ifjonti hévvel és áldozatos buzgalommal alkalmat adott erre a tanulságos erőpróbára. — A Kolozsváry ügyben hozott képviselőtestületi határozat a kisgyűlés előtt. A vármegye kisgyűlése ma foglalkozott azzal a határozattal, amit Mohács városa hozott a Kolozsváry Dénes volt árvaszéki ülnök sikkasztásával kapcsolatos vagyoni felelősség kérdésében. Mint ismeretes, Kolozsváry 116 ezer pengőt sikkasztott el olyképpen, hogy 26 ezer pengőt hamis okiratokkal a gyámpénztárból utaltatott ki, azonkivel egyes felektől pénzeket vett fel és az összegeket nem fizette be a gyámpénztárnak. A bűnügyi és fegyelmi eljárás befejezése után az összes iratokat áttették Gács Ferenchez, a vármegye tiszti főügyészéhez, hogy az anyagi felelősség kérdésében tegyen javaslatot. A főügyész jogi véleménye szerint a város csak azért a 26 ezer pengőért felelős, amit Kolozsváry a gyám pénztárából vett fel. Ennek az összegnek megfizetésére elsősorban Kolozsvári Dénest kellene kötelezni. Tekintettel arra, hogy Kolozsvárnak semmineművagyona és jövedelme nincs, ellene a kártérítési per megindítását nem javasolta a tiszti főügyész. A javaslatot Mohács város képviselőtestülete elfogadta és kimondotta, hogy a volt árvaszéki ülnök ellen nem indítanak polgári pert. Ezt a határozatot a vármegye kisgyűlése is tudomásul vette._____ Igyunk UNICUMI gyomorerősítő síkertre }■ \