Dunavidék, 1938 (17. évfolyam, 1-50. szám)

1938-01-02 / 1. szám

r ■ * Mohács megyei város szakkönyvtárának m­uitába, ____. január 1. XVII. évfolyam I. szám. \­­ Vasárnap. Előfizetési ár: negyed­évre : 160. Egyes szám ára 16 fillér. Hir­detések:­ díjszabás szerint. A szerkesztőség telefonszáma: 134. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁ­GI HETILAP A „FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT“ BARANYAI HIVATALOS LAPJA Felelős főszerkesztő: Laptulajdonos és kiadó: Dr. BECK ALAJOS POLLÁK RÓBERT Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pollák Róbert könyvnyomdájában, Mohács, Király­ út 28. A kiadóhivatal telefonszáma: 134. A beteljesülés évének küszöbén. A „Dunavidék“ számára írta: ECKHARDT TIBOR. Váltakozóan, majd éles, majd békés küzdelmünk a becsületes titkos választójogért a beteljesülés küszöbére érkezett. A Darányi-kormány — vállalt kötelezettségéhez híven — ez év utolsó előtti napján, december 30-án a Ház elé terjeszti erről szóló javaslatát. Figyelmeztetni kívánom pártunk s általában az ország egész közönségét, hogy ezt a javaslatot nem mi csináltuk; ez a javaslat azt foglalja magában, amit a jelenlegi hely­zetben elérni lehetett, vagy a javaslat tüzetes tárgyalása­kor még elérnünk sikerülni fog. Mindenesetre tekintetbe kell vennünk azt a nyomasztó súlyt, amelyet a szélsőségek és diktatúrás törekvések je­lentettek a kormány számára a javaslat megszerkesztése­kor. Nyilvánvaló, hogy biztosítékokat keresett, nehogy a szélsőségek és fölforgató programok választások örve alatt érvényesülhessenek. Mi sem akarjuk ezeknek az irány­zatoknak a kezébe dobni a gyeplőt. A Kormányzó úr nemes és magas gondolkodásának szolnoki megnyilatkozása minden kétséget kizár az iránt, hogy amíg ő tartja hatalmas kezében az ügyek legfőbb irányítását, az alkotmányt államcsíny útján, titokban kiter­vezett megrohanással, puccsszerűen fölborítani nem lehet. E fölmentő tudat biztos alapjául szolgál az ország köz­rendjének, a nyugodt és teremtő munkálkodásnak. De más oldalról is ki kell zárni a fölforgató szélső­ségek érvényesülésének lehetőségét, t. i. a tömegfélreve­zetés alakjában. Ha erre nézve keres megoldási módokat a kormány választójogi javaslata, elvileg ez ellen alig tehetünk kifogást; a kérdés csak az, hogy tervezett rend­szabályai helyesen lettek-e megválasztva, nem mennek-e túl a szükségesség és a minden alkotmányos pártot és törekvést megillető szabadság keretein? E vizsgálat csak a javaslat szövegének teljes ismeretében, csak a részletes megvitatás során történhetik meg, minthogy az államfői hatalom és a felsőházi jogkör új szabályozásakor is ez volt a helyzet. Föl akarom hívni az ország közönségének figyelmét arra is, hogy a becsületes titkos választás új korszakot fog nyitni hazánk történetében. Ha a parlament forrásai megtisztulnak és a választásokból a nép valódi akarata emeli föl a törvényhozást, mindenesetre annak alsóházát, megnyílik az egyedül lehetséges és biztos út a nép javát szolgáló, komoly reformpolitika számára. Ez az alkotmá­nyos légkör magával hozza a nép önkormányzatának le­hetőségét az egész vonalon; kifelé emelni fogja az ország tekintélyét, idebent pedig megnyitja a belső erőgyűjtés és gazdasági gyarapodás forrásait. A javaslatot magát, majd,az eljövendő építőmunka feltételeit azzal a komoly megfontoltsággal kell mérlegel­nünk, amelyet az ország üdve lelkiismereti kötelességévé tesz mindannyiunknak, legyünk bár törvényhozók, vagy egyszerű választópolgárok. Tavaly a Független Kisgazdapártban ígéretes kará­csonyról szóltam. Most a beteljesülés évének küszöbén szeretettel üdvözlöm pártunk minden tagját s megelége­déssel mutatok rá, hogy politikánk eddigi eredményét az összetartás erejével sikerült kivívnunk! I.rohács jövője : a sziget. Viszhang lapunk legutolsó számában dr. vitéz Horváth Kázmér tollából eredő cikkre. Dr. Róna Dezső egészségügyi főtanácsos levele dr. vitéz Horváth Kázmérhoz. Lapunk karácsonyi számában dr. vitéz Horváth Kázmár tollá­ból a fenti cím alatt megjelent cikk élénk érdeklődést keltett rá­­­i­­sszerre. Ennek a visszhangnak tanusá­­gos jele az a levél, amelyet a cikk megjelenése után kapott dr. vitéz Horváth Kázmér árvaszéki ülnök dr. Róna Dezső egészség­­ügyi főtanácsostól Bajáról. Mint ismeretes dr. Róna Dezső egészségügyi főtanácsos a szigeten kis birtokot vásárolt és minden­kor élénk érdeklődéssel viselte­tett Mohács város és a sziget ügyei iránt. Ennek az érdeklő­désnek tanuságos bizonyítványa ez a levél, amelyet elkértünk dr. vitéz Horváth Kázmértól és lekö­zöljük, egész terjedelmében. Mi úgy érezzük ugyanis, hogy csak ily módon lehet a város ügyeit intézni és előrevinni, ha azokat a nyilvánosság előtt megtárgyaljuk és az erre vonatkozó gondolatok­nak megadjuk azoknak teljes nyilvánosságát. A levél így hangzik: Mélyen tisztelt és kedves Barátom! Nagy élvezettel olvasott törté­nelmi vonatkozású cikkeid után különleges tetszéssel olvastam a Dunavidék legutolsó számában a mohácsi szigetre vonatkozó mé­lyen szántó és mélyen látó köz­leményedet, melynek minden so­rával teljesen azonosítom maga­mat és az azokban foglalt gon­dolatokat, mint olyanokat, ame­lyek bennem már régen élnek a legnagyobb érdeklődéssel kísértem végig. Előre bocsájtom, hogy amióta Mohácsi földbirtokos lettem , nem arra törekedtem hogy abból minél előbb és minél nagyobb jövedelmet húzzak ki, hanem arra törekedtem, hogy a gazdaság be­rendezése és cél­kitűzése a mo­hácsi sziget különleges alkatának és adottságának teljesen megfe­leljen, hogy úgy a földművelés, mint az állattenyésztés teljes összhangban álljon a sziget tala­jának követelményeivel és példa­adásul szolgáljon a környező kis­gazdáknak. Én azt hiszem, hogy a küzdel­mes első esztendők után rá­tér­tünk arra az útra, amelynek vé­gén eredmény várható. A szigeti földbirtokosból a szi­get barátja lett és én szívesen vennék részt egy olyan társaság­ban, amely a sziget barátai né­ven alakulna meg és célul tűzné ki mindazon gondolatok propa­gálását és megvalósítását, melye­ket Te oly szépen és bölcsen összesítettél. Legyen szabad ezekre vonat­kozólag néhány megjegyzést koc­káztatnom. Kétségtelenül a legfontosabb kérdés elsősorban az út és köz­lekedés problémája. Mohács város akkor cselekszik bölcsen, ha a sziget minden ré­szét jó és könnyen elérhető utak­kal magához csatolja és ezáltal a távolabbi értékes részeket is nem centrifugális, hanem centripetalis helyzetűvé teszi. Jó utak nélkül semmiféle elgondolás nem kez­deményezhető, mert a termelt ja­vak legnagyobb része, az irtóza­tos sártengerbe fullad bele, lévén a közlekedés kora ősztől késő tavaszig nem csak lehetetlen, de állatra és emberre életveszélyes, sőt sokszor teljesen lehetetlen. Igen gyakran négy lóval vonta­­tott üres kocsival sem lehet tova jutni, hát még akkor terményt vagy bármit is szállítani. Addig míg az útkérdés ren­dezve nincs, hiába való minden jó szándék, hiába való minden . I

Next