Dunavidék, 1938 (17. évfolyam, 1-50. szám)

1938-01-02 / 1. szám

2 Saját készítményű bundák, bekecsek, lengyel, bőr és téli kabátok, téli öltönyök PÁLL ÖPÖN Csonka - Magyarország legnagyobb mérték szerinti férfi szabó-üzeme. PÉCS, Széchenyi tér 2. DUNAVIDÉK nek horderejét nem kell külön hangsúlyoznom. Tudok olyan esetről, hogy egyik szomszédomnak értékes lova azért pusztult el tetanusban, mert egyik távolabbi községbeli állatorvos vagy nagy elfoglaltsága, vagy a rossz utak miatt nem tudott a helyszínen megjelenni, hogy a preventív életmentő szérum oltást megadja. Ugyanilyen fontos volna a postai szolgálat, a telefonszolgálat intenzívebb kimunkálása. De a legfontosabb tényezőnek tartanám egy tudós gazdasági felügyelő kirendelését, aki a szigeti lakóságot a különleges viszonyoknál fogva kivételesen fontos tudnivalókra kioktatná, ellenőrizné és segítené a földművelés, állattenyésztés és helyes növénytermelés életbevágóan fontos problémái szempontjából. Ezek volnának azok a gondolatok mélyen tisztelt Barátom, amelyek cikkednek olvasása közben bennem renozáltak és remélem nem veszed rossz néven, ha ezeket kissé terjedelmesebben közöltem Veled. Fogadd kiváló tiszteletem és nagyrabecsülésem kifejezését Baja, 1937. dec. 27. Róna Dezső Magyar kir. e. n. főtanácsos, kórházigazgató. * * Lehet, hogy lesznek egyesek akik nem értenek mindenben egyet a levélben foglaltakkal, de kétségtelen, hogy igen mélyenszántó és sok megszívlelendő gondolat van benne, amelyet az illetékesek figyelmébe ajánlunk. ♦ 4 lángú ebédlőcsillár 1'7P champüveggel M1TEDI _ 9 ill. és Csillárgyár R. T. 1 (Pannónia szállóépület) P 605. TELEFON: 27-55. Király u. 5. Mohács, 1937, január 2. sítési járulékot kell fizetni. A gazdák és a gazdasági érdekeltségeknek körében nagy nyugtalanságot keltett az új törvényjavaslat. termelésre vonatkozó helyes útmutatás, mert minden kis tanya olyan, mintha a szibériai Stepében volna elásva száz kilométer távolságra minden lakott kultúrhelytől. Mégis vannak olyan primitív követelmények, amelyek megvalósítása sürgős lenne. Igennek képzelem el egy kissebb közigazgatási kirendeltség létesítését, ahol a szigeti lakás legegyszerűbb összeköttetését a közigazgatással megtalálná. Mert nem közömbös az, hogy az ügyes bajos dolgában eljáró fél a megteendő 10— 15 esetleg 20 km-es uton kívül a Dunán is át és vissza keljen, ami ugyanannyi idő veszteséget jelen, mint a megtett út, de télen zajló Dunán sokszor életveszélyes sőt lehetetlen. A sziget csatornázása és vízműve kiváló mérnöki teljesítmény volt azonban az áldásos eredményhez bizonyos mértékig baj is társult. A mélyebb fekvésű vizesebb területek termővé tételét nyomon követte a magasabb, régebben legjobban termő úgynevezett göröndök elsivatagosítása, mert a nép nyelve szerint ezen részek, amelyek mint fennebb említettem a magasabb vízállás mellett a legjobban és legtöbbet termő részek voltak, a vízszín leszállása után a quart homoknak a talaj felszínéhez való közelsége következtében „égetős“ földekké változtak, ahonnan nedves esztendőkben is, de különlegesen száraz években a vegetátió fejlődésében elmaradt, kiégett. Két év előtt reámutattam ezen tényállásra Porgányi főmérnök úrhoz intézett egyik levelemben, melyre ő válaszolni is szíves volt, de igazi választ erre nagy örömmel olvastam a Margitta szigeti Ármentesítő Társulat legutolsó jelentésében. A sziget vizét csak addig a nívóig szabad leereszteni, ameddig földek nedvességi állapota azt megengedi, de ha ugyanezen csatorna rendszeren száraz időben még kellő mennyiségű vizet tudnának a földnek visszaadni, úgy ez a szigetre nézve a legnagyobb áldás és bőség kimeríthetetlen forrása lenne, mert ily módon a lecsapolás fennebb említett hátrányai kiküszöbölhetők volnának, sőt a csatornázás a fejlődésnek beláthatatlan perspectíváját és hogy egyebet ne mondjak, a talaj jóságánál fogva az évi kettős termelés lehetőségét nyitná meg, amint ez pl Egyiptomban a Nílus mentén fokozottabb mértékben látható. Nagy fontosságúnak tartom, hogy a sziget központján egy érdemes állatorvos is lakjék. Éza kormány a bortermelés válságát a hegyközségi törvény rendelkezéseivel igyekszik megszüntetni. Az előadói tervezet rendelkezéseit már megtárgyalták az érdekelt tárcákkal. A törvényjavaslat először is hegyközségek és hegyközségi tanácsok kötelező megalakítását rendeli el ott, ahol akár különkülön, akár együttesen 50 kát. hold szőlő vagy gyümölcs van. Ezenkívül hegyközségi tanácsot kell szervezni azokban a törvényhatóságokban, ahol a szőlő és gyümölcsösök területe a 10.000 kát. holdat eléri. A hegyközség feladata a szőlőnek és gyümölcsösöknek az őrzése, a kártevők elleni egységes védekezés, az okszerű művelés. A hegyközségi tanács pedig a gazdálkodás és értékesítés egyetemes érdekei szempontjából irányítja a hegyközségek működését. A rendelkezések szerint új szőlőt a törvény hatályba lépésétől számított 3 évig telepíteni tilos és a tilalmi idő leteltével pedig új szőlő telepítését a földmivelésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával engedélyezheti. A földmivelésügyi miniszter az engedélyt csakis egyéb művelésre alkalmatlan, filoxérának ellenálló homokon vagy hegyoldalon (hegyalján) fekvő, a filoxéra fellépése előtti időben is szőlővel betelepített oly területre adhatja meg, amely egyéb természeti tényezőknél fogva is alkalmas a szőlőművelésre. Az engedélyezés évenként összesen legfeljebb 3000 hút holdra terjedhet, mégpedig úgy, hogy egy egy birtokos legfeljebb egy holdra kaphat engedélyt. Oly területeken, amelyeken új szőlő telepítése tilos, természetesen a már meglevő szőlőt sem szabad felújítani. A közvetlenül termő (direkt termő) amerikai vagy hybrid fajtákkal új szőlőt telepíteni meg levőt pótolni, vagy felújítani tilos. A törvényjavaslat elrendeli, hogy e fajtákat 1940 év végéig ki kell vágni, vagy át kell oltani. A kivágásért, vagy átoltásért az állam az érdekelt tulajdonosnak kártérítést ad, amely kártérítés összege az 1938. évben foganatosított kivágás vagy átoltás esetén, 140 pengő. A kártérítési öszszeg 1940. év végéig évenként 20 pengővel csökken. Az új szőlőtelepítések után a tulajdonos illetéket köteles viselni, amely illeték az immunis homoktalajon négyszögölenként 7 fillért, hegyoldalon négyszögölenként 3 fillért tesz ki. A szőlőtelepítésre alkalmatlan talajon fekvő 5 hát, hold vagy ennél nagyob területű borszőlőfajtákkal telepített szőlők után holdankint évi 30 pengő borértéke Az eszékiek pécsi útjához, Mohács mellőzése. Lapunk más helyén beszámoltunk arról, hogy karácsony első napján egy különvonatnyi csoport eszéki érkezett meg Pécsre. Ennek a kirándulásnak reánk mohácsiakra nézve kellemetlen mellékize van. Ugyanis a Pécsre igyekvő 600 főnyi eszékiek és eszékkörnyékiek közt voltak valami hatvanan, kik abban a tudatban, hogy Villányon elérik a Mohácsra induló vonatot. Mohácsra akartak jönni, és csak Villányig váltották meg a jegyüket. Mily kellemetlen volt a meglepetésük, midőn Villányba érve, arról értesültek, hogy a mohácsi vonat épp az orruk előtt, pár perccel előbb robogott ki a villányi állomásról. Ezért azok a jugoszláviaiak is, kik Mohácsra készültek jönni, nem akarván félnapot a villányi állomáson hángobálni, kénytelenek voltak Pécsig utazni. Itt már megint a mohácsi érdekek sutbadobása történt. Kérdjük, nem lehetett volna ezt az utat úgy megrendezni, hogy az ne csak kizárólag Pécsnek szóljon? Miért állapították meg úgy a menetrendjét, hogy a Mohácsra jövő vonat előbb induljon el Villányból, mint amikor a különvonat oda Eszékről beérkezik? Ez tudatosan Mohács ellen irányult. Mindezt nagy felháborodással Mehmed kapitánytól, a háború alatt itt táborozott bosnyák zászlóalj egykori parancsnokától hallottuk, ki ezek ellenére eljutott Mohácsra, mert negyedmagával kibérelt egy autót, mely Villányból Mohácsra hozta. Mehmed kapitány különben már régen civil, jómódú kereskedő és termény export üzlete van Eszéken. Eljött, hogy mohácsi jóemberei között egy kellemes napot eltöltsön s állítása szerint a többi ötven-hatvan jugoszláviai is idejött volna, ha a különvonat menettervének megrendezésével ezt tudatosan lehetetlenné nem teszik. A magyar-jugoszláv viszony mindegyre barátságosabbá válik. Ezek a cserevonat indítások bizonyára meg fognak ismétlődni, a mohácsi városházán meg kell találni a módját, hogy a jövőben Mohácsot és a mohácsiakat is vegyék figyelembe, mert amint sok mohácsi vár odaátról rokont, barátot és ismerőst s magának Mohácsnak is szüksége van arra a kis vendégforgalomra, amelyet egy ilyen társas ideutazás jelent, ugyanígy sok mohácsi és mohácskörnyéki is szívesen ellátogatna Jugoszláviába egy ilyen alkalommal, amikor nem kell sem útlevél, sem vízum. Tehát a vasúttársaság részéről több figyelmet és jóakaratot, a mi városunk illetékeseitől pedig egy kis szemfülességet és invenciót kérünk. A Délibáb új száma a közkedvelt rádióműsorral 20 fillérért kapható. Elkészült a hegyközségi törvényjavaslat. Három évig tilos új szőlőt telepíteni. A szigorú intézkedések nyugtalanságot keltettek a gazdák körében.