Dunavidék, 1938 (17. évfolyam, 1-50. szám)

1938-01-02 / 1. szám

4. DUNAVIDÉK Városi közgyűlés. Csütörtökön tartotta Mohács város képviselőtestülete évzáró közgyűlést dr. Margitay Lajos polgármester elnöklete alatt. A közgyűlésen dr. Margitay Lajos polgármester bejelentette, hogy a forgalmi adó részesedés­ből a város az 1937. évre 15.000 pengős segélyt kapott, amit a képviselő testület tudomásul vett. Majd a bekötő utak kiépítésére vonatkozó javaslatot ismertette Fehérváry István műszaki tanács­nok s erre vonatkozó miniszteri leiratot, amely egyelőre csak a szigeti tanyai összekötő út kiépí­tésére engedte meg 41.000 pen­­gőnyi kölcsön felvételét. Kilátásba helyezte azonban, ha az állam is kellő összeggel hozzájrul a köl­­kedi út megépítésének engedé­lyezését, amihez 14.000 pengőnyi kölcsön felvételét javasolta a pol­gármester. Ugyancsak elhatározta a képviselőtestület, hogy még to­vábbi 8000 pengő kölcsön fel­vételének engedélyezését kéri a minisztériumból a szigeti két út­szakasznak a főútvonallal való összekötése érdekében. Bükös Ferenc különösen ennek az utolsó útszakasznak a megé­pítését sürgeti, mert ott olyan sár van, hogy nem lehet közlekedni. Vida Dezső köszönetet mond a polgármesternek, hogy a szigeti utak kiépítését forszírozza és kéri, hogy ezentúl csak ilyen gazda­sági irányú javaslatokkal járuljon a képviselőtestület elé. Majd áttértek a tisztviselők fi­zetésének rendezésére. A képvi­selőtestület általánosságban hoz­zájárult ahoz, hogy a kormánynak a 7000/M. E. 1937. sz. rendeletét az összes városi tisztviselőkre és alkalmazottakra kiterjesztik, vagyis hogy január 1 -től kezdődőleg valamennyi tisztviselő 5 %-os fizetésemelést kapjon. Ezenkívül azonban a legtöbb alkalmazottat az állami alkalmazottakhoz ha­sonló fizetési kategóriákba osz­totta s egyes kategóriáknak fize­tését pedig újra szabályozta. így a villanytelepi főgépészt és a jég­gyári főgépészt továbbá a városi villanytelep főszerelőjét a mű­szaki altisztek kategóriájába, a villanytelepi szerelőt, a javadalmi ellenőrt, a jéggyári kezelőt a szak­altisztek, a mezőőrmestert, a villanytelepi pénzbeszedőt, a ve­zető helypénzszedőt az I. oszt. altisztek, a mezőrendőrszakasz­­vezetőt, a három vámost, a hely­­pénzszedőket a II. oszt. altisztek csoportjába, a csordást, a cigány­zátonyi erdőőrt, a kocsisokat, a mezőrendőröket pedig a kisegítő szolgák státusába sorolta be. Kimondotta még a képviselő­­testület, hogy a mezőőrséget lo­­vasítja és újraszervezi, létszámát az eddigi húszról 13-ra csökkenti. Egyben azoknak az alkalma­zottaknak, akiknek illetményei nem érik el a létminimum­ot sem havi, 10 pengővel emeli. A szervezés folytán kevesebb illetményeket kapó alkalmazottak­nak jelenlegi fizetéstöbbletét sze­mélyi pótlék gyanánt folyósítja addig míg az az ujjonan meg­állapított fizetést el nem éri. Utasította végül a képviselő testület a polgármestert hogy a napszámosok bérét családi bér alakjában szintén rendezze és azokra vonatkozólag a következő képviselőtestületi ülésen terjesszen elő javaslatot. Az egész fizetésrendezés 17500 pengőt igényel, amelyből a tiszt­viselők fizetésjavítása 8200 pengő több kiadást jelent, a többi pedig a kisebb alkalmazottak és mező­rendőrség fizetésének rendezésére kell. Schmidt Károly megszavazza a javaslatot, azonban kéri a polgár­­mestert, hogy vessen véget ennek a rendszernek, amelyről most sok szó esik a városban, hogy a ta­nári állást és alkalmazást a vá­rosnál legtöbbnyire az kap, aki zenéhez ért. Nem viseltetik anni­­mozizással a zenekar ellen, azon­ban Mohács elsősorban a mohá­csiaké és csak azért idehozni máshonnan embereket és nekik a városházán alkalmazást adni, mert hegedülni tudnak, egy kissé túlzás. Varga Pál javasolja, hogy a mezőrendőrség lovait közös istál­lóban tartsák. Tihanyi János kéri, hogy a vá­ros alkalmazottai legyenek előzé­kenyek a város polgárságával, különösen szegényekkel szemben. Dr. Fischer Ernő kéri, hogy a vámost a pécsi országúton helyez­zék át a mérlegházba. Dr Margitay Lajos köszönetet mond a képviselőtestületnek, hogy tisztviselők fizetésrendezését egy­hangúlag megszavazta és beje­lenti, hogy Varga Pál elgondolá­sait majd vizsgálat tárgyává teszi. Schmidt Károlynak pedig azt válaszolja, hogy a zenekarnál tu­domása szerint mohácsiak vannak, akik nincsenek a városházán el­helyezve. Ha lehetnek vidékiek azok nem­­ jelentenek rendszert, mert ő is azt az elvet tartja, hogy Mohács a mohácsiaké. Ezután a képviselőtestület meg­­állapította a virilisták névjegyzé­két, az 1938. év folyamán mutat­kozó fölös pénzkészletek elhelye­zésére a Mohácsi Takarékot 40 %/o, a Délbaranyai Bankot 35 %, a Mohácsi Mezőgazdasági és Ipar­bankot 25 % erejéig veszi igénybe. A külföldre irányuló sertések vá­gási díját a rendesnek 75 %-ra mérsékelte, a vágások rendjét pedig úgy módosította, hogy ezen­túl szerdán lesz a vágási szünet csütörtök helyett s szombat dél­előtt helyett a mészárosok délu­tán vághatnak. Elhatározta, hogy egy öntöző autót vásárol 26.100 pengővel, a milleneumi ösztöndíjat Weinacht Ágoston pécsi Pius gimnáziumi tanulónak adja ki, az óvodafel­­ügyelő bizottsági tagságra Kecskés Lajos polgári iskolai igazgatót vá­lasz­ották meg, Csendes István városi hivatalszolgát pedig január 1-vel nyugdíjazták. Több kisebb ügy elintézése után a gyűlés délután öt órával végetért.­­ A kereseti adó felmon­dása. Mindazok az adófizetők, kiknek általános kereseti adója rögzítve van s kiknek keresete az előző évihez (1936-hoz) viszo­nyítva csökkent, kereseti adóikat 1938 január 31-ig felmondhatják. A felmondást a városi adóhivatal­hoz benyújtandó bélyegmentes kérvényben kell bejelenteni, s ah­hoz rendes kereseti adóbevallást kell mellékelni. Akiknek adója nincs rögzítve, azoknak február 28-ig kell új bevallást benyújtani. Mohács, 1938 január 2, Hangulatos „SYLVESZTER“ Est a KORONÁBAN Szabó Géza bővített zenekara muzsikál. Minden szórakozási lehetőségről gondoskodtunk. Boldog újévet kíván SZÁSZ BÉLA és PISTA Szabadliceum. Csütörtökön ünnepi előadást tartott a mohácsi szabadliceum. Kövesi gimnáziumi ta­nár olvasott fel a Renaissancen­, amelynek teljes kultúrtörténeti kor­rajzát nyújtotta az egybegyűlt hall­gatóságnak. Mindenki sajnálhatja, aki végig nem hallgatta a magas nívójú előadást, amely ennek a hatal­mas kulturmozgalomnak minden fázisáról tájékoztatta a hallgató­ságot. — A renaissance — kezdette az előadását a nagy tudású tanár — nemcsak művészeti irány, ha­nem az európai szellemi életnek mindeddig legszélesebb és leg­mélyebb áramlata. Egész mai tu­dományunk, művészetünk, mű­veltségünk benne gyökerezik. Az a három évszázad, amelyet evvel a névvel illetünk: a művészetek virágkora. Jelent feltámadást, új­jászületést, megújhodást. Ismertette ezután Kövesi Itália viszonyait a XIV. század elején és utána. Az itáliai városokat, azok belső életét, a vagyonok összehalmozódását egyes hatal­masabb családok kezében. Mi­lano, Florenc, Peruggia, Velence, Róma képét, ahonnan ez a ha­talmas mozgalom elindult s an­nak anyagi és szellemi forrásait, a fejedelmeket, a pápákat, a ki­­sebb-nagyobb despotákat, akik maguk dicsőítésére, emlékük meg­örökítésére és vagyonuk elpazar­­lására is hatalmas művészi tábort tömörítetettek maguk köré. Rá­mutatott, hogy a tulajdonképpeni megindítója ennek a mozgalom­nak Szent Ferenc volt Assisiben, mert ő volt annak a szellemi iránynak apostola, amely Itáliából megindulva hangosan hirdette az élet szépségeit és az egyes te­remtményekben az Úristen dicső­ségét. Egymásután vonultak fel hall­gatóság előtt Francesco Bonsig­nori, Aragóniai Alfonz, Fracesca Battista Sforza, Sigismundo Mala­­testa, II. Pius pápa, Niccolo Nic­­colo, Manetti, IV. Six­us, Cesare Borgia, IV. Sixtus, II. Gyula és X. Leo, a Renaissance hatalmas szellemi irányítói és anyagi megalapozói. Majd pedig a költők: Dante, Petrarca, a politikusok: Machia­velli azután az építészek: Phili­­ippo Bruneleschi, Michel Angello, Battiste Alberti, a festők: Giotto, Massiccio, Fra Angelico, Martegne Philippo, azután a szobrászok, és végül Michellangello, aki a festő Leonardo da Vincivel és Raffael­lel a Rennaissance leg­magasabb delelőjét jelentik a művészetek terén. A gyönyörű másfél órai előa­dást a közönség feszült figyelem­mel hallgatta, és nagy tapsai ju­talmazta. Következő előadást: Klug György festőművész, tanítóképző­­intézeti tanár tartja . Modern szobrászművész cím alatt, január hó 13.-án. —­ Regős új karikatúrái. A kibontakozófélben levő tehetség­nek kijáró figyelemmel kísérjük a fiatal Regős Ferencet az érvé­nyesülés felé vezető úton. Most az egyik pécsi napilap karácsonyi mellékletében jelentek meg szép haladásról tanúskodó rajzai, me­lyek talán a középhelyet foglalják el a karikatúra rajzolás és a ka­rakterfejek ábrázolása közt. Biztos, a vonásokat nem is annyira tor­zító, mint a jellegzetességeket kiemelő vonásokkal vetette pa­pírra Fabinyi Tihamér, Visnya Ernő, Fischer Béla, Czirják Antal, Riesz Ádám és más a megyei közéletben szerepet játszó férfiak fejét jóleső belső mosolyra kész­tető ábrázolásban. — A vármegye betétjei a mohácsi pénzintézeteknél. Baranya vármegye közigazgatási bizottsága úgy határozott, hogy a kezelése alatt levő gyámpénztár és különböző alapok pénzkész­letéből 4000 pengőt a Mohácsi Takarékpénztárnál, 4000 pengőt a Délbaranyai Banknál és 1500 pengőt a Mohácsi Mezőgazdasági és Iparbanknál helyezi el az 1938. évben. — Lencsevetőmag kiosztás A földművelésügyi minisztérium növénytermelő hivatala az idén illetve 1938-ban is kioszt néhány vagyon lencsevetőmagot még pe­dig 5—10 métermázsás tételekben. Az akció bővebb ismertetése a fenti hivatalnál szerezhető be. Jelentkezési határidő: 1938. január 31-ike. Nyilván az akció módot nyújt arra, hogy a termelők tár­sulva hozathassák meg a lencse­­vetőmagot, mert egy kisbirtokos­nak nem is lehet szüksége 5—10 méter mázsa lencsevetőmagra.

Next