Adelaidei Magyar Hírlap, 1969 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
BEVALLJUK BŰNEINKET. Bevalljuk bűneinket, hogy mindig magyar klubházat akartunk. Nem ilyen házat vagy olyan házat,hanem magyar klubházat. Bevalljuk bűneinket,hogy ebből sohasem csináltunk titkot. Megmondtuk kertelés nélkül mindenkinek.Megmondtuk, hogy olyan házat akarunk, ahol nem a focisok,a kosarasok,az öregek vagy a fiatalok,a talicskatologatók vagy a plajbászhegyezők,a buddhisták vagy a tűzimádók,a feketehajúak vagy a szőkék,az énekesek vagy a táncosok parancsolnak,hanem egyesegyedül és együttesen a magyarok. Bevalljuk bűneinket , tudtuk előre,hogy még tyúkketrecet sem veszünk viták és veszekedések nélkül.Magyarok vagyunk.Csináltunk már valamit viták és veszekedések nélkül? Bevalljuk bűneinket.Nem vártuk meg,hogy mind egy szálig, minden magyar beleegyezzen.Ha megvártuk volna,az Adelaide-i magyar klubház ma nem az Osmond Terrace-on állna,hanem a Tejúton várná Csaba királyfi érkezését. Bevalljuk bűneinket sok haragost szereztünk,de még több jóbarátot és munkatársat.Vitatkoztunk,de senkivel nem tartottunk és ma sem tartunk haragot ,legfeljebb mások tartanak velünk. Egyetlen cél vezetett bennünket,hogy magyar klubház legyen. Bevalljuk bűeinket.Magunkról sem felejtkeztünk el. Vásároltunk magunknak gondot,bajt aggódást, munkát, felelősséget, bontást civódást és álmatlan éjszakát. Bevalljuk bűneinket.Nem tudtunk klubházat venni baj nehézséség,akadály,vonakodás,ellenkezés,csalódás,zavar és izgalom nélkül. Mindent elkövettünk,hogy az akadályokat elhárítsuk és mind a ne-* hézséggel így nézünk szembe. Tehet-e valaki,hajlandó-e valaki ígéretet tenni, hogy mindent elitéz nehézség nélkül?Csak az mondjon véleményt, aki már vett klubházat. Bevalljuk bűneinket.Klubházat vettünk,takarítottunk,tisztogattunk, szemetet hordtunk, túrtuk a földet,fát vágtunk és füvet ültettünk,kocsiparkot és tornatermet szereztünk, szegeltünk,kalapáltunk,csövet fektettünk,padlót csiszoltunk,cementet öntöttünk, világítást,hangercsítet,acélvázat szereltünk és ha nagyon elfáradtunk egy-egy összejövetelt rendeztünk,hogy asztalterítésben,pecsenye sütésben,kiszolgálásban, sátorverésben,pohármosásban, székrendezésben pihenhessük ki magunkat. Szívesen tettük,mert magunknak, magyaroknak tettük. Bevalljuk bűneinket.A béketűrést még gyakorolnunk kell.Minden ötödik pofon után már nem tartottuk oda képünk másik felét, hogy a hatodikat is elfogadjuk.Mi csak emberek vagyunk,engerékenyek és érzékenyek, és főleg magyarok. De van már hazánk és csak rajtunk múlik,hogy olyan szép legyen,amilyenre csak ez a civoda, szívvel és tehetséggel született magyar fajta képes. 2