Hídfő, 1961 (14. évfolyam, 357-368. szám)

1961-09-10 / 361. szám

2. oldal QUADROS LEMONDÁSÁNAK HÁTTERE Világszerte nagy feltűnést keltett Jario Quadros brazil államelnök le­mondása. Quadros Castro-barát és erősen félvörös politikája már ko­rábban gyanút keltett úgy Brazíliá­ban, mint Amerikában. Megkísérelte felvenni a diplomáciai kapcsolatokat a szovjettel, Vörös Kínával, a­rab­­államokkal. Az augusztus 25-i lapok­ban 3 rendkívül súlyos vád hangzott el Quadros ellen. Репа Boto admirá­lis az antikommunista mozgalom ve­zetője memorandummal fordult a szenátushoz és kérte az elnök bűnös­ségének megállapítását az állam bel­ső biztonsága ellen elkövetett vétség miatt. Ehhez járult Lacerda kormány­zó leleplezése, mely szerint az elnök és igazságügyi minisztere államcsínyt készítettek elő. Súlyos vádként esett a latba, hogy Calansas szenátor fel­olvasta a Szovjet beszivárgásról ké­szült dokumentumot, amelyről Quad­­rosnak is tudomása volt. Délutánra Quadros kénytelen volt lemondani. Brazíliában azonban a helyzet még egyáltalán nem tisztá­zódott. БеШ ANTIBOLSEVISTA GYŰLÉS CALIFORNIÄBAN A kaliforniai Zrínyi Miklós Iro­dalmi Kör és a MHBK tagjai nagy­szabású kommunista-ellenes összejö­vetelt rendeztek a Santa Monica-i auditóriumban. Több mint háromezer főnyi tömeg jelent meg, úgy hogy éj­jel az előadást megismételték. Az előadás címe: „Kommunizmus a tér­képen“ volt. A gyűlést egy volt FBI tag hozta létre, aki az általa írt könyvről beszélt filmvetítéssel kísér­ve. Nyirádi Szabó Imre tájékoztatta az előadót a magyarság antikommu­nista küzdelmeiről. Az előadásnak szokatlan nagy sikere volt. Miután — jellemzően — féltek tő­le, hogy a kommunisták megzavar­hatják a gyűlést, arra fegyveres rendőrséget vonultattak fel. 250 MILLIÓ MÁRKA AZ AVOSOKNAK Dr. Welt Arthur buenos airesi ma­gyar ajkú ügyvéd hirdetéséből arról értesülünk, hogy az 1953 után kiszi­várgott és a magyar szabadságharc elöl tömegesen elmenekült zsidóknak a nyugat-német kormány 250 millió márka kártérítést ajánlott fel. Eb­ből kb. 50 millió márkát „eredmény­­honoráriumként" a zsidó ügyvédek kapnak. Mit kapnak azonban a Ger­hardt Eisler és Hilde Benjamin elöl menekülő tízezrek. Ezt a nyugat-né­met kormánynak kell elintézni saját lelkiismeretével. Mi csak annyit te­szünk hozzá, hogy 1956 és 1957 kö­zött — német statisztikák szerint — 7 ezer magyarországi zsidó érkezett a nyugat-német szövetségi köztársa­ságba. Ezek az ÁVH és a Rákosi­­rendszer haszonélvezői voltak. A nyu­gat-német keresztény­demokrácia (CSU-CDU) most busásan megfizeti őket, hogy kegyetlenkedtek a ma­gyarokkal. Q­v a HÍDFŐ 1961 szeptember 10. A HÁTIKVA KAKASTOLLAS TIBORRÓL A magyar nemzeti jobboldal sok támadást szenvedett el bizonyos vi­lághódító orgánumok részéről. Épp ezért számos római jellem megpró­bálta, hogy a jobboldal és a hunga­risták gyalázása árán befurakodjék a világhódítók pénzeszsákjainak mé­lyére és köziben — félkézzel­­— fel­vegye azokat a dollárokat is, amelyek az átkos nyilasok zsebéből hullanak egy volt csendőrtiszti tollas kalapba. Most aztán, mikor Tollas-Kecskés- Kohlman Tibor m. kir. csendőr fő­hadnagy úr megpróbált belovagolni az argentinai „jobboldali" magyar­ság zsebeibe, hirtelen megszólalt a ■— Hatikva. Kakastollas Tiborról azt írja: „A tájékozatlan délamerikai kö­zönség igazán nem tudhatja, hogy a humanista eszmék védőpajzsa mö­gött egy hajdani gettóparancsnok húzódik meg. Tollas Tibor csendőr­­százados (főhadnagy! A szerk.) Baky László, Endre László és Csia Sándor főnyilasok szvitjében, a beregszászi gettó parancsnoka volt és a kiürítést hajtotta végre a humanitáshoz egy­általán nem méltó módszerekkel." A Hatikva értesüléseit kénytelenek vagyunk egy kissé kiszélesíteni. A Nemzetőr tájékán, ahol most egy­aránt tarhálnak nyilas- és zsidó­ pénzt is, nem egyedül a csendőr-főhadnagy úr „náci”. Tessék egy kissé megva­karni Kovách Aladárt, a tényleges szerkesztőt és rögtön kibújik a Ka­zárföldön előszavának „antiszemita” előszó írója, a Nemzeti Színházat „gleichshaltoló" színigazgató és az Egyedül Vagyunk munkatársa. Az­tán kultúvik Radnóczy-Riedel Antal m. kir. vezérkari százados, Beregffy szárnysegéde. Az árulókat, a hintásokat nem imádjuk mi sem. De úgy látszik a Hatikva sem. Ez azonban nem fogja akadályozni a Ford alapítványt, Ro­senberg Annát, a jól megpuhított amerikai zsidószervezeteket, hogy az adományaikat ne juttassák el a be­regszászi gettóparancsnok címére. Az adakozási lázat megkönnyítendő cí­met mindjárt közöljük is. A gettó­­parancsnok jelenlegi címe: Wien 1, Postfacht 485. Ott szívesen bádogoz­­nak be minden jobboldali és zsidó valutát egyaránt. A Jordán-Gácsér szerkesztette Dél­amerikai Magyar Hírlap (Hatikva II) jelentette, hogy Kennedy elnök test­vére kíséretében Brazíliába érkezett az USA-ban rendkívül népszerű „ma­gyar" újságíró Kornitzer Béla. Kor­­nitzer 1948-ban hagyta el Magyaror­szágot. Kennedy elnök testvére Bra­ziliában egyébként Klajbin nevű len­gyel-zsidó gyáros vendége volt. Sao Pauloban rövid két hét alatt hét gyár égett le. Mind a hétnek ma­gyarországi származású zsidók a tu­lajdonosai, és magyar rovásírás cím alatt a Fáklya kiadásában Magyar Adorján érdekes tanulmányt jelentetett meg a magyarok legrégibb írásmódjáról. В • В В • D В 4 В AZ AFABN VEZETŐJÉNEK EURÓPAI LÁTOGATÁSA Dr. Bessenyey Gábor, az AFABN Inc. magyar osztályának elnöke an­gol és német meghívásra egy hóna­pos európai körútra indul. Bessenyey szeptember első napjaiban érkezik Londonba, szeptember 8-a körül re­pül Bonn­ba, majd, Münchenbe, ahol 10 napot tölt, út­ja onnan Bécsbe ve­zet. Tárgyalásai során Bessenyey a közép- és keleteurópai népek képvi­seletében lehetőségeket keres, hogy a nyugateurópai gazdasági közösség újjászervezése alkalmával nyitva ma­radjon az ajtó és a közép- és kelet­európai rabnépek számára biztosítva legyen felszabadulásuk után a nyu­gateurópai orientáció lehetősége. Dr. Bessenyey a magyar nemzeti emigráció európai vezetőivel szemé­lyesen akar megismerkedni. Megke­reséseket közvetlen központi címünk­re (AFABN Inc. P. O. Box 449, Wall Street Sta., New York 5, N. Y.) ké­rünk. A Zrínyi Kör, amely szép eredmé­nyekkel és igen lelkesen működik a kaliforniai Aranypartokon, tudvale­vőleg irodalmi pályázatot hirdetett versre, színdarabra, politikai tanul­mányra. Mint a kör kitűnő, aktív fő­titkára, Nyirádi Szabó Imre közli velünk, a meghirdetett pályázatra 72 pályamunka érkezett be. Ezek közül 33 felelt meg a Kör által kiírott fel­tételeknek. Ezek a következők: A száműzött hazatért, Szumir nép, Böl­csömtől síromig, Levelek a Hadaon­­partról, Advent 1956, Szájharmonika, öreg halász monológja, Áldott ütle­­gek, Magyarországon lebontottak egy templomot, A boldogság városa, A megérkezés nemzedéke, Péter és Ruth, Házasság négyesben, Gondola­tok a hazai szakoktatás jövőbeni új­jáépítéséről, A csodálatos aratás, Ha eljön az óra, Hétszáz szlovák korona, Emlékezés, Test és lélek, „Asuka", Fej vagy írás, Honfoglalók, Anyám levele, Gyermekkoldus, Édesanyám­nak, Budapest himnusza, Utolsó le­vél, Levelek, Csak bízzatok, Isten veled, Áldomás, Vég, Trianon. A fent közölt művek csupán azt jelentik, hogy ezek a szabályoknak megfeleltek. A díjazásról okt. 6-án dönt a Zrínyi Kör bíráló bizottsága. A MKK kuratóriuma szeretné a magyar egyesületek, társadalmi ala­kulatok, intézmények figyelmét arra irányítani, hogy minél sűrűbben kö­vessék a Zrínyi Miklós Irodalmi Kör példáját. A nagy emigrációs szerve­zetek írjanak ki hasonló pályázato­kat. Gondosan megválasztott téma­­megjelöléssel nemcsak a nemzetet szolgálják, hanem a pályadíjakkal segíteni fogják azokat a magyar író­kat is, akik nehéz körülmények kö­zött sem fáradtak el a nemzet szol­gálatában.

Next