Hídfő, 1965 (18. évfolyam, 440-463. szám)

1965-01-10 / 440. szám

2. oldal Magyarországi mozaik Az olvasók okulására, akik a ha­zai enyhülésről mindent elhisznek a „Magyar Hírek“-nek­, összeszedtünk egy kis körképet. Mert hiszen már a János vitézben is úgy dalolták: „Egy rózsaszál szebben beszél...“ Tovább folyik az egyházüldözés A Vatikánnal kötött — egyébként semmitmondó megállapodás — után nyomban megkezdődött Magyaror­szágon az egyházüldözés. A kommu­nista legfelsőbb bíróság, Rózsa Ele­mér és Emődi László római katolikus lelkészeket, hét társukkal együtt le­tartóztatták, mert összeesküvés el­követésére tettek előkészületet. A legfelsőbb bíróság dr. Matheovits Fe­renc volt Demokrata Néppárti, kato­likus képviselőt 10 évre, dr. Teszár Zoltán SZTK főorvost 4 és fél évre, Kalmár Jánost 5 évre, dr. Keleti Pé­ter Istvánt, volt Demokrata Néppárti képviselőt 3 évre, Gerendás József nagykereskedőt 10 hónapi börtönbün­tetésre ítélte. Valamennyieknek azt vetették szemére, hogy az Egyház érdekében illegális tevékenységet fej­tettek ki. Békepapok­­ Rómában A magyarországi egyházüldözés különleges módszereiről ad hírt több külföldi lap. A vatikáni zsinaton részt vett magyar püspököket két hírhedt békepappal, Vitányi György­­gyel és Ákos Gézával kísértették Ró­mában. Mindketten az átkeresztelt AVH beosztottjai. Ezek próbálták a francia püspököknek megmagyaráz­ni, hogy egyházi viszonylatban min­den a legnagyobb rendben van a kommunisták uralma alatt. A fran­cia püspökök észrevették, hogy a rendszer itt tulajdonképpen a ma­gyar egyházatyákat akarja megaláz­ni, mikor rendőr­kémeket küld az él­re. Amikor a magyarok búcsúvacso­rára hívták meg a francia püspökö­ket, ezek közül senki sem ment el a vacsorára. Nem akartak egy asztal­hoz ülni az AVH kiküldötteivel... A házak leromlása Érdekes jelenség, hogy a legtöbb hazalátogató magyar nem tud, vagy nem mer értelmes képet adni egyes otthoni jelenségekről. Ezt külföldi újságíróknak és sok esetben magyar­­országi németeknek kell elvégezniük. Legutóbb a „Der iUngamdeutsehe“ című folyóiratban olvastuk meg nem nevezett szerző kitűnő, folytatásos riportját. „Viszontláttam a régi ha­zát“ című cikkeiben a szerző rend­kívül alapos, gazdasági, társadalmi tanulmányt nyújt az otthon bekövet­kezett változásokról. Legmegrázóbb része ennek a cikksorozatnak a Ma­­gyarország-kép megváltozása. A mai Burgenlandban még gondosan műveit kisebb-nagyobb földeket lát az utas, Magyarországon pedig az egybeszán­tott kolhoz sivataga várja. Még megdöbbentőbb a vidéki ház­­vagyon pusztulása. Elkorhadt kerí­tések, lyukas háztetők, beomlani ké­szülő falak jellemzik ma a magyar falut és a Nagy Ferencék által kiuta­sított németek falvait. Nincs pénz, nincs anyag, de nincs iparos sem a tatarozásra. A kommunizmus lelki hatása a magyar parasztságra tel­jes rezignációt és nemtörődömséget eredményezett. A magyar paraszt életalapja csak annyi ma, hogy t akarni muszáj, amit tud csinálni, mi­után nem tudja azt csinálni, amit akar! A cikkíró helyesen jegyzi meg, hogy a parasztság mélységes rezig­­nációja semmiesetre sem elegendő alap arra, hogy a mezőgazdaságon keresztül a Nyugattal szemben a kommunisták bebizonyíthassák az ő államrendszerük és ideológiájuk fö­lényét. A kommunista munkafegyelem tízparancsolata A munkásság jelenlegi közfelfogá­sára jellemző a Magyarországon sok­szorosított cédulákon keringő „Tíz­­parancsolat“, amelyet nyugodtan te­kinthetünk a dolgozó tömegek pasz­­szív ellenállása kifejezésének is. 1. A lustaság fél egészség. 2. Amit ma megtehetsz, megteheted holnap is. 3. Amelyik akta önmagától 30 nap alatt nem intéződik el, nem ér­demli meg, hogy foglalkozzanak vele. 4. Az elveszett munkakedvedet ne keresd. 5. Aki nem dolgozik, annak nem le­het hibát találni a munkájában, tehát prémiumot érdemel. 6. Ki korán kel, annak ütheted a nyomát — lopni megy. 7. A munkához úgy kell hozzá­állni, hogy más is hozzáférhessen. 8. Amíg minket csak fizetgetnek, addig mi is csak dolgozgatunk. 9. A munkahely nem kocsma, hogy abban egész nap benne üljünk. 10. A munka nemesit, de nálunk szo­cializmus van és nincs szükség a nemesekre. Merterstein Izidor továbbra is a szocialista építés élvonalában Nem mi mondjuk, hanem a buda­pesti rádió közölte karácsony esti adá­sában a „Válaszolunk olvasóinknak“ című rovatában a következőket: „Bejelentéssel fordult hozzánk ifj. Vakter János, aki megspórolt pénzé­vel és az OTP segítségével magánhá­zat építtetett, amelyre az egyik kis­iparosunkat kérte fel. Azonban a kisiparos minőségileg nagyon kifo­gásolható munkát végzett, mert a Vakter ház egyik oldala ki akar dől­ni. Ezzel veszélyeztette a Vakter csa­lád testi épségét is. Hiába fordult a kisiparoshoz, hogy az általa rosszul elvégzett munkát javítsa ki, mind­addig ez nem került kijavításra, amíg a megyei népi ellenőrzési bizottság erre megfelelő formában a kisiparos figyelmét fel nem hívta. Nagyon bosszantja a lakosságot az, amelyet Merleinstein (?) Izidor budapesti la­kos követ el fürdőszobát berendezni akaró dolgozókkal szemben. Ugyan­is Merlenstein Izidor idős budapesti kisiparosok nevében munkát vállal Komárom megye községeiben, erre előlegeket vesz fel az építtetőktől, hi­tegeti őket és a végzett munka úgy az egyénieknél, mint a TSzCs-eknél kritikán aluli. Előfordult több eset­ben, hogy selejtes, harmadosztályú kádakat, elsőosztályú áruként szám­lázott. Nemcsak az egyéniek megkárosí­tásán tevékenykedik Merlenstein. A TSzCs-eket túlszámlázással, rossz minőségű munka végzésével káro­sítja, az államot pedig több tízezer forint adócsalással és az SzTK ille­ték eltitkolásával rövidíti meg. Ügyét a bűnnyomozó szerveknek átadták és az ő feladatuk lesz, hogy véget vessenek Merlenstein és társai üzel­­meinek. Panaszkönyv A „Népszava“ írja: A Balatonon történt. Nyár volt. Bementem kenyeret keresni egyik ot­tani közértbe. Találtam. Friss volt. Könnyelmű voltam és fiatal. Kértem egy fél kilót. Adtak. Nyersen. Ahogy a pék megteremtette. Papír nélkül. Por volt. — Tessék becsomagolni — mond­tam kedvesen. — Nem lehet. Nincs papír. — Lehet zacskóba is. —­ rebegem. — Nincs zacskó. — Kérem a panaszkönyvet. — Tessék. Elém tettek egy gyönyörű, hatal­mas, egész estét betöltő panaszköny­vet. Teliszele vadonatúj, fehér lapok­kal. Kitéptem egy lapot (hatalmas fe­hér lapot) és becsomagoltam a kis kenyeret. Nagy sikerem volt. Megéljeneztek. Schubert Éva Felkérjük kedves előfizetőin­ket, hogy címváltozás esetén BLOKK betűkkel írják le új címüket. HÍDFŐ 1965 január 10.­­------------------------------------------­| A Musica Hungarica első hirdetése alkalmával köszönti A Hídfő olvasóit. A MUSICA HUNGARICA könyv és hanglemez szaküzlet. Ajánljuk: H 521, 30 cm-es lemezünket ára: DM 18.— Cselényi József énekel 21 felejthetetlen dalt. Könyveinkből: Gárdonyi Géza sorozatból kötve, arany nyomással: Egri csillagok DM 13.— Isten rabjai DM 10.— Ida regénye DM 9.— Kérje díjtalan hanglemez és könyv katalógusunkat S.­­ A T­h O MUSICA HUNGARICA 8 München 5 - Postfact 52

Next