Hídfő - Új Hídfő, 1982 (35. évfolyam, 851-854. - 1. évfolyam, 5-10. szám)

1982-03-01 / 851. szám

2. oldal HÍDFŐ A maffia és a vörös maffia Nemrég a televízióban néztem egy sorozatot az amerikai Maffiáról. Meglepő jelenség! Úgy néz ki, hogy a világ leggaz­dagabb és leghatalmasabb nemzete, amely embereket küld a holdra és négy évszázad alatt egy egész konti­nenst művelésre alkalmassá tett, képtelen véget vetni egy gonosztevő társaság üzelmeinek, amely meg­veszteget bírókat, rendőröket, szak­­szervezeti vezetőket, politikusokat, és amelynek sikerült rátennie a kezét — úgy mondják — az amerikai gaz­dasági tevékenység 15%-ára. És, ha még ennek a gonosztevő társaságnak az emberei ismeretlenek lennének és maradnának a hatósá­gok előtt, egy bizonyos határig ért­hető lenne a hatóságok tehetetlen­sége. Azonban nem így van. A meg­kérdezett amerikai rendőrök tökéle­tesen ismerik a Maffiát, tudják ki a vezetője New Yorkban, ki a vezetője Las Vegasban, és mely ügyeket és szervezeteket ellenőriznek. Mindent tudnak arról, hogy miért és hogyan történnek a leszámolások az egyes frakciók között. És mégsem tudnak többet elérni annál, hogy időnként lefognak néhány jelentéktelen sta­tisztát. Tehetetlenek az igazi felelő­sökkel szemben, mert azok sohasem tették a kezüket a “tésztába” és en­nélfogva az amerikai törvények alap­ján érinthetetlenek. Az amerikai tör­vények szerint ugyanis bűncselekmé­nyekért vagy vétségért csak akkor büntethető valaki, ha bizonyítható, hogy közvetlenül résztvett elköve­tésében. A kérdés végül is a következőkre vezethető vissza: az angolszász pro­testánsok által angolszász protestán­sok számára készült, angol princi­­piumok által inspirált amerikai tör­vény — mely meg akarja védeni a polgárt minden önkényes bíráskodás ellen — alkalmazhatatlannak bizo­nyul a szicíliaiakkal szemben, akik nem ismernek és sohasem ismertek más szabályt, mint a családét, a “Klan” törvényét. El kell ismerni, hogy egyedül Mus­solini tudta fasiszta módszereivel le­rombolni az olasz maffiát, ennek azonban sikerült visszafoglalnia po­zícióit az utolsó világháború után, hála az USÁ-nak és a demokráciá­nak. Azonban ami az USÁ-ban törté­nik nem érvényesül-e valójában az egész nyugati világban? A nyugati világ legtöbb nemzete eltörölte a halálbüntetést, emberte­lennek minősítve azt. Ha fenn is tartják, nem merik alkalmazni, vagy azon tanakodnak, nem lenne-e he­lyesebb érzésteleníteni, mielőtt mé­reginjekciót használnak. Svédországban — amely kétségte­lenül előljár minden téren a hanyat­lásban — a gyilkosok 12 évi börtön­­büntetéssel megússzák, amelynek tartama alatt civilruhájukat meg­tartva háromcsillagos hotelszobás komfortot élveznek, kimenőt kapnak és hetenként egyszer szexuális igé­nyeik kielégítésére női látogatót fo­gadhatnak. Nyugat-Németországban most kilencven éve született Mindszenty bíboros kilenc évtizeddel ezelőtt, 1892. március 29-én látta meg a napvilágot Mindszenty József, Magyarország mártír prímása, a 20. század egyik legnagyobb magyarja. Erre az évfordulóra jelent meg a prímás második poszthumusz könyve: HIRDETTEM AZ IGÉT! A 300 oldalas, vászonkötésű könyv művészi borítólapján a bíboros New Brunswick-i szobra látható. Ára: 25.— DM vagy 12.— dollár. A borítólap belső szövege: II. JÁNOS PÁL pápa, néhány hónappal az­után, hogy elfoglalta Szent Péter trónusát, a Mindszenty Alapítvány egyik munkatársának küldött levélben ezt az óhajt fejezte ki: “Mindszenty, e nagy kardinális emléke eleve­nen megmaradjon.” Továbbá, hogy e magyar bíboros “elszánt hitvallása bátorítás és segítség legyen a hívők számára”, mellett a magam sorsa nem fontos.” Ebben az egyetlen mondatban benne van Mindszenty Jó­zsef egész életprogramja. Benne van szentbe­szédeinek és lelkipásztori körleveleinek a célja és tartalma is... Korunk nagy magyar hit­vallója és vértanúja két mélygyökerű emberi érzésnek, a hithűségnek és a hazafiságnak ele­venen tartásával igyekezett megóvni az ottho­niakat az ateista kommunizmustól, a szór­vány-magyarságot pedig az asszimilálás vesze­delmétől.” Jelen kötet a bíboros 69 szentbeszédét és kör­levelét foglalja magában. Éppúgy megtalál­ható benne zalai búcsúbeszéde, mint élete utolsó körlevele, esztergomi székfoglalója csakúgy, mint Sydney St. Mary katedrálisában mondott prédikációja, lefogatása előtti búcsú­ja papjaitól éppúgy elénk kerül, mint az, amit élete végén Bogotában mondott “Szeretet és keresztviselés” címmel. A kötet nemcsak föld­rajzilag és időben ölel hatalmasat, hanem tematikában is gazdag lelki táplálékot nyújt: mit mondott Mindszenty az ősök tanításáról, a magyar nőkről, Szent István örökségéről, ho­gyan emelt szót a deportáltakért vagy mit vála­szolt a hivatalos kommunista vádakra, milyen szavakkal fordult a fiatalsághoz, miben látta az emigráció feladatát s hogyan beszélt a ma­gyar egységről Clevelandban az evangélikusok templomában? Ezt és ennél többet nyújt e könyv, tiszta hitet és magyar történelmet. E pápai üzenet szellemében született meg most ez az új könyv — Mindszenty József: "Hirdettem az Igét”. A bíborosnak 1944 és 1975 között mondott és írt szentbeszédeit és pásztorleveleit, körleveleit tartalmazza, gon­dos és szakszerű válogatás alapján. Batthyány Iván, a Mindszenty Alapítvány elnöke a könyv bevezetőjében méltán mutat rá: “A Mind­szenty Alapítvány kötelességének érzi, hogy a megboldogult bíborosnak, korunk legelső ma­gyarjának végrendeletileg reá bízott szellemi hagyatékát ne csak megőrizze, hanem azt az összmagyarság közkincsévé is tegye.” “Nem volt még — folytatódik Batthyány bevezetője se —, nem volt még magyar prímás, aki az egész országot, és nem volt még az Egyháznak bíborosa, aki, mint ő, az egész világot végig­prédikálta volna.” A hatalmas anyagból a válogatást és a gyűj­teményt bemutató tanulmány megírását a bí­boros munkatársa és kortársa, Közi Horváth József pápai kamarás vállalta s tartalmas, a kardinális életét is felölelő magyarázatát így kezdi: “Öt héttel a letartóztatás előtt, 1948. november 18-án a nemzethez intézett utolsó szózatát a bíboros így fejezte be: “Állok Iste­nért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelessé­get rója rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata. Nemzetem szenvedése Mindszenty József “Hirdettem az Igét” c. jelen műve egyben drámai kortörténeti doku­mentum is, tükrözi a XX. századi magyar sor­sot és a magyar nép küzdelmeit, kálváriás útját a kommunizmus és az idegen megszállás alatt. A könyv megrendelhető az alábbi címeken: Katolikus Magyarok Vasárnapja 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509, U.S. A. * * * Hídfő — Hungarian-Week Am Hagen 9, 6600 Saarbrücken BRD 1982. március

Next