Hídfő - Új Hídfő, 1982 (35. évfolyam, 851-854. - 1. évfolyam, 5-10. szám)
1982-03-01 / 851. szám
2. oldal HÍDFŐ A maffia és a vörös maffia Nemrég a televízióban néztem egy sorozatot az amerikai Maffiáról. Meglepő jelenség! Úgy néz ki, hogy a világ leggazdagabb és leghatalmasabb nemzete, amely embereket küld a holdra és négy évszázad alatt egy egész kontinenst művelésre alkalmassá tett, képtelen véget vetni egy gonosztevő társaság üzelmeinek, amely megveszteget bírókat, rendőröket, szakszervezeti vezetőket, politikusokat, és amelynek sikerült rátennie a kezét — úgy mondják — az amerikai gazdasági tevékenység 15%-ára. És, ha még ennek a gonosztevő társaságnak az emberei ismeretlenek lennének és maradnának a hatóságok előtt, egy bizonyos határig érthető lenne a hatóságok tehetetlensége. Azonban nem így van. A megkérdezett amerikai rendőrök tökéletesen ismerik a Maffiát, tudják ki a vezetője New Yorkban, ki a vezetője Las Vegasban, és mely ügyeket és szervezeteket ellenőriznek. Mindent tudnak arról, hogy miért és hogyan történnek a leszámolások az egyes frakciók között. És mégsem tudnak többet elérni annál, hogy időnként lefognak néhány jelentéktelen statisztát. Tehetetlenek az igazi felelősökkel szemben, mert azok sohasem tették a kezüket a “tésztába” és ennélfogva az amerikai törvények alapján érinthetetlenek. Az amerikai törvények szerint ugyanis bűncselekményekért vagy vétségért csak akkor büntethető valaki, ha bizonyítható, hogy közvetlenül résztvett elkövetésében. A kérdés végül is a következőkre vezethető vissza: az angolszász protestánsok által angolszász protestánsok számára készült, angol principiumok által inspirált amerikai törvény — mely meg akarja védeni a polgárt minden önkényes bíráskodás ellen — alkalmazhatatlannak bizonyul a szicíliaiakkal szemben, akik nem ismernek és sohasem ismertek más szabályt, mint a családét, a “Klan” törvényét. El kell ismerni, hogy egyedül Mussolini tudta fasiszta módszereivel lerombolni az olasz maffiát, ennek azonban sikerült visszafoglalnia pozícióit az utolsó világháború után, hála az USÁ-nak és a demokráciának. Azonban ami az USÁ-ban történik nem érvényesül-e valójában az egész nyugati világban? A nyugati világ legtöbb nemzete eltörölte a halálbüntetést, embertelennek minősítve azt. Ha fenn is tartják, nem merik alkalmazni, vagy azon tanakodnak, nem lenne-e helyesebb érzésteleníteni, mielőtt méreginjekciót használnak. Svédországban — amely kétségtelenül előljár minden téren a hanyatlásban — a gyilkosok 12 évi börtönbüntetéssel megússzák, amelynek tartama alatt civilruhájukat megtartva háromcsillagos hotelszobás komfortot élveznek, kimenőt kapnak és hetenként egyszer szexuális igényeik kielégítésére női látogatót fogadhatnak. Nyugat-Németországban most kilencven éve született Mindszenty bíboros kilenc évtizeddel ezelőtt, 1892. március 29-én látta meg a napvilágot Mindszenty József, Magyarország mártír prímása, a 20. század egyik legnagyobb magyarja. Erre az évfordulóra jelent meg a prímás második poszthumusz könyve: HIRDETTEM AZ IGÉT! A 300 oldalas, vászonkötésű könyv művészi borítólapján a bíboros New Brunswick-i szobra látható. Ára: 25.— DM vagy 12.— dollár. A borítólap belső szövege: II. JÁNOS PÁL pápa, néhány hónappal azután, hogy elfoglalta Szent Péter trónusát, a Mindszenty Alapítvány egyik munkatársának küldött levélben ezt az óhajt fejezte ki: “Mindszenty, e nagy kardinális emléke elevenen megmaradjon.” Továbbá, hogy e magyar bíboros “elszánt hitvallása bátorítás és segítség legyen a hívők számára”, mellett a magam sorsa nem fontos.” Ebben az egyetlen mondatban benne van Mindszenty József egész életprogramja. Benne van szentbeszédeinek és lelkipásztori körleveleinek a célja és tartalma is... Korunk nagy magyar hitvallója és vértanúja két mélygyökerű emberi érzésnek, a hithűségnek és a hazafiságnak elevenen tartásával igyekezett megóvni az otthoniakat az ateista kommunizmustól, a szórvány-magyarságot pedig az asszimilálás veszedelmétől.” Jelen kötet a bíboros 69 szentbeszédét és körlevelét foglalja magában. Éppúgy megtalálható benne zalai búcsúbeszéde, mint élete utolsó körlevele, esztergomi székfoglalója csakúgy, mint Sydney St. Mary katedrálisában mondott prédikációja, lefogatása előtti búcsúja papjaitól éppúgy elénk kerül, mint az, amit élete végén Bogotában mondott “Szeretet és keresztviselés” címmel. A kötet nemcsak földrajzilag és időben ölel hatalmasat, hanem tematikában is gazdag lelki táplálékot nyújt: mit mondott Mindszenty az ősök tanításáról, a magyar nőkről, Szent István örökségéről, hogyan emelt szót a deportáltakért vagy mit válaszolt a hivatalos kommunista vádakra, milyen szavakkal fordult a fiatalsághoz, miben látta az emigráció feladatát s hogyan beszélt a magyar egységről Clevelandban az evangélikusok templomában? Ezt és ennél többet nyújt e könyv, tiszta hitet és magyar történelmet. E pápai üzenet szellemében született meg most ez az új könyv — Mindszenty József: "Hirdettem az Igét”. A bíborosnak 1944 és 1975 között mondott és írt szentbeszédeit és pásztorleveleit, körleveleit tartalmazza, gondos és szakszerű válogatás alapján. Batthyány Iván, a Mindszenty Alapítvány elnöke a könyv bevezetőjében méltán mutat rá: “A Mindszenty Alapítvány kötelességének érzi, hogy a megboldogult bíborosnak, korunk legelső magyarjának végrendeletileg reá bízott szellemi hagyatékát ne csak megőrizze, hanem azt az összmagyarság közkincsévé is tegye.” “Nem volt még — folytatódik Batthyány bevezetője se —, nem volt még magyar prímás, aki az egész országot, és nem volt még az Egyháznak bíborosa, aki, mint ő, az egész világot végigprédikálta volna.” A hatalmas anyagból a válogatást és a gyűjteményt bemutató tanulmány megírását a bíboros munkatársa és kortársa, Közi Horváth József pápai kamarás vállalta s tartalmas, a kardinális életét is felölelő magyarázatát így kezdi: “Öt héttel a letartóztatás előtt, 1948. november 18-án a nemzethez intézett utolsó szózatát a bíboros így fejezte be: “Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata. Nemzetem szenvedése Mindszenty József “Hirdettem az Igét” c. jelen műve egyben drámai kortörténeti dokumentum is, tükrözi a XX. századi magyar sorsot és a magyar nép küzdelmeit, kálváriás útját a kommunizmus és az idegen megszállás alatt. A könyv megrendelhető az alábbi címeken: Katolikus Magyarok Vasárnapja 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509, U.S. A. * * * Hídfő — Hungarian-Week Am Hagen 9, 6600 Saarbrücken BRD 1982. március