Új hídfő, 1988 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
2. oldal dr. Kesserű István: KILÓGOTT A LÓLÁB Bizonyára vannak, akik nem ismerik ennek a kifejezésnek az eredetét. Az úgy volt — meséli a néphagyomány alapján Jókai —, hogy a híres-neves debreceni kollégiumban tanított egy bizonyos Hatvani István. A tudós professzorok között ő volt a legtudósabb: a tudomány minden ágában tökéletesen jártas volt. Elképesztő tudását pedig magának az ördögnek köszönhette, akivel megállapodást kötött, akárcsak Faust. Ő titkolta boszorkányos, ördögi mivoltát, s bár a diákok gyanakodtak rá, semmit sem tudtak bizonyítani. Egészen addig, míg egy vakmerő kisdiák fel nem emelte talárja szélét, hát egyszerre csak kilógott a lóláb, s a diákok előtt nyilvánvaló lett Hatvani ördögi mivolta. Miért mesélem el most ezt a szép magyar mondát? Kanyarodjunk vissza a budapesti Magyarok Világszövetsége híresnevezetes propaganda-szócsövéhez, a Magyar Hírekhez! Fényűző kiállítás, kifogástalan nyomdatechnika. No és a tartalma! Valóságos mintaországról zeng majd’ minden hasábján. Mindenáron azon van, hogy a mai Magyarországról és az ott uralkodó állapotokról oly szép, mondhatni idillikus képet nyújtson, hogy az még a kevésbé szkeptikus emigránsok előtt is nem egyszer hihetetlennek tűnik. így aztán nem csoda, hogy a debreceni diákokhoz hasonlóan egyre növekvő gyanakvással olvassuk a pompás híreket, riportokat, áradozó ismertetéseket, szinte ösztönösen keressük a hibát, elszólást, amely áttörné a sok kozmetikát, és a helyzet valódi arcát engedné megpillantani. De a Magyar Hírek szerkesztősége csak ritkán követ el olyan hibát, ami gyanúnkat alátámasztaná. Hát most aztán egyszer igencsak kilógott a lóláb! Egy túlbuzgó agit-prop munkatárs alaposan elvetette a sulykot. Ezt szeretném elmondani. A Magyar Hírek különös gondot fordít olyan témák „image”-javítására, melyeket az emigráció legjobban kifogásol a mai Magyarországon. Iskolapélda erre a vallás és az egyházak állapota. A nyugati magyarság egyik legnagyobb sérelme és a rezsim kritikusainak legerősebb érve a nyilvánvaló marxi vallás- és egyházsorvasztás, illetve elnyomás. Ezért van az, hogy a Magyar Hírek — összes propagandaütege bevetésével — teljes erővel igyekszik ezt ellensúlyozni. Nem jelenik meg egyetlen szám sem, amely ne próbálná valamilyen módon bizonygatni, hogy micsoda vallásszabadság, virágzó egyházi és hitélet van ma Magyarországon. Színes képriportok, beszámolók tömege: a katolikus püspöki kar teljes ornátusban a Parlamentben; a tucatszám épülő új templomok, a régiek kijavítása az állam költségén; szerzetesrendek gimnáziumai; a papnevelő intézetek zavartalan munkája. Még azt sem mulasztja el külön kiemelni, hogy az összes szocialista országban egyedül Magyarországon működik rabbiképző főiskola. Vakulj, emigráns! Bizonyára van, aki elhiszi, mert hiszen nem él otthon, nem látja a szomorú, nyomasztó valóságot, az egyházak vergődését. A Magyar Hírek pedig csak ritkán szólja el magát, mint például amikor egy meginterjúvolt fiatal református lelkész arról panaszkodik, hogy társadalmi diszkriminációt kell elszenvednie, mégpedig „felső” (?) sugalmazásra. A másik téma, amely az emigráció fő sérelmét képezi: a közelmúlt teljes eltorzítása, a nemzet háború előtti és háborús szerepének hazug beállítása, a magyar katona és a magyar hősi halottak szégyenletes megtagadása, helyettük kizárólag „a szovjet felszabadítók” és a velük szövetséges volt ellenségeink folytonos dicsőítése, az előttük való émelyítő megalázkodás és talpnyalás. A Magyar Hírek szerkesztősége nyilván rájött, hogy ez fáj, ezt kifogásolják és ítélik el az emigráció széles körei. Nosza kiadták az ukázt, hogy most rá kell kapcsolni ennek az ellensúlyozására! Az agit-prop brigád működésbe lépett, és az első akciót rögtön jól el is tolta. Lássuk, hogyan: A Magyar Hírek 1987. január 10-i számának 4. oldalán a Krónika rovatban figyelemreméltó rövid cikk látott napvilágot. Címe: Második világháborús emlékmű. No csak, ez érdekes! Ilyen még nem volt. Megtört volna a jég? — kiált fel az emigráns, és érdeklődve, csaknem izgalommal olvasni kezdi. „Az 1700 lakosú Péteri községben felavatták a falu második világháborúban elesett fiainak emlékművét. ” Ez eddig nem rossz, gondolja az olvasó. Igaz, hogy csak egy 1700 lakosú kisközségben történt, s nem a Hősök terén vagy a Vérmezőn, ahogy dukálna. De hát kezdetnek ez is jelentős eredmény. A cikk hangvétele nagyon is méltányos. Az emigráns növekvő érdeklődéssel olvassa tovább: „A kezdeményezés a népfrontbizottság vezetőjétől és a falu fiatal evangélikus lelkészétől indult. A lelkész elmondta, hogy — több mint négy évtizeddel a háború befejezése után — nagyon nehéz volt öszszegyűjteni a katonahalottak pontos névsorát. ” Az olvasó már-már komolyan kezd örülni, hogy végre talán mégis történik jelentős lépés a rendszer részéről. De ekkor következik a hideg zuhany. A túlbuzgó agit-prop ugyanis fényképet is mellékelt a cikkhez. Ezen egy szomorúfüzektől árnyékolt, nagyméretű terméskő-emlékoszlop látható, előtte koszorúk és virágcsokrok. Az emlékoszlopon tisztán kivehető felírás: „A fasizmus áldozatai, 1939—1945.” Itt bújt ki a lóláb! Az olvasó nem tudja, hogy bosszankodjék vagy undorodjék. Hát hülyének néznek ezek minket? Ho- AJÁNDÉKOZÁSRA nemcsak karácsony táján, de az év bármely napján időszerűek az Anonymus vagy pedig a Baráti Kör könyvei. Eltitkolt adalékok az USA történetéhez, I—II. kötet ...................................................10.00 Fiala Ferenc: Egyszerű történet és egyéb históriák ....................................................... 7.00 Fiala Ferenc: Zavaros évek. 4. kiadás............................................................................... 15.00 Marschalkó Lajos: Vörös vihar. 4. kiadás ...................................................................... 10.00 Marschalkó Lajos: Országhódítók. 2. kiadás .................................................................. 12.00 Málnási Ödön: A magyar nemzet őszinte története. 3. kiadás ................................... 15.00 Dr. Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története. 2. kiadás ..................... 15.00 Füry Lajos: Temetés Nicomediában. A trilógia III. része.............................................. 16.00 Füry Lajos: Egylábú asztal ................................................................................................. 10.00 Füry Lajos: Az ellopott szerelem ...................................................................................... 10.00 Füry Lajos: Fakó szekér, kenderhám ............................................................................... 10.00 A három Füry könyv együttes ára: 25.00 Baráthosy-Balogh Benedek: Szumirok—Szittyák—Ősturánok................................... 8.00 Nyírő József: Néma küzdelem .......................................................................................... 16.00 Dunai Ákos: Ávósok.............................................................................................................. 8.00 Megrendelhetők a kiadó címén: dr. Fabó László 22 Hancock Street, San Francisco, CA 94114. ÜJ HÍDFŐ 1988. január