Képes Világhiradó, 1964 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

mmmzmmmmm Bardóczy Ferenc Néha-néha ellátogatunk a torontói Bloor Streetre is, ha időnk éppen engedi. Többnyi­re Rúzsa Laci bácsihoz, az Európa Étterembe. Több oknál fogva, de főleg három ok mi­att: először, mert kitűnő „ka­ja" van; másodszor, mert az embert nem fenyegeti a szom­­jan halál veszélye, és harmad­szor, — de nem utolsó sor­ban Bardóczy Feri miatt, aki a zongora mögött üldögél és játszik, játszadozik . . . Olyan sokszor és olyan szép nótákat játszott már nekünk, hogy elhatároztam csinálok egy kis interjút vele. Kilestem az egyik szünetet, aztán odacsábítottam az asz­talhoz egy kis tereferére. Eleinte szabódott, hogy ő rém világhíresség, még csak nem is ünnepelt primadonna, akivel érdemes bíbelődni, de ha mégis úgy gondolom, hogy nem rontja el a képe túlságo­san az újságot, — hát legyen, de sok rosszat ne írjak róla, mert röstellené magát az is­merősök előtt. — Én nem írok mást Feri­kém, csak amit te mondasz. Próbálj jókat mondani ma­gadról, talán sikerül . . . — Mit mondjak? — Hát kezd el a születésed­nél, aztán arról beszélj, hogy miként lettél muzsikus, meg ilyesmi. Aki úgy szereti a mu­zsikát, mint te és olyan reme­kül zongorázik, annak nyilván mesélni valója is akad. A mese a szívből jön és kinek legyen szíve, ha a muzsikusnak nem? — Hát az nem vitás, hogy megszülettem. Ez tény. Abból is látszik, hogy itt vagyok és koccintok veled. Az más kér­dés, hogy miért születtem, de ezt talán hagyjuk . . . Már ko­ra ifjúságomban eljegyeztem magam a zenével, amikor ki­váló igazgatóm a tisztviselő­telepi gimnáziumban, Gaál Mózes egyszer azt mondta: „Te fiam, vagy kovács leszel, vagy muzsikus. Gyanús nekem a nagy füled . . ." — Miután a kovács mester­ségtől idegenkedtem kissé, így a muzsika mellett döntöttem. Ittunk egyet a pályaválasz­tásra, aztán folytatta Feri: — Hét gyermekes családból származok, ikolán dolgoznom kellett, szükség volt a pénzre. A Technológián gépészeti sza­kot végeztem, aztán a Gammá­ban vállaltam állást, de köz­ben nemcsak zongorázni igye­keztem megtanulni, de kitanul­tam a zongora­hangolást is, így az életem tiszta „muzsika­szó" lett. Nem volt semmi más szenvedélyem, mint a muzsi­ka, mindent félretettem ennek az egynek az érdekében. Éne­keltem a Palesztrina- és a Lichtenberg-kórusokban és időnként a Zeneakadémián is szerepeltem, mint a zongora­kísérő. Kísértem Hajdú Annát, Bodán Margitot, Karácsonyi Margitot. Néhány hangverse­nyen is felléptem: magyar nó­ta egyvelegeket játszottam. Éppen mély lélegzetet vett Feri a továbbmeséléshez, ami­kor megjelent az asztalnál Te­riké, a kedves, bájos kiszol­gálóhölgyünk, kezében két po­hárka szilvóriummal, amelye­ket Rúzsa Laci bácsi küldött, hogy „be ne rekedjenek a sok locsogásba". Olyan büdös volt, hogy villámgyorsan megittuk, nehogy megfertőzze a levegőt. Egy darabig levegő után kapkodtunk, aztán Feri a „be­szédet tovább is folytatá". — Kijövetelem előtt a Ma­gyar Népi Együttes hangszer­­tanácsadójaként működtem és ugyanily minőségben működ­tem a Népművészeti Intézetnél is. Utána ide jöttem Torontó­ba és azóta itt élek. Dolgoztam, mint tudod, a Moulin Rouge­­bar , a L'Europe-ben, a La Co­­terie-ben, aztán újra visszatér­tem Laci bácsihoz. Mint látha­tod, most is itt vagyok ... Ez minden, amit mondhatok . . . Nem vagyok „sztár", nem va­gyok „nagy menő", csak egy egyszerű zongorista, akinek minden öröme, boldogsága, életcélja a muzsika. Kiitta a sörét, felállt aztán visszaballagott a zongorához, hogy szórakoztassa magyar, ar­gói és minden nemzetiségű vendégeit, a maga szerény csendes modorában. Játszik akkor is, ha nem fi­gyelnek. Akkor csak önmagá­nak, de ha­­látja, ha érzi, hogy figyelik, hogy lesik a muzsiká­ját, akkor tűzbe jön, remekel és boldog, hogy a muzsikája rokonlelkekre talál. Nem „sztár", nem prima­donna, csak ember, „csak" muzsikus, akinek dalból van a lelke. Ez Bardóczy Feri . . . (Sz. L.) I1 MAGYAR CITERA KAPHATÓ HANGSZER — ZONGORA HARMONIKA, HEGEDŐ Alacsony árak, kedvező részlet. Legjobb mnőségben, jótállással. Reményt írni síi u hi ii m ii in imi HOUSE 561 QUEEN ST. WEST CSERE —­­ JAVITAS I OF MUSIC Telefon: EM. 3-1966 I1 HIRDESSEN LAPUNK?,AN 44

Next