Képes Magyar Világhiradó, 1972 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
• • • A CIMBALOM Ez a magyarrá lett ősrégi, verőkkel megszólaltatott húros hangszer valószínűleg Kínából származik. Őse az öt selyemhúrral felszerelt "kin” lehetett. Az asszírok is ismerték, a régi görögök kymbalon-nak nevezték. Állítólag kis-ásziai közvetítéssel került a középkor folyamán Európába. Eredetileg térdre fektették, hordozható és egyszerű pentatonikus (ötfokú hangsor) dallamok visszaadására szolgáló hangszer volt. E formájában talán a régi székelyek (és a bukovinai csángó székelyek) is használták, mert Kodály Zoltán 1917-ben megjelent zenei tanulmányában határozottan ír a székely pentatonikus népi melódiáról. Létezéséről hazánkban már Anonymus idejében tudtak. A bécsi kódex szerint Magyarorzságon a XV. században válik ismeretessé, sőt neves művésze is akadt Márton mester személyében, aki a királyi udvarban élt. Bornemisza Péter az "Ördögi kisirtetek” 1578-ban írt "Hallás”-ról szóló fejezetében “czimbalom” szót emleget. A XVI. század második felében már mai értelemben vett cimbalmot használták az erdélyi cimbalmosok. A magyar nép művészi érzéke és zene szeretete átformálta, fejlesztette és csiszolta ezt a melodikus hangszert. Ebben az időben már többnyire trapéz formájú hangszekrénnyel bírt. A XVIII. században már a cigányzenészek is megismerték és mint sajátos hangszer, tartozéka lett a zenekarnak. Komoly, operai zenekarban Erkel Ferenc alkalmazta először a cimbalmot, amikor 1861-ben a Bánk bán-ban szólaltatta meg. Később Kodály Zoltán 1926-ban a Háry János-ban, majd Bartók Béla Első rapszódia hegedűre és zenekarra című művében 1928-ban is felhangzik a cimbalom. A nagy magyar zeneszerzők így változtatták át koncertképes hangszerré. Értékét és muzikális szépségét bizonyítja az is, hogy Budapesten a Zeneművészeti Főiskolán cimbalom tanszék is van. A XIX. században fejlődött ki a mai ismeretes formájára. A modern, lábakon álló pedálcimbalom, melynek hagja tompítással módosítható Schunda V. József hangszergyáros 1874-ben Kecskeméten kiállított találmánya. A cimbalom nagy népszerűségére jellemző volt, hogy Schunda 1872 és 1906 között mintegy 10.000 cimbalmot készített. Ugyancsak ő adta ki az első cimbalom iskolát is Állaga Géza jeles cimbalom-tanár szerkesztésében. Magyarországon később a cimbalmot nagyobbrészt a cigányzenekarok használták úgy is mint szóló és mint kísérő hangszert. Cigányszármazású zenész volt a világhírű Rácz Aladár is, aki olyan művészi tökéletességgel játszott a cimbalmon, hogy sorozatos külföldi vendégszereplései során az egész világgal megismertette a magyar cimbalmot. Hosszú és komoly munkával átdolgozta a hangolást, az ütők formáját, a játék technikáját és a cimbalom hangját annyira megváltoztatta, hogy a hangszer unalmassá vált a harpsichord, illetve cembalóra írt darabok eljátszására. (Felelevenítve a barokk zenét — Couperin és Bach muzsikáját — nagy szolgálatot tett az egész zenei világnak.) Rácz Aladár külföldi sikerei annyira elragadták a modern zene nagymesterét, Stravinszkyt, hogy "Ragtime” című modern művében a főmotívum a cimbalomé lett. Ezt a darabját egyébként Rácz Aladárnak írta. Megjegyzem, hogy nem Stravinsky volt az első külföldi, aki a cimbalomnak ilyen komoly helyet adott, mert Paderewski Ignác, a világhírű lengyel zongoraművész és zeneszerző 1901-ben komponált "Mamu” című operájában is főhelyet adott a cimbalom hangjának. Johannesburgban három évvel ezelőtt játszottak nyilvánosan — először — a cimbalmon és a délafrikai közönség Kodály: Háry János című művének előadásán ismerte meg a magyar cimbalom hangját. Ez a cimbalom Bohák Lajos készítésű századeleji hangverseny cimbalom volt, melyet annak idején, mint egyetlen feltalálható hangszert, kölcsön adtam a délafrikai rádió zenekarának. A múlt évi október 23-i ünnepségünkön először szólalt meg a cimbalom a Magyar Egyesületben. Meleg sikert aratva fiataljaink előtt, akik eddig talán nem, hogy nem láttak, de nem is hallottak cimbalom játékot. A véget nem érő tapsok azt bizonyították, hogy akaratlanul is közösséget éreztek ezzel a magyarrá vált hangszerrel, amely csodálatosan adta vissza a magyar toborzók, verbunkosok eredeti szépségét. Örömmel láttuk később fiataljaink őszinte érdeklődését, amikor hosszú idővel az ünnepség után is körülállták a cimbalmot és kérdéseket intéztek a hozzáértőkhöz. Postakürt, Johannesburg, Délafrika. BUCKEYE STRUDEL SHOPPE Speciális rétesek, sütemények Kenyér és mindennemű cukrászsütemények rendelésre is készülnek! 12206 Buckeye Road Telefon: 991-1371 A "Csikós" nevű washingtoni étteremben cigányzenekar játszik, képünkön a cimbalom látható. 33