Képes Magyar Világhiradó, 1972 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1972-04-01 / 4. szám

• • • A CIMBALOM Ez a magyarrá lett ősrégi, verőkkel megszólaltatott húros hangszer valószínűleg Kínából származik. Őse az öt selyemhúrral felszerelt "kin” lehetett. Az asszírok is is­merték, a régi görögök kymbalon-nak nevezték. Állítólag kis-ásziai közvetítéssel került a középkor folyamán Euró­pába. Eredetileg térdre fektették, hordozható és egyszerű penta­­tonikus (ötfokú hangsor) dallamok visszaadására szolgáló hangszer volt. E formájában talán a régi székelyek (és a bukovinai csángó székelyek) is használták, mert Kodály Zoltán 1917-ben megjelent zenei tanulmányában határo­zottan ír a székely pentatonikus népi melódiáról. Létezéséről hazánkban már Anonymus idejében tud­tak. A bécsi kódex szerint Magyarorzságon a XV. század­ban válik ismeretessé, sőt neves művésze is akadt Márton mester személyében, aki a királyi udvarban élt. Bornemi­sza Péter az "Ördögi kisirtetek” 1578-ban írt "Hallás”-ról szóló fejezetében “czimbalom” szót emleget. A XVI. század második felében már mai értelemben vett cimbalmot használták az erdélyi cimbalmosok. A ma­gyar nép művészi érzéke és zene szeretete átformálta, fejlesztette és csiszolta ezt a melodikus hangszert. Ebben az időben már többnyire trapéz formájú hangszekrénnyel bírt. A XVIII. században már a cigányzenészek is megis­merték és mint sajátos hangszer, tartozéka lett a zene­karnak. Komoly, operai zenekarban Erkel Ferenc alkalmazta először a cimbalmot, amikor 1861-ben a Bánk bán-ban szólaltatta meg. Később Kodály Zoltán 1926-ban a Háry János-ban, majd Bartók Béla Első rapszódia hegedűre és zenekarra című művében 1928-ban is felhangzik a cimba­lom. A nagy magyar zeneszerzők így változtatták át kon­certképes hangszerré. Értékét és muzikális szépségét bizo­nyítja az is, hogy Budapesten a Zeneművészeti Főiskolán cimbalom tanszék is van. A XIX. században fejlődött ki a mai ismeretes formá­jára. A modern, lábakon álló pedálcimbalom, melynek hagja tompítással módosítható Schunda V. József hang­szergyáros 1874-ben Kecskeméten kiállított találmánya. A cimbalom nagy népszerűségére jellemző volt, hogy Schunda 1872 és 1906 között mintegy 10.000 cimbalmot készített. Ugyancsak ő adta ki az első cimbalom iskolát is Állaga Géza jeles cimbalom-tanár szerkesztésében. Magyarországon később a cimbalmot nagyobbrészt a cigányzenekarok használták úgy is mint szóló és mint kí­sérő hangszert. Cigányszármazású zenész volt a világhírű Rácz Aladár is, aki olyan művészi tökéletességgel játszott a cimbalmon, hogy sorozatos külföldi vendégszereplései során az egész világgal megismertette a magyar cimbal­mot. Hosszú és komoly munkával átdolgozta a hangolást, az ütők formáját, a játék technikáját és a cimbalom hang­ját annyira megváltoztatta, hogy a hangszer unalmassá vált a harpsichord, illetve cembaló­ra írt darabok elját­szására. (Felelevenítve a barokk zenét — Couperin és Bach muzsikáját — nagy szolgálatot tett az egész zenei világ­nak.) Rácz Aladár külföldi sikerei annyira elragadták a mo­dern zene nagymesterét, Stravinszkyt, hogy "Ragtime” cí­mű modern művében a főmotívum a cimbalomé lett. Ezt a darabját egyébként Rácz Aladárnak írta. Megjegyzem, hogy nem Stravinsky volt az első külföl­di, aki a cimbalomnak ilyen komoly helyet adott, mert Paderewski Ignác, a világhírű lengyel zongoraművész és zeneszerző 1901-ben komponált "Mam­u” című operájában is főhelyet adott a cimbalom hangjának. Johannesburgban három évvel ezelőtt játszottak nyil­vánosan — először — a cimbalmon és a délafrikai közön­ség Kodály: Háry János című művének előadásán ismerte meg a magyar cimbalom hangját. Ez a cimbalom Bohák Lajos készítésű századeleji hangverseny cimbalom volt, melyet annak idején, mint egyetlen feltalálható hangszert, kölcsön adtam a délafrikai rádió zenekarának. A múlt évi október 23-i ünnepségünkön először szó­lalt meg a cimbalom a Magyar Egyesületben. Meleg si­kert aratva fiataljaink előtt, akik eddig talán nem, hogy nem láttak, de nem is hallottak cimbalom játékot. A vé­get nem érő tapsok azt bizonyították, hogy akaratlanul is közösséget éreztek ezzel a magyarrá vált hangszerrel, amely csodálatosan adta vissza a magyar toborzók, ver­bunkosok eredeti szépségét. Örömmel láttuk később fiataljaink őszinte érdeklődé­sét, amikor hosszú idővel az ünnepség után is körülállták a cimbalmot és kérdéseket intéztek a hozzáértőkhöz. Postakürt, Johannesburg, Délafrika. BUCKEYE STRUDEL SHOPPE Speciális rétesek, sütemények Kenyér és mindennemű cukrászsütemények rendelésre­ is készülnek! 12206 Buckeye Road Telefon: 991-1371 A "Csikós" nevű washingtoni étteremben cigányzenekar játszik­­, képünkön a cimbalom látható. 33

Next