Krónika, 1982 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
Philip M. Crane: A magyar szabadságharc világtörténelmi jelentősége Az 56-os szabadságharc huszonötödik évfordulójára való emlékezéssel, a torontói ünnepélyek összefoglaló beszámolójával kezdi a Krónika az 1982-es évet. A múlt tanulságait hozzuk magunkkal a jelenbe, hogy a példamutatás velünk maradjon a most induló esztendőben is, amikor világszerte ismét arról írnak és beszélnek, hogy újabb sorsfordító események közelségébe érkeztünk. Már a 25-ik évforduló ünnepségsorozatának megrendezésével is ezekre a várható változásokra kívántuk felhívni mind a magyar, mind pedig az amerikai közvélemény figyelmét. Ezért hívtuk meg Torontóba az évforduló ünnepi szónokául Philip Miller Crane országgyűlési képviselőt, az amerikai Republikánus Párt Illinois állambeli képviselőjét. A meghíváskor gondoltunk arra is, hogy Crane képviselő a legutóbbi amerikai elnökválasztáson maga is részt vett, mint a Republikánus Párt egyik jelöltje, s minden közszereplésében határozott és bátor programot hirdetett a szabadságeszmék és a népeket megillető szabadságjogok védelmében. Az amerikai sajtónak és televíziónak adott nyilatkozataiban, vagy más jelöltekkel folytatott nyilvános vitáiban gyakran talált alkalmat arra, hogy dicsőséges szabadságharcunkat úgy méltassa, mint a világtörténelem egyik legjelentősebb eseményét, amely elsőnek leplezte le a Nyugat előtt a Szovjet fenyegető veszedelmét és borzalmas valóságát. A magyarok hősi harcának következménye lett azután a francia és az olasz kommunista pártok összezsugorodása és a társutas egyetemi tanárok tévtanainak átmeneti hatástalansága, mely évekig megakadályozta a vörös propaganda nyugati térhódítását. Philip M. Crane annak az új konzervatív-republikánus nemzedéknek a képviselője, aki nem csak az alkotó kapitalizmusnak a szószólója, hanem magas tudású, felkészült politikus, aki a maga álláspontját meg is tudja védeni a romboló vörös ideológistákkal szemben. Ismeretes, hogy nemzetközi fórumokon, hasonlóképpen Észak-Amerikában is, bőven van ezekből a szovjet ügynökökből. Velük szemben pedig elég kevés azoknak a politikusoknak a száma, akik kellő világnézeti felkészültséggel fel tudják venni a versenyt. Ezért történhetett meg, hogy a nyugati világ, mely valósággal ellátja élelemmel, technikai eszközökkel és a műszaki felfedezések eredményeivel a Szovjetet, annak csatlósait, a propaganda mérkőzésében legtöbbször alulmaradt velük szemben. Most az utóbbi időben a helyzet lényegesen javult, megváltozott, mert a Fehér Házban is a szabadság ügyéért küzdő elnök van. És a Szenátusban is ma már többségben vannak a Crane-féle jobboldali republikánusok, s a Moszkvával kétesértékű alkut folytató bankházak képviselői lassanként a háttérbe szorulnak. Egyre világosabban látható, hogy a Szovjet nem tudja ma már úgy támogatni a világ különböző pontjain a gerillaharcokat, az amerikai adófizetőktől begyűjtött dollárokkal, ami az előző amerikai kormányok idején már-már veszedelmes méreteket öltött. Philip M. Crane az elmúlt év augusztusában Formozában mondott rendkívül hatásos beszédet egy nemzetközi antikommunista gyűlésen, melyet ezekkel a szavakkal fejezett be: “Mindnyájunknak az a kötelességünk, hogy a szabadságért küzdő népek minden törekvését győzelemre segítsük. Isten segítségével ezt el is fogjuk érni.” A torontói Magyar Kultúrközpontban elhangzott és itt közölt nagyhatású beszédét is azért viszonoztuk percekig tartó tapssal, mert mindnyájan éreztük, hogy a mi szabadságtörekvésünket támogató férfi lelkiismerete szerint szólt hozzánk. Walter István Mr. President, distinguished officials, ladies and gentlemen, good neighbors, and supporters of those valiant people whom we honor tonight, the Hungarian Freedom Fighters. I first would like to bring to you greetings from our President. We have taken an action in the Congress of the United States — perhaps not all of you are aware of it — to designate this day, which was proclaimed by President Reagan, as Hungarian Freedom Fighters Day. We had observances in Washington, D.C., two nights ago, at which time István Gereben made presentations to members of Congress who had been active in guaranteeing that we would have a bipartisan resolution supported unanimously by every member of the United States House of Representatives and every member of the United States Senate, Democrats and Republicans alike, to commemorate those brave souls who paid the last full measure of devotion, and those brave souls who managed to survive the tragedy of the events that occurred in Hungary in the latter months of 1956. And I would like to read the sentiment that the Congress of the United States passed. It says: “Whereas on October 23, 1956, Hungarian Freedom Fighters attempted to establish a coalition government and end Soviet political and economic domination in Hungary, and 1982. JANUÁR KRÓNIKA 3