Krónika, 1991 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

Elnöki beszámoló: Visszapillantás az 1990-es esztendőre Ez az év sok elményt hozott egyesületi életünkbe, sőt volt közöttük több olyan is, ami újszerű volt az elmúlt évek krónikájával szemben. Még a 89-es év végén látogatta meg Kultúrközpon­­tunkat Pozsgay Imre államminiszter; ő volt az első, aki a megváltozott (s azóta is változó) Európa Magyarországából üzenetet hozott számunkra. Ki hitte volna, hogy néhány hónap eltelte után már baráti kezet nyújtunk és vendégül látjuk Óhazánk mi­nisztereit, politikusait és közéleti személyiségeit? Az esztendő társadalmi összejöveteleinek sorát az Iskolabálunk nyitotta meg. Arany János Iskolánkban szombatonként több mint 120 gyermek tanul. Ebben az évben volt hétvégi magyar iskolánk működésének tizenötödik évfordulója. Január második felében a Torontói Magyar Kertészek tartották hagyományos báljukat, élővirá­gaikkal varázslatos széppé díszítve nagytermünket. Ezt követően jöttek a tavaszi báljaink, a Bácska- Bánáti Estély, a farsangi bálok sorozata, majd a Miss Budapest Bál, mely a „Miss Budapest” szépség­királynő választásával tulajdonképpen bevezetője a júniusi Karaván Hétnek. E bálnak és a Karaván Hétnek rendezését, műsorának megszerkesztését és a lebonyolítás fáradságos munkáját, beleértve a konyhaművészet gondjait is, a Karaván Bizottság végzi. De a segítés terén részt vesz e munkában valamennyi csoportunk, az iskolát és természetesen a táncosainkat is belevéve. A kilencnapos Karaván Hét, amely Toronto város minden ethnik csoportjának külön ünnepsége és egymás közötti kulturális vetélkedése, megmozgatja a város egész társadalmát. A Budapest Pavilon már 22 éve vesz részt e kulturális vetélkedőn: bemutatjuk népi táncainkat, népművészeti értékeiket, s termé­szetesen magyar ételkülönlegességeink sem maradhat­nak el, így vendégeljük meg a sok nyelvet beszélő látogatóinkat. Az esti nyitás után minden órában gyönyörködtető műsort adtunk s a műsorok szüneté­ben cigányzene szórakoztatta a közönséget. Az idei Karavánon a népművészeti kiállításunkat a második díjjal jutalmazta a városi rendezőség. Külön kell köszönetet és dicséretet mondani Házunk Karaván Bizottságának, úgyszintén az ünnepség egy-egy estjén szereplő egyesületi szervezeteinknek és csoportjaink­nak is a rendezéssel járó sok-sok fáradtságos munká­ért, értékes közreműködésért. Táncos, zenés műsoraink között minden hónapban voltak kulturális, ismeretterjesztő előadások, nem egyszer más országokból, vagy az Óhazából meghívott előadókkal. E kulturális műsoraink leginkább tevékeny rendezőjeként a Körösi Csom­a Sándor Történelmi Társaságot, illetőleg annak itteni csoportját kell megemlítenünk. A fő cél minden esetben magyar­ságtudatunk tartalmi bővítése és megerősítése volt. Az augusztusi Szent István-napi Bál alkalmával egy új, nagyalakú Mindszenty olajfestményt kaptunk ajándékba, melyet nemzeti magyarjaink sorozatába az Árpád-terem falán helyeztünk el, rövid ünnepélyes megemlékezés kíséretében. Az est folyamán kiadtuk az évi Anna- és Széchenyi díjat, Házunk egy-egy tagjának sokéves dicséretes közösségi munkájuk elismeréseként. A könyvtár termét (egy szomszédos raktárhelység átalakításával) megnagyobbítottuk, amire azért is szükség volt, mert a már meglévő modern könyvállvá­nyaink kiegészítéseként új, ugyanolyan rendszerű állványokkal szereltük fel. Olvasóinknak máris 20 ezer katalogizált könyv áll rendelkezésükre, nagyobbrészt kölcsönzésre is (vagy helyi olvasásra), s ez a szám a közeljövőben még legalább 5-6 ezer kötettel fog gyarapodni. Ezek a könyvek is már birtokunkban vannak. Az őszi szezon sikeres Szüreti Bálját ez alkalommal is Házunk Női Csoportja rendezte. Valóban hangsú­lyozhatjuk: telt ház volt. De a siker és családias hangulat tekintetében nem maradt le az Erdélyi Orbán Balázs Társaság sem. Az ő báljuk is „teltházat” hozott, s közönségükben sokan voltak fiatal erdélyiek is. Az idei Vadász-vacsoráról sem mondhatnánk mást, mint az előző esztendőkben. A Horgász-Vadász Egyesület minden tagja nemcsak kiváló rendező a társas összejöveteleken, de kiváló vadász is, mert a szarvas-, az őz- és a medvehús mindig bőségesen, valóban ízletesen és ízléses tálalással kerül az asztalaikra. Házunk Örökös Tagjainak Klubja már a 9-ik alkalommal rendezte meg — valóban magas színvo­nalon — a legtöbb neves kanadai vendéget vonzó bálját. Nem lehet kétséges, hogy e bál fényes ren­dezése sokban hozzájárul magyarságunk jóhíréhez és megbecsülésünk növeléséhez. Az esztendő utolsó nagyobb bálja a pompás sikert hozó Gála Bál volt. A karácsonyt megelőző hetekben csak kulturális műsorokkal szolgálhattuk tagjaink és barátaink igényét. Szilveszteri Bálunk pedig méltó módon zárta a 1990-es esztendő sikereit. Magyar történelmi visszaemlékezésünk keretében, annak illendő illusztrálására új, nagyalakú olaj­­festménnyel kívántunk emlékezni a nagy magyar nemzeti király, Mátyás király halálának 500-ik évfordulójára. Cseke Miklós, elnök 1991. JANUÁR

Next