Hungarista Mozgalom - Ausztráliai Szórványok Tájékoztató Szolgálata, 1974 (14. évfolyam, 1-3. szám)

1974-01-01 / 1. szám

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx V 1 •. V X Szélest: MA boldogság és az igazság édes testvérek. Az Igazság ^ X adja az Izét,zamatét a boldogságnak,ennek borsa-sója. Az Igaz- w ^ ség ennélfogva éppen egy,mint a boldogség,csak megközelíthető: x ^ A Hunger­izmus ennélfogva arra törekszik,hogy eszmerendjében és w ^ gyakorlatéban csak olyan Igazságtalanság legyen,amely száz kő­ ^ - zül csak egynek fáj és nem ki­lencvenki­lenének.De tudja azt is, ^ y hogy el fog bukni,amint Igazsága csak egynek lesz Igazság, és v ^ nem kilencvenkilencnek...( H942) * xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Harmincadszor hangzik el, szánk­nál ez az üdvözl­és,amióta a világ­­vihar kiszúrt bennünket otthonunk­ból .Harmi­ncadszor kívánunk egymás­nak Boldog 131 esztendőt és hermin­­­cadszor gondoljuk magunkban, hogy ezt a boldogságot valamennyiünknek a régi otthonba való visszatérés jelentené. És huszonkilenc év rohant el mögöttünk, te I e nyomorra­l,szenve­déssé­l,csalódássel,éné­nküli,hogy a minden ét évkor ki nem mondott tit­kos vágyunk valósággá válhatott volna. — S ahogy rohannak az évek,úgy mélyül ,egyre fájdalmasabban szí­vünkben és lelkünkben a hazavágyó­­dás.Érezzük,hogy ha valaki elvenné tőlünk ezt a hitünket,hogy mégegy­­szer meglátjuk a hazai földet, nem lenne sok értelme a további igavo­­násnak. . . Miért harcolni a munka fáradal­maival,küzdeni ez emigráció szeny­­nyével,ha még a remény sem marad meg, hazatérhetünk? Miért gyűjtöd Testvérem a dollárokat,a fontokat, a frenkeket,ha soha többet nem láthatod,nem járhatod a hazai tá­jakat? Egész emigrációs életünk egyet­len nagy előadó telepe maradt az a hit,hogy egyszer még hezetérhetünk. Igen,még járkálhatunk a ^gí, ismerős utcák során,megás­lhutu nk az ismerős tájon,köszönthetjük az ismerős hegyeket,patakokat,utakat, a még életben maradt ismerősöket, de legalább gyermekei­ket, unoká­­kat. S amikor ma,1974 hajnalén Bol­dog tlj Esztendőt ki­venünk,vala­­mennyien egyetértünk a BOLDOGSÁG alatt: hazatérünk! Boldog lílj Esztendőt! Boldog ha­zatérést! Amikor ezt a kívánságunkat ki-fejezzük,nem megszokásból,de sziv­­et tör fel lelkünk mélyéből ez a pár szá,nezesb­e vágyakozásunk szálljon a Duna-Tisza tájára is. /FOLYTATÁS A 3. OLDALON/ Idealisták létek-égéséből szár­mazik az a meleg,amely nagy és legnagyobb történelmi elgondoláso­­kat érlel gyakorlati valósággá.­­Szálas­ Ferenc idealista volt — a fogalom legtisztább értelmében. Hatalmas lánggal égett a lelke és ez a láng az ideálok legmagasabb régióit csepdosta. Ahová kevesen érnek föl ez élők sorából. Ahol tiszta minden gondolat,érzés és tisztán válik meg látássá,tervvé, akarássá. Ahová nem ér­ föl a min­denféle­­ I­ehetőséget megrajzoló é­­let szennye. Ahonnan termékenyítő, termelő — éltető és virágzó igaz ■neieg sugárzik a való életre. Meleget árasztott maga körül, akiben csak egy szikrája volt a jóságnak. —Mellette úgy érezte magát,hogy telve van azzal.Akiben építő gondolat-szálak hullámoztak.­­Mellette úgy érezte magát,hogy törpén is a legnagyobbra képes. Mérhetetlenül sokat adott önmagá­ból. Nemcsak azoknak,akik már el­ső megnyilatkozásai után felfi­gyeltek Rá és köréje sorakoztak. Azoknak is bőven jutott Belőle,a­­kik személyét és lánglelkét észre sem vették,észre sem akarták ven­ni. Személytelenné vélt gondola­tai —mert tiszta igazságot fejez­tek ki — észrevétlenül belerezeg­tek a közömbösekbe is. De ezeken a gondolatokon és igazságokon­­meg­tört s primitívvé,nevetségessé vált az ellenkezés és ellenséges­kedés is Vele szemben.Akik ros­­­szallan kizárték,akik lekicsi­nyelték és gúnyolták,akik El­lene acsarkodtak és ágáltak,akik bíró­ságokkal elítéltették és bebörtö­­nöztették — azok is az Ő gondola­tait­­dúdolták. Kivonatolva,meg­csonkítva,átfestve — más ruhába öltöztetve. Vagy vibráló fényszó­ró változó színeit vetítve rájuk. Tömegével loptak Tőle még azok is, akik vérpadra vitték,gúzsbe kötöt­ték, megköpdösték és a legnemtele­nebb hosszától habzóiszájja­l.a nyomorék erkölcsi és nyomorék szel— B.U.É.K. 1897.JANUÁR 6.- 1946.MÁRCIUS 12.

Next