Hungarista Mozgalom - Ausztráliai Szórványok Tájékoztató Szolgálata, 1976 (16. évfolyam, 10-12. szám)
1976-10-01 / 10. szám
16.évf.10. szám...................HUNGARISTA TÁJÉKOZTAK)...........1976. Október 23. Felszeghy v.ezredes az MHBK-t értesítette, hogy Dolinszky János az ÁVH-nál feljelentette,amiből kifolyólag meghurcolták,mindenét elvették. Az MHBK az ügyet az FBI-nak adta át. Rövidesen ezután Dolinszky Porto-Ricoba költözött"( M.L.). Néhány sorral alább ez áll: "A Pogány András által vezetett Szövetség tagjai között vannak,akik kiszolgálták a Rákosi rezsimet,tagjai voltak a nemzetet elnyomó osztagoknak, rendőrségnek és a kommunista pártnak s a párt által irányított szervezeteknek". „ Föllapozva a MAGYAR RENDŐR 1947 november 1 —én kelt I.évf.21.számát, olvasható Kecskési (ma Tollas) Tibor rendőr—főhadnagy "A fegyver használ a trón általában" című cikkében ez: "Bajtársak: A demokrácia a kezünkbe adta a fegyvert,hogy ortállásunk mellett nyugodtan dogaszhasson, ahonnan jöttünk: a Nép." Kezünkbe adta a fegyvert, hogy fejlődhessék az ország,gyarapodjanak a szegények és aljas emberi indulatok felett uralkodhassék a Rend és a Béke!" — Mi tudjuk,milyen nyugodtan hajszoltak minket,hogy gyarapodjanak a népnyerők... Különben is nemde furcsa a "népre" hivatkozás egy volt cs. és kir. ezredes fiától? Normatét teljesítő stréberségre vall,hogy hajlandó volt biztosítani tollal és fegyverrel szovjet lakások azon "rendjét és békéjét",amely "fejlődés" 1956-ban kiváltotta a Nép haragját és amely addig kifosztotta,nincstelenné tette azt a középosztályt,ahonnan ő is jött. Szerencséje volt,hogy idejekorán lebukott,mert ha strébersége utat nyitott volna neki további "örjálsásra",könnyen díszíthette volna fejjel lefelé csüngve 56-ban a Körutat. De a szerencse mindig hozzá szegődött: neves "költő" és újságíró lett. Hja,a rendőrújságban esett írói szárnypróba Igatástól a NEMZETOR-ig szállt. A lényeg az "OR"-on volt. Alkalmasint a német nevű és származású papa,a "hűvös germán vitér", ahogy egyik költeményében írja,csak tovább segített a népi német státus és a velejáró vagyonvártság (Lastenausgleich) megszerzésében. (Elvégre német ősökkel is lehet igazán magyarul érezni és költeni, mégis szeretném a szabadságharcos világszövetség egyes mélymagyarjénak véleményét hallani). Azután jöttek különböző,rendkívüli juttatásokba Szabad Európától meg magától a német miniszterelnökség sajtóalapjából — persze jó szólgálatokért,amik igen gyakran Nemzetünk Jogos Igényeivel szembenálltak. A költői babérhoz mithoszt is költöttek a "közélet" dicsfényében sütkérező géniusznak. Sokan örültek,ha csak árnyéka is rájuk esett. Igaz,költött míthoszokban nincs nálunk hiány. De ennyi hazafias mezbe burkolt szélhámosság és becstelenség láttán szabad-e, lehet-e tovább fölháborító tények ismeretében eltűrni véreink további félrevezetését,lelkiismeretlen kopasztását? Ne engedjük,hogy egyre többen hátat fordítsanak a vérszegénnyé váló magyar ügynek* Figyelmeztessük a hontalan magyar sors nyomorúságának vámszedőit: türelmünk fogytán van* Tűnjenek el szélhámosságukkal az ismeretlenség jótékony nőményába és vegyék egyszers mindenkorra tudomásul,hogy koordináló bizottságok nélkül is lesz magyar egység. De csak akkor — ezt vegyük mi tudomásul — ha költött mithoszok dicsfényével övezettek helyett könnyen fölismerhető,tisztességes múlté és jelenti vezetők állnak majd a magyar emigráció élére. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- Emlékezzünk: AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESEWFF, ARISZTID, K,S ERNŐ, KNEZ,CH KÁROLY, LAHNER GYÖRGY, LAZAR VILMOS, GRÓF LENINGEN KÁROLY,NAGY SÁNDOR,POLTENBERG ERNŐ,SCHWEIDEL JÓZSEF,TOROK IGNÁC és GRÓF VECSEY KÁROLY 1949 október 6-án az aradi vár sáncában vértanúhalált halt a Nemzetért. A besszészomjas Vagsburg-uralom csak orosz segítséggel tudott erőszakot venni a tizenhárom nős magyar tábornok földi életén, akiknek szelleme él és itt marad,míg magyar él e Földön ! Szálas!: "Ezt a háborút egyáltalán nem nyerte meg senki sem. A háború nem abban áll,hogy a harcoló fél kezéből kiütöm a fegyvert, hanem abból,hogy az utána következő békét mindenkinek jóléte és éetbiztonsága alapján valósítják meg..." (Az utolsó szó Jogán,1946.)