Tárogató, 1984 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

*__________________________* ^ TÁROGATÓ Wfc A VANCOUVERI MAGYAR KULTURÁLIS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA 728 Kingsway Vancouver, B.C. V5V 301 Tel: 876-4720, 876-1123 Hivatalos órák: kedd és csütörtök este 8-tól 10-ig Megjelenik minden hónap elején. Felelős kiadó a VANCOUVERI MAGYAR KULTURÁLIS EGYESÜLET elnöke: HORVÁTH RÓBERT Szerkeszti a SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG. Felelős főszerkesztő: TAMÁSI MIKLÓS # Beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az alulírott cikkek nem feltétlenül azonosak a kiadó, illetve a szerkesz­tő véleményével, azokért mindenkor a cikk írója felelős. *­­• * TÁROGATÓ - Hungarian monthly periodical. Published by:ROBERT HORVATH president of the Hungarian Cultural Society of Greater Vancouver. * * # Lapunk tagjainknak ingye­nes. Nem tagoknak az évi előfizetési díj 22 dollár, nyugdíjasoknak 11 dollár. A csekket küldték a Vancouveri Magyar Kultu­rális Egyesület névre ki­állítva a fenti címre "TÁROGATÓ" megjelöléssel. v.______________________________________________________| “A magyar öntudat világot átfogó erővé válhat”. SZŐCS GÉZA ÜZENETE "Úgy gondolom, hogy eléggé meg nem becsülhető az az­érkötési támogatás, ami ügyünkben mind a magyarországi, mind a nyugati magyarság részéről megnyilvánult. "Külön örömömre szolgál, hogy hosszú évtizedek óta ez az első eset, hogy a legkülönbözőbb világnézetű és a legkülön­bözőbb társadalmakban élő magyarok egységesen léptek fel, bizonyítva, hogy a magyar szellem, a magyar öntudat akár világot átfogó erővé is válhat. ” 1983. nyarait. Szőcs Géza Milyen erő és hit földrengés ide­jén. Egy őskultúra van süllyedőben és a humá­nus világ józan politikai megfontolások­ból kifolyólag a füle botját se mozdítja rá. Ember még nem állott reményteleneb­ből, magárahagyatottabban, mint drága harcostársunk, és mégis hisz. Az Isten szövetségese, el nem bukhat. Ám méltók vagyunk-e rá, amikor fegyve­reinket, a szó és indulat petárdáit egymás ellen astuk fel, és mérgezett nyilaink nem az ellent pusztítják, hanem egymást. Ha a török idők magyar végvára­inak védői nem kardot vagy forróvizes fazekat ragadtak volna, de egymást bököd­­ték volna mint lehetséges árulót, akkor ma nem beszélhetnénk egri vagy szigetvári példáról. Kevésbé magyar hős az a kapi­tány, aki a pasa levelét elolvasta? Mindez csak tüske a sebbe, melyet nem mások, mi ejtettünk magunkon, mikor egyéni torzsalkodásainkat nemzeti mezbe rejtve, saját érdekeinket a közösség fölé­ emeljük. Vajon mit mondana a törött bokájú Szőcs Géza, ha közénk érkezne? Mégis minden keserűség ellenére nem tudom magam kivonni az üzenet hatása alól. Ez a hit már emberfeletti. Csak így lehet embernek és magyarnak maradni és j­árni a járhatatlan uton is. Ezért kívánok most ezen évfordulás alkalmából nemcsak boldog de HÍVŐ újévet. Adja meg az Isten. Tamási Miklós

Next