ÉPÍTÉS- ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 1. KÖTET (1957)

1. kötet / 1-2. sz. - SZÉCHY KÁROLY: Az óbudai Árpád-híd építése

SZÉCHY KÁROLY, az MTA levelező tagja AZ ÓBUDAI ÁRPÁD-HÍD ÉPÍTÉSE Bevezetés Hat éve szolgálja már Budapest forgalmát az óbudai Árpád-híd, hazánk legmodernebb és legnagyobb hídja, amely méreteivel és városrendezési meg­oldásaival egyaránt merész perspektívával tárja elénk a jövő fejlődési lehető­ségeit. A híd építése nem nyert végleges befejezést és mindeddig hazai műszaki irodalmunkban sem jelent meg erről a hídról összefoglaló ismertetés. A híd építése és tervezése közben megvalósított számos új technikai megoldás mégis megkívánja, hogy tervezési és építési gyakorlatunk számára a híd szerkezetét, tervezését és építését a teljes szélességben való kiépítés előtt egy átfogó tanul­mány keretében megörökítsük. A híd az elmúlt hat év alatt egyre növekvő forgalmat bonyolított le annak ellenére, hogy a folytatását képező Hungária körútnak a MÁV szobi és ceglédi vonalai alatt építendő aluljáróját még nem sikerült megvalósítani, és így a fővárosnak ez a legnagyobb szabású perifériális útvonala még koránt­sem tudta a reá váró forgalmat magához vonzani. Megnyitásának időpontjában az Árpád-híd 7%-át bonyolította le a budapesti közúti hidakon átmenő járműforgalomnak, ugyanakkor a Margit-híd 34%-át. 1954-ben a járműszám megduplázódott és a részesedés aránya 10,8%-ra nőtt, míg a Margit-hídé azonos járműszám mellett 24%-ra csökkent. Külö­nösen jelentőssé vált a teherjárműforgalom, amely a híd kedvező vízszintes és magassági vonalvezetése következtében megközelítette a Margit-híd, Szabadság-híd és Petőfi-híd teherjármű forgalmát. De fontos szerepet töltött be a híd a vasúti forgalomban is — egészen a legutóbbi időkig — míg csak az újpesti Vasúti-hidat újjá nem építették. Rendszeres vasúti járatokkal naponta több vasúti teherkocsi haladt át a hídon, mint a felrobbantás előtt a régi újpesti Vasúti-hídon. Fontosságát és szerepét a híd tehát máris bebizonyította, de jövőbe ható méreteinél fogva még koránt sincs kihasználva. Jellemző, hogy míg a Lánchídon 1 m széles pályára naponta 1600 jármű jut, addig az Árpád-hídon csak 475. Miután négy év alatt az átmenő járművek száma közel kétszeresére emelkedett, akkor amikor a többi hídé jóval kisebb mértékben nőtt (Margit­híd 0%, Lánchíd 80%, Szabadság- és Petőfi-híd 40% — megállapíthatjuk, hogy ez a híd valóban a jövő fejlődésének hídja.

Next