Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 17. KÖTET (1985)

1985 / 1-2. szám - HAJNÓCZI GÁBOR: Nemzeti építészetünk stíluskérdései az Akadémia székházára kiírt pályázat körüli vitában

DR. HAJNÓCZI GÁBOR NEMZETI EPlTÉSZETÜNK STlLUSKERDESEI AZ AKADÉMIA SZÉKHÁZÁRA KIIRT PÁLYÁZAT KÖRÜLI VITÁBAN Az I848/49-es szabadságharcot követő önkényuralom szorítása a hatvanas évek elejére enyhült annyira, hogy egy olyan vállalkozás megvalósíthatóságát elképzelni lehetett, mint amilyen a Magyar Tudományos Akadémia székházá­nak felépítése. Minthogy a vállalkozásnak félreérthetetlen politikai jelentése volt, a megvalósítás folyamán Bécs nem kevés nehézséget támasztott, mind­emellett azonban igen nagy jelentőséget tulajdoníthatunk neki a nemzeti önismeret, az identitástudat újbóli élesztése terén is. Hogy a kor gondolkodói miként látták az építészet szerepét a nemzeti kultúra egészében, arra igen jól rávilágít Ipolyi Arnold megállapítása: „Kétségtelen, hogy a művészetek és a mesterségek között az építészet volt mindenütt és minden időben azon tényezők egyike, mely által a népek a megszállott földet polgárosíták, országgá és hazává alkották."1 Különös fontosságot ad e megállapításnak az, hogy éppen az Aka­démia-palota építésével összefüggésben felmerült elvi kérdések tisztázása során hangzott el. A Széchenyi István alapította és a nemzeti nyelv ápolására hivatott intéz­mény már önmagában a nemzeti öntudat szimbóluma volt a 48 utáni időkben. Önálló székháza nem volt, amely — a Múzeumhoz hasonlóan — maga válhatott volna szimbólummá, de mihelyt felmerült megépítésének gondolata, már az idea stádiumában azzá vált. Bízvást fordulhatott az Akadémia elnöke, Dessew­ffy Emil az ügy támogatásáért a közvéleményhez: a palota megépítéséhez az egész ország adta össze a pénzt, ami a vállalkozást nemzeti üggyé tette.2 Az építéssel kapcsolatos minden mozzanat széles nyilvánosságot kapott; a lapok tudósítottak a gyűjtés állásáról, közölve a legkisebb összeget adományozók nevét is, tudósítottak a későbbiekben a pályázat eseményeiről, főszereplőiről, sőt helyt adtak a kibontakozó vita polemizáló cikkeinek. A sajtó döntő szerepet játszott tehát abban, hogy az Akadémia építésének ügye az egész nemzet érdek­lődésének középpontjába került. Az említett vitában felmerült legfontosabb elvi kérdés a megépítendő épület stílusa volt. Ehhez azonban elvi síkon tisztázni kellett a magyar nemzeti stílus fogalmát az építészetben, azt a fogalmat, amelynek tartalmát a kor képzőmű­vészete számára is igen fontos volt meghatározni.3 1 Ipolyi Arnold: A középkori emlékszerű építészet Magyarországon. A Magyar Tudo­mányos Akadémia XX. ünnepélyes ülésében, Dec. XXII. MDCCCLXI. Előadta Ipolyi Arnold M. Ak. R. Tag, Pest, MDCCCLXII. 3. 2 Az Akadémia épületének építéstörtónetét Divald Kornél dolgozta fel. Monográfiájá­ban sok adat található az építkezéshez szükséges tőke összegyűjtésére is. (A Magyar Tudo­mányos Akadémia palotája és gyűjteményei. Magyarázó kalauz. Bp., 1917. 8.) 3 Vö. FülepL.: Magyar művészet, Corvina, Bp., 1971. 80. stb. С 81

Next

/
Thumbnails
Contents