Szabó János (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 23. KÖTET (1992-1993)

1992-93 / 3-4. szám - FEKETEHÁZY JÁNOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI - IVÁNYI MIKLÓS: Feketeházy János (1842-1927)

A vasszerkezetet a MÁV gépgyár szállította, az alépítményi munkákat pe­dig a Gaertner és Zsigmondi társvállalkozók végezték. A vasszerkezet súlya 4884 tonna, a földbillenést akadályozó ellensúlyoké pedig 1218 tonna, ösz­szesen tehát 6102 tonna. Nevezetessége a Ferenc József-hídnak, hogy vasszerkezete nem az addig használt hegeszvasból, hanem folytvasból készült. A resicai vasmű már a 70-es évek elején gyártott folytvasat, Diósgyőr 1879-től, Salgótarján és Ózd 1895-től kezdve. Irodalmi adatok szerint az első folytvasból készült híd hazánkban az Osztrák—Magyar Államvasutak által 1873—74-ben épített budapesti Ferdinánd­híd középső nyílása volt. A Ferenc József-híd az első nagy híd, melynek vas­szerkezete folyt vasból készült. A Fővám téri híd ünnepélyes megnyitására a millenniumi ünnepségek alkal­mával, 1896. október 4-én került sor a király jelenlétében, akiről a hidat Ferenc József-hídnak nevezték el. A Ferenc József-híd a XX. század első felében a szakirodalom szerint a világ legszebb Gerber-rendszerű rácsos főtartókkal készült hídja volt. Ma az újjáépített híd (Szabadság-híd) sokak szerint a legjelentősebb magyar acél­szerkezetű műemlék, megelőzi az Eiffel-cég által tervezett Nyugati pályaud­vari csarnokot is. 4. ábra: Feketeházy Jánosról elnevezett emlékérem-tervezet (készítette Bognár György ötvösművész) 248

Next