Szabó János (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 23. KÖTET (1992-1993)

1992-93 / 3-4. szám - FEKETEHÁZY JÁNOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI - ROLLER BÉLA: Miért szép?: képek és gondolatok hidakról, tájakon és városokban

Dr. Roller Béla, a műszaki tudomány doktora MIÉRT SZÉP? KÉPEK ÉS GONDOLATOK HIDAKRÓL, TÁJAKON ÉS VÁROSOKBAN* 1. Negyvenhét éve, az ostrom alatt fővárosunknak mind a hét Duna-hídját felrobbantották. A várost azután újjáépítették. Először a Margitsziget oldalán pontonhi­dat építettek a zajló Dunán. Ezt a pesti akasztófahumor a romba döntött Mar­git-híd maradványait látva azonnal "Manci"-nak keresztelte el, majd megálla­pították, hogy a Ferenc József-híd pusztulása nem teljes, ezt először alá­állványozták, majd a helyére billentették és restaurálták. Következett (fel­építésének 100. évfordulójára) a Széchenyi-lánchíd, majd rendre a Margit­híd, a Petőfi-híd, az összekötő vasúti hidak, majd a félben maradt Árpád­híd és végül a teljes megsemmisülés jelképévé lett gyönyörű Erzsébet-híd felépítése. A mai látogató el sem tudja képzelni, hogyan festhetett Budapest hidak nélkül, hogy tudott a városban több mint egymillió ember dolgozni és kommunikálni, amikor a "Mancin" és a nagyon szerény átbocsátó képességű Szabadság-hídon kívül összesen még egy átkelési lehetőség volt a Dunán, és­pedig az 1946—60 között működött és eleve ideiglenesre tervezett, hősies munkával felépített, azóta már csak emlékében élő Kossuth-híd, a Parlament oldalán. Könyvekre azt mondja a latin közmondás, hogy megvan a sorsuk. Hidakról és emberekről azt írja W. Saroyan, a híres amerikai regényíró, hogy addig élnek, amíg szükség van rájuk az életben, és főleg amíg nem válnak benne fe­leslegessé. Az 1725-ben összedőlt perui Szent Lajos király hídja olyan öt embert temetett maga alá, akiknek már nem volt funkciójuk a Földön. A felrobbantott budapesti hidaknak volt, ezt az is bizonyítja, hogy új­jáépültek. Régi és új képüket összehasonlítva jelentős változást csak az Er­zsébet-hídon látunk. Ez a mai formájában talán még szebb, mint régen, de *A szerző esszé jellegű gondolatsorát mint ide illőt közöljük lapunk e hidakkal és híd­építőkkel foglalkozó számában. (Szerk.)

Next