Imre Sándor: Geleji Katona István főleg mint nyelvész. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. I. kötet 7. szám, 1869)
GEEEJI KATONA ISTVÁN FŐKÉP MINT NYELVÉSZ. (Olvastatott június 28. 1869). I. E férfiú a XVII. század egyik legkitűnőbb tudósa érdekes élettörténetének egy egészen hiteles bár vázlatos leírása foglaltatik saját műve a „Praeconium Evangelicum" második kötetének élőbeszédében, önmaga által feljegyezve. Ebből tudjuk s ebből tudva adták elő utóbbi életírói is, hogy Egerhez közel Gelej nevű utóbb elpusztult helységben 1589 évben született. Atyja Katona János volt, nagyatyja, néhai gr. Kemény Józsefnek egy hátrahagyott jegyzetében találtató hozzávetése szerint, talán ama Gelei (így) Zsigmond, kiről a történetíró Katona István szerint (XXI. 604. 1.) Veráncz Antal egy levele emlékezik. Anyja magzatának világra jötte előtt fogadást tett, hogy ha szülöttje fiú lesz, istennek szenteli, azaz lelkipásztorrá képezteti. A gyermek féléves korában atyjától megfosztatott s anyjával és két idősb testvérének gondjai alatt élt. Hét éves korában az arra kóborló tatárok elrabolták, és csak egy hó múlva találta meg és válthatta ki az édesanyja. Tanulói pályát a szántói, gönczi, újhelyi iskolákban folytatott, míg utóbb a pataki collegiumba lépett, hol tanítóiSzepsi Láni Mihály, Siderius István, és kit Bod nem említ, de az önéletíró igen is, a magyar irodalomban ismert nevü Szepsi Korocz György voltak. Már 1613 pataki seniorrá s onnan beregszászi iskolamesterré lett. Itt érte a csengeri zsinat s Bethlen Gábornak ehhez intézett ama felszólítása, hogy jelölne ki a zsinat egy kitűnő ifjat, kit ő saját költségén külföldi