Édes Anyanyelvünk, 1987 (9. évfolyam, 1-4. szám)
1987-01-01 / 1. szám
ÉDES ANYANYELVÜNK Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia anyanyelvi, helyesírási és magyar nyelvészeti bizottságának, valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak és a TIT országos magyar nyelvi választmányának támogatásával. A szerkesztőbizottság elnöke: Lőrincze Lajos Szerkesztőbizottság: Deme László, Fábián Pál, Fülöp Lajos, Grétsy László, Heltainé Nagy Erzsébet Ladó János, Rácz Endre, Somogyi Béla, Koltói Ádám Szepesy Gyula, T. Urbán Ilona Felelős szerkesztő: Bencédy József Szerkesztő: Csatár Imre A rajzokat Dallos Jenő és Kaján Tibor készítette. Szerkesztőség: Budapest, Péterfy S. u. 15 1076 Telefon: 424-431 Kiadja: a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Siklósi Norbert vezérigazgató Megjelenik negyedévenként. Egy szám ára: 10,50 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, V., József nádor tér 1. - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: félévre 21 Ft, egy évre 42 Ft. Külföldiek részére előfizethető a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál, H-1389 Budapest, postafiók 149. Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (877147/09) Szolnoki Nyomda Felelős vezető: Gombkötő Béla igazgató INDEX: 25 224 HU ISSN 0139-0457 FELHÍVÁS Tisztelt Honfitársaink! Több mint másfél száz éve mondta Széchenyi István: „Nyelvében él a nemzet!” Az anyanyelvi kultúra színvonalának emelése minden időben - és minden népnél - olyan eszköze volt az előrehaladásnak, amelynek segítségével a múltbeli hagyomány a jelen világához kapcsolódott, mintegy utat törve a jövő felé; ugyanakkor a nyelv a nép szellemi emelkedésének a feltételét, nemzettudatának egyik legtisztább forrását is jelentette. Minden józanul gondolkodó ember előtt világos, hogy a közös dolgok közös intézéséhez nélkülözhetetlen a beszéd és a társas magatartás minden sajátosságának ismerete, így a nyelv helyes használata nem pusztán a nyelvtani szabályok óvását jelenti, hanem a gondolat pontos, árnyalt kifejezését. Világos gondolatközlés nélkül nem lehetséges egymás értése és megértése. Amikor a nyelv kötelességszerű ápolásáról és védelméről szólunk, nemzetünk jövőjéről is szólunk, a beszéd- és érintkezéskultúra színvonalának emelését az egész,társadalom közös feladatának tekintjük. Ezért kívánjuk felhívni minden magyar állampolgár figyelmét nyelvhasználatunk visszásságaira, viselkedéskultúránk elsilányosodására, gondolatközlésünk elsekélyesedésére. A Hazafias Népfront szorgalmazza és segíti a kulturált magatartás és érintkezés formáinak és normáinak érvényesítését, tökéletesítését és továbbörökítését. Ezért kérünk minden magyar állampolgárt, hogy mindennapi magatartásában, a másokkal való érintkezésében ügyeljen arra, hogy beszéde, magatartása, viselkedése emberhez méltó legyen. Ennek megvalósítása ugyan az egyes ember feladata, de általánossá tételéhez a jó ízlést kívánó társadalom közös akarata szükséges. Ezért felhívjuk a tanuló és dolgozó fiatalokat, hogy a KISZ induló országos mozgalmához csatlakozva önmaguknak és közvetlen környezetüknek nyelvhasználatában mellőzzék, illetve szorítsák vissza a durva és trágár beszédet. Ezt a törekvést segítse az iskola is minden lehetséges módon és eszközzel, a családi ház is példamutató beszéd- és magatartáskultúrájával. Felhívjuk a felnőtteket, segítsék a fiataloknak ezt a nemes törekvését. Ne adjanak és ne tűrjenek meg maguk körül se utcán, se munkahelyen, de még a családon belül se rossz példát; vegyék védelmükbe azt, aki szót emel a nyelvi és magatartásbeli durvaság ellen. Kérjük a nagy tömeghatású hírközlő eszközök irányítóit és felelős munkatársait, ösztönözzék szerzőiket a közízlés nevelésére. Kérjük a közigazgatás, az irányító apparátusok munkatársait, hogy értő, világos, egyszerű magyar nyelven és udvariasan fogalmazzák meg tájékoztatóikat, határozataikat, rendeleteiket. Szeretnénk, ha ebbéli törekvéseinket a verbális művészetek képviselői támogatnák és segítenék, s a nyelvi viselkedésbeli eldurvulást elutasítanák. Meggyőződésünk, hogy felhívásunkban a nagy többség véleményét és igényét fogalmaztuk meg, és bízunk benne, hogy társadalmunk magáévá teszi ezeket a jövőt építő törekvéseket. Budapest, 1986. október 31. A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA Komolyan gondolta? Újságolvasás közben néha megállít egy-egy komolynak szánt, mégis mulatságosan hangzó mondat. Egy kis újsághír a következőket adta tudtomra: „Karambol történt a Michigantavon: egy jugoszláv teherszállító hajó és egy kis amerikai halászhajó ütközött össze. Az amerikai halászhajó egyik utasa életét vesztette, míg a hajón levő másik két ember vízbe fulladt. A jugoszláv hajó legénységéből senki sem sérült meg.” Ilyen tálalásban a tragikus hír komolytalanná válik, sőt derültséget fakaszt, mert aki vízbe fulladt, nyilván az is életét vesztette. Illetőleg: a vízbe fulladt két ember sem járt jobban, mint az életét vesztett harmadik utas. Egy napilap ezt adta hírül: „Olof Palme felesége mintegy 180 centiméter magas, körülbelül 35 éves sötét hajú férfiként írta le a gyilkost.” E mondatot olvasva eleinte azt hisszük, hogy a meggyilkolt svéd miniszter felesége az, aki „mintegy 180 centiméter magas”, „körülbelül 35 éves” és „sötét hajú”. Csak a férfiként írta le szókapcsolatnál kezdjük furcsállni, hogy egy feleség/ег/Игеяг cselekszik. Az utolsó szavakból azután megértjük: „AZ ÁGYUK