Édes Anyanyelvünk, 1993 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1993-01-01 / 1. szám

Szóvá tesszük vannak kétségtelenül pongyola, valóban helytelenítendő formák is: útépítést végez (~ utat épít), nem történt intézkedés (­ nem intézkedtek) stb. A továbbiakban néhány olyan szem­pontot vetek fel, melyek alapján mérlegel­nünk lehet, illetve kell analitikus megoldá­sok jogosultságát. a) Az analitikus forma mást jelent, más árnyalatot fejez ki, mint a vele párhuza­mos, a neki megfelelő szintetikus: menni fogok, majd megyek - megyek; be van festve - befestették (ezek közismert elté­rések); szóvá tesz: 'megrovóan, kifogást emelve szól valamiről' (tehát több, mint a szól, ahogy a kifogást emel is több, mint a kifogásol, azaz 'bejelenti valahol, vala­kinek, hogy kifogása van'); (a kormány, a nagykövet) fogadást ad: 'találkozót szer­vez vendégeivel, és megvendégeli őket’; mellett - -val, -vel: ha a mellett jelentése 'valaminek a kíséretében, valamivel együtt’ (l. fent, e cikk szövegében: a gon­dolkodás fejlődése mellett; más példa: Az általános csökkenés mellett megfigyelhe­tő az is, hogy a közrend elleni bűncselek­mények száma emelkedett).­­ Ide ve­szem azokat a többnyire újabb, testesebb névutókat, melyekkel differenciáltabb ha­tározói árnyalatokat igyekeznek kifejezni: terén - -ban, -ben: pl. a kutatások terén más, szélesebb körű, mint a kutatások­ban, jelentése: 'a kutatásokkal összefüg­gésben’; kapcsolatban - -ban, -ben vagy -ról, -ről. Visszásságokat állapított meg a Nagyvásárcsarnok rekonstrukciójával kapcsolatban (a rekonstrukciójában sző­kébb jelentésű volna), vonatkozásában­­?: Washington rendkívüli figyelemmel kí­séri, milyen politikát folytat majd az új kormány a magyar kisebbség vonatkozá­sában. A Nyelvművelő kézikönyv nemigen kedveli ezeket­­ az egyéb hasonló név­utókat. Remélem, példáim elég meggyő­zők, hogy bizonyos esetekben (tehát nem mindig) újabb jelentésárnyalatot fejeznek ki, ezért nem kellene hibáztatni őket, elis­merve, hogy persze a megfelelő gondola­tot más módon is ki lehet fejezni (de alig­ha szintetikus formával). b) Érdekesek és figyelemre méltók azok a szerkezetek, melyek más-más stí­lusréteget képviselnek a rokon értelmű szóval összevetve: a tájékoztatást ad, beszélgetést folytat, kritika tárgyává tesz, hangot ad, nyomást gyakorol valakire, szívélyes fogadtatásban részesít - sajtó­nyelvi, diplomáciai; az ellátást nyújt, kere­setet indít, intézkedéseket foganatosít - hivatali; a mesterséges légzést (lélegez­tetést) alkalmaz, nyomást fejt ki - szak­mai, tudományos. Ezek természetesen helyénvalók a maguk stílusrétegében. c) Miután a szenvedő ragozást az is­mert mondókával (Tátik, tetik a magyar­ban nem használtatik!), tehát téves ítélet­tel kiszorították a használatból, a nyelvi gyakorlat különféle megoldásokat (köztük analitikus formákat is) állított a helyébe, hiszen a szenvedő szerkezetre szüksé­günk van mindannyiszor, ha nem tudjuk vagy nem akarjuk megnevezni az alanyt. Az egyik lehetőség az állapothatározói igealak (el van intézve), de ez sajnos rit­kán fordul elő, mert elterjesztették róla, hogy idegenszerű. Egy másik analitikus lehetőség: az alapigéből képzett főnév + egy segédige-féle. A kérés meghallgatás­ra talált a pápánál - ez választékos. Fel­vételt nyert a gyermekfaluba - ez is több, mint az egyszerű ige (felvették), jelen­tése: ’felvették, és ott is van'. Átadásra kerültek a Kazinczy-díjak - hivatalos is. d) Nyomatékot is kifejezhet az analiti­kus forma: Védd magad! (Vö. Véde­kezz!); bizonyságot tesz valamiről (vö. igazol, megerősít); fordulatot vesz (vö. megfordul); Elolvastam minden könyvet, amely a kezem ügyébe került. (Vö. Elol­vastam minden kezem ügyébe került könyvet.) A fölsorolt szempontok alapján javasolt mérlegeléssel távolról sem akarnám azt a látszatot kelteni, hogy minden analitikus formát, pl. a terpeszkedőnek minősített kifejezéseket vagy a személytelen szer­kezetet (nem történt döntés, nem nyert elintézést) el kell fogadnunk. (További példák olvashatók e cikk elején is.) Bencédy József Gyakran találkozhatunk azzal a megjegyzéssel, hogy a szóvá tesz, beszédet mond, előadást tart és más efféle szerke­zet bőbeszédűség, tehát kerülendő, s a például idézettek helyett a szól, beszél, előad igét kell választani. Pedig hát évtizedek óta hallunk, olvasunk efféléket. A képviselők azt is szóvá tették az ülésen. Az avatáson a miniszterelnök mondott beszédet. A konferencián a szakemberek több előadást tartanak.­­ A hibáztatások mögött többször kimondva, máskor ki­mondatlanul az áll, hogy nyelvünk alapjában véve tol­­dalékoló (agglutináló) típusú lévén a tömör, a szintetikus megoldás a jó, az oldott, az analitikus forma pedig nem kívánatos, vagy azért, mert pongyola, vagy azért, mert nem magyaros. A toldalékoló eljárás, a szintetikus for­mák alapvetően jellemzik nyelvünket. A ragozott alakok, az igeneves szerkezetek háttérbe szorulását (tehát például a terje­delmes névutók előtérbe kerülését, az igeneves szerkezetek, formák helyettesí­tését) fájlalva szoktuk emlegetni; annál nagyobb öröm, ha efféle megoldásokkal találkozunk: az árak mozgásában (ehe­lyett: az ármozgás vonatkozásában), a bankcsődök okozta bizalomvesztés, zsör­­tölődhetnékje van. A nyelvtörténeti tények tanúsága, hogy a fölbontó típusú eszközök régiek, megta­lálhatók legrégibb nyelvemlékeinkben, sőt esetenként már a nyelvemlékes kor előtti időkben (ház előtt, paradicsomban való, adta vala, kérte volna). A gondolko­dás fejlődésével, a dolgok közti összefüg­gések egyre több részletének fölismeré­sével fokozatosan terjed az analitikus szerkesztés, pl. az összetett gondolatok­nak összetett, pontosabban alárendelt összetett mondatok formájában történő kifejezése. A Halotti Beszédben még ez áll: Hallá holtát teremtőjétől, Istentől; ké­sőbb azonban már szükségszerűen tár­gyi alárendelt mondattá bővült a szerke­zet további bővítmények kifejezésére. Hallotta, hogy bizonyos számú évek eltel­tével minden embernek szükségszerűen meg kell halnia. Se szeri, se száma nyelvünkben az analitikus formáknak. Terjedésükben - a gondolkodás fejlődése mellett - bizonyá­ra részük van külső nyelvi hatásoknak is; talán ezért is újra meg újra védeni kell magát a jelenséget s egy-egy formáját. A hibáztatás okai közt szerepel nyelvi, nyelvművelő babona (vö. pl. a menni fo­gok, a be van festve szerkezetekkel kap­csolatosakat), a nyelvi elemzés, mérlege­lés hiánya, sokféle előítélet, de felbuk­ . ÉDES ANYANYELVÜNK

Next