Édes Anyanyelvünk, 1993 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1993-01-01 / 1. szám
Szóvá tesszük vannak kétségtelenül pongyola, valóban helytelenítendő formák is: útépítést végez (~ utat épít), nem történt intézkedés ( nem intézkedtek) stb. A továbbiakban néhány olyan szempontot vetek fel, melyek alapján mérlegelnünk lehet, illetve kell analitikus megoldások jogosultságát. a) Az analitikus forma mást jelent, más árnyalatot fejez ki, mint a vele párhuzamos, a neki megfelelő szintetikus: menni fogok, majd megyek - megyek; be van festve - befestették (ezek közismert eltérések); szóvá tesz: 'megrovóan, kifogást emelve szól valamiről' (tehát több, mint a szól, ahogy a kifogást emel is több, mint a kifogásol, azaz 'bejelenti valahol, valakinek, hogy kifogása van'); (a kormány, a nagykövet) fogadást ad: 'találkozót szervez vendégeivel, és megvendégeli őket’; mellett - -val, -vel: ha a mellett jelentése 'valaminek a kíséretében, valamivel együtt’ (l. fent, e cikk szövegében: a gondolkodás fejlődése mellett; más példa: Az általános csökkenés mellett megfigyelhető az is, hogy a közrend elleni bűncselekmények száma emelkedett). Ide veszem azokat a többnyire újabb, testesebb névutókat, melyekkel differenciáltabb határozói árnyalatokat igyekeznek kifejezni: terén - -ban, -ben: pl. a kutatások terén más, szélesebb körű, mint a kutatásokban, jelentése: 'a kutatásokkal összefüggésben’; kapcsolatban - -ban, -ben vagy -ról, -ről. Visszásságokat állapított meg a Nagyvásárcsarnok rekonstrukciójával kapcsolatban (a rekonstrukciójában szőkébb jelentésű volna), vonatkozásában?: Washington rendkívüli figyelemmel kíséri, milyen politikát folytat majd az új kormány a magyar kisebbség vonatkozásában. A Nyelvművelő kézikönyv nemigen kedveli ezeket az egyéb hasonló névutókat. Remélem, példáim elég meggyőzők, hogy bizonyos esetekben (tehát nem mindig) újabb jelentésárnyalatot fejeznek ki, ezért nem kellene hibáztatni őket, elismerve, hogy persze a megfelelő gondolatot más módon is ki lehet fejezni (de aligha szintetikus formával). b) Érdekesek és figyelemre méltók azok a szerkezetek, melyek más-más stílusréteget képviselnek a rokon értelmű szóval összevetve: a tájékoztatást ad, beszélgetést folytat, kritika tárgyává tesz, hangot ad, nyomást gyakorol valakire, szívélyes fogadtatásban részesít - sajtónyelvi, diplomáciai; az ellátást nyújt, keresetet indít, intézkedéseket foganatosít - hivatali; a mesterséges légzést (lélegeztetést) alkalmaz, nyomást fejt ki - szakmai, tudományos. Ezek természetesen helyénvalók a maguk stílusrétegében. c) Miután a szenvedő ragozást az ismert mondókával (Tátik, tetik a magyarban nem használtatik!), tehát téves ítélettel kiszorították a használatból, a nyelvi gyakorlat különféle megoldásokat (köztük analitikus formákat is) állított a helyébe, hiszen a szenvedő szerkezetre szükségünk van mindannyiszor, ha nem tudjuk vagy nem akarjuk megnevezni az alanyt. Az egyik lehetőség az állapothatározói igealak (el van intézve), de ez sajnos ritkán fordul elő, mert elterjesztették róla, hogy idegenszerű. Egy másik analitikus lehetőség: az alapigéből képzett főnév + egy segédige-féle. A kérés meghallgatásra talált a pápánál - ez választékos. Felvételt nyert a gyermekfaluba - ez is több, mint az egyszerű ige (felvették), jelentése: ’felvették, és ott is van'. Átadásra kerültek a Kazinczy-díjak - hivatalos is. d) Nyomatékot is kifejezhet az analitikus forma: Védd magad! (Vö. Védekezz!); bizonyságot tesz valamiről (vö. igazol, megerősít); fordulatot vesz (vö. megfordul); Elolvastam minden könyvet, amely a kezem ügyébe került. (Vö. Elolvastam minden kezem ügyébe került könyvet.) A fölsorolt szempontok alapján javasolt mérlegeléssel távolról sem akarnám azt a látszatot kelteni, hogy minden analitikus formát, pl. a terpeszkedőnek minősített kifejezéseket vagy a személytelen szerkezetet (nem történt döntés, nem nyert elintézést) el kell fogadnunk. (További példák olvashatók e cikk elején is.) Bencédy József Gyakran találkozhatunk azzal a megjegyzéssel, hogy a szóvá tesz, beszédet mond, előadást tart és más efféle szerkezet bőbeszédűség, tehát kerülendő, s a például idézettek helyett a szól, beszél, előad igét kell választani. Pedig hát évtizedek óta hallunk, olvasunk efféléket. A képviselők azt is szóvá tették az ülésen. Az avatáson a miniszterelnök mondott beszédet. A konferencián a szakemberek több előadást tartanak. A hibáztatások mögött többször kimondva, máskor kimondatlanul az áll, hogy nyelvünk alapjában véve toldalékoló (agglutináló) típusú lévén a tömör, a szintetikus megoldás a jó, az oldott, az analitikus forma pedig nem kívánatos, vagy azért, mert pongyola, vagy azért, mert nem magyaros. A toldalékoló eljárás, a szintetikus formák alapvetően jellemzik nyelvünket. A ragozott alakok, az igeneves szerkezetek háttérbe szorulását (tehát például a terjedelmes névutók előtérbe kerülését, az igeneves szerkezetek, formák helyettesítését) fájlalva szoktuk emlegetni; annál nagyobb öröm, ha efféle megoldásokkal találkozunk: az árak mozgásában (ehelyett: az ármozgás vonatkozásában), a bankcsődök okozta bizalomvesztés, zsörtölődhetnékje van. A nyelvtörténeti tények tanúsága, hogy a fölbontó típusú eszközök régiek, megtalálhatók legrégibb nyelvemlékeinkben, sőt esetenként már a nyelvemlékes kor előtti időkben (ház előtt, paradicsomban való, adta vala, kérte volna). A gondolkodás fejlődésével, a dolgok közti összefüggések egyre több részletének fölismerésével fokozatosan terjed az analitikus szerkesztés, pl. az összetett gondolatoknak összetett, pontosabban alárendelt összetett mondatok formájában történő kifejezése. A Halotti Beszédben még ez áll: Hallá holtát teremtőjétől, Istentől; később azonban már szükségszerűen tárgyi alárendelt mondattá bővült a szerkezet további bővítmények kifejezésére. Hallotta, hogy bizonyos számú évek elteltével minden embernek szükségszerűen meg kell halnia. Se szeri, se száma nyelvünkben az analitikus formáknak. Terjedésükben - a gondolkodás fejlődése mellett - bizonyára részük van külső nyelvi hatásoknak is; talán ezért is újra meg újra védeni kell magát a jelenséget s egy-egy formáját. A hibáztatás okai közt szerepel nyelvi, nyelvművelő babona (vö. pl. a menni fogok, a be van festve szerkezetekkel kapcsolatosakat), a nyelvi elemzés, mérlegelés hiánya, sokféle előítélet, de felbuk . ÉDES ANYANYELVÜNK