Educatio, 2011 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Vámos Ágnes: Migránsok iskolái
MIGRÁNSOK ISKOLÁi bben az írásban a transznacionális migráció gyermekeinek magyarországi iskoláztatásáról lesz szó. Ehhez kapcsolódóan külön bemutatjuk a Tarczy Lajos Általános Iskola, mint NATO-bázisiskola kialakulását. E Történelmi előzmények a külföldi tanulók iskoláztatásban Magyarországon A magyar neveléstörténetben a 20. század elejéig visszanyúlhatunk, ha nemzetközi iskolaláncok intézményeit keressük. A legkorábbinak a Birodalmi Német Iskola tekinthető, amelyet a Reichsdeutsche Schule Egyesület 1908-ban nyitott magániskolaként a Német Birodalomból Magyarországra érkezők gyermeknek. Néhány év múlva magyar és más állampolgárok is látogathatták. A működést a német állam támogatta, s hamarosan világméretű szerevezetté vált. 1912-ben a nemzetközi méretek már jelentősek voltak, hiszen öt kontinensen mintegy 5000 Auslandschule működött 400 000 tanulóval. Amerikában 4868 ilyen iskola volt 333 686 tanulóval, Európában 115 iskola, 18 380 tanulóval (Kemény 1928; Reichdeutsch 1928/29). Francia iskola is ebben az időben létesült hazánkban a Francia Kulturális Intézet ösztönzésére más európai fővárosok példáját követendő. Az előző intézményhez hasonlóan ugyancsak elsősorban saját állampolgáraik francia nyelvű és kultúrájú nevelését vállalta. Ekkor létesült Olasz Iskola is Budapesten. Előbb egy szobányi olasz nyelvtanfolyam bővült magániskolává, majd 1935/1936. tanévtől Olaszország által támogatott teljes képzést nyújtó intézménnyé vált. 1939-ben megnyitották a magyar és más állampolgárok előtt a két ország által kötött egyezmény alapján - hasonlóan a másik kettőhöz. Ha a külföldiek nevelésének-oktatásának vizsgálatakor a „diplomatagyermekektől” elmegyünk a menekültekhez, akkor e téren a második világháború alatti Balatonboglári Lengyel Gimnázium érdemel említést (Vámos 2008a). Ez volt az első ismert, állami és egyházi program, amelynek célcsoportja a hazánkba érkezett menekültek voltak. A második a Gorkij Iskola (1947-1956) volt, amelynek tanulói sajátos elegyet képeztek a háború előtt Szovjetunióba emigrált és háború után hazatért családok, illetve Jugoszláviából menekült szovjetek, s főleg a megszálló csapatok és politikusok gyermekeiből. Az előzőekben hasonlóan itt is előbb a diplomata-feleségek szerveztek programokat a gyermekeiknek, amely szovjet követségi iskolává nőtte ki magát a Vilma királynő úti (később Gorkij fasor, ma Városligeti fasor) Andrássy-palotában. Az említett német, olasz, francia iskolákhoz hasonlóan itt is a származási ország iskolarendszere épült ki, orosz rendszerű, tízosztályos iskola. 1950-től a magyar kormány fennhatósága alá vonta, s a Maxim Gorkij Magyar- Orosz Iskola nevet adta neki. Elszigeteltségét enyhítendő magyar tanulók fogadó EDUCATIO 2011/2 VÁMOS ÁGNES: MIGRÁNSOK ISKOLÁI. PP. 194-207.