Eger, 1865 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1865-01-05 / 1. szám

t­ a­ pasztalá, hogy a magával vitt légsúlymérő e hegy csúcsán 3 hüvelykkel mélyebben állott, mint lenn a síkon. Számos ily kísérlet által mindinkább bebizonyult az, hogy a levegő csakugyan nehéz, ruganyos t­e­st, melynek tömöttsége bármely tetszés szerinti ma­gasságban függ a légnek azon mennyiségétől, mely ezen magasság fölött létezvén, az alatta fekvő légréteget nyom­ja, úgy hogy tehát az alsó rétegeknek tömötteb­­bekne­k kell lenniük a felsőbbeknél.­­ De a folytatott kisérletekből még más eredmény is folyt, t. i. 1-ször az, hogy ha a légsúlymérővel hegyekre emelkedünk, egyenlő magasságú emelkedésnek nem felel meg a légsúlymérő higanyoszlopának egyenlő sülye­­dése, hanem különböző; mi épen azt bizonyítja, hogy a levegő nemcsak nehéz, hanem ruganyos is, és minden légréteg csak a fölötte létező rétegek összege által nyoma­­tik, tehát csak annak arányában sűrűt. A párisi csillagda pinczéiből indulván , 63 lábnyira kellett emelkedni, hogy a légsúlymérő egy vonallal sülyedjen ; de hogy a lég­súlymérő higanyoszlopa 10 vonallal alább szálljon, nem 630, hanem 714 lábnyi magasságra kell emelkednünk. Ha oly magasságra emelkedünk, hogy a higanyoszlop a lég­­súlymérőben, melynek magassága a tengerszinen 28 párisi hüvelyket tesz, már csak 14 hüvelykre rúg, akkor már 126 lábnyira kell még emelkednünk, ha azt akarjuk, hogy a higanyoszlop még egy vonallal szálljon alább, 2-szer. Tapasztaltatok, hogy a légsúlymérő állása ugyanazon egy helyen is változékony; t. i. hogy u­­gyanegy szobában egy év folytában 1—2 hüvelyknyivel fölebb és alább száll, sőt nemcsak egy év, hanem egy nap alatt is egy két vonallal, sőt néha többel is változik a légsúlymérő állása, még­pedig néha csak lassankint, olykor pedig rögtön és szembetűnőleg. Ez utóbbi észrevétel vitte az embereket azon gondolatra, hogy a légsúlymérő az időjárás változásait képes előre kijelölni, de erről ez alkalommal nem szólok, hanem igenis az első észrevé­telről. Az első észrevétel, t. i. az, hogy a higanyoszlop a légsúlymérőben annál alább száll, mennél magasbra emel­kedünk a levegőben, azon igen helyes gondolatra vezeti a tudósokat, hogy a légsúlymérő igen kényelmes magasságmérőül fog szolgálhatni, mi úgy is jön. A légsúlymérővel egyenesen egy meghatározandó magasság­ra megyünk, ott észleljük a higanyoszlop magasságát, míg ugyanazon időben egy másik észlelő valahol a zó­nában szintén a légsúlymérő állását följegyzi, és a két lég­súlymérő állásának tapasztalt különbségéből határozzuk azután meg, mathematikai képletek segítségével, a két észleleti állomás magassága közti különb­­s­é­g­e­t. És ez a légsúlymérő vélt magasság­­ mé­rések egyszerű alapelve, melynek gyakorlati al­kalmaztatása azonban nem oly könnyű, minőnek látszik. Mi már például a mathematikai képletet illeti, mely szerint a légsúlymérővel tett észleletekből a magasságok kiszámíthatók, nincs szándékom, de helyén sem volna, azt ideírni vagy kifejteni; de hogy az olvasó mégis fogalmat képezhessen magának arról, hogy mily körülményekre kell a képlet felállításában tekintettel lenni, azokat itt röviden megfejtem. Dr. Albert Ferencz. (Vége követk.) Gazdászati visszatekintés a legközelebb múlt három év folyamára. Uj évbe lépett a magyar gazda is, s három éves ag­godalmai után, első kérdés, mit magához intéz: vájjon mit hoz reá az uj év? mert ha visszatekint a legközelebb múlt három éves időszakra, épen nem találja gazdálkodását s annak számvitelét rendben. A magyar társadalom szüntelen tartó vajúdása , a gaz­­dászat vitelében régi őstársainak megritkulása, s újakkal, kik azelőtt főleg fogyasztók, vevők s üzérkedők valának, uj hatalmas tényezőkkel, s versenytársakkal­ körülvétetése; az 1849. óta elvállalt, és azóta sokszorosan nagyobbodott adózási rendszer viselése; gazdászati oeconomiájában s ház­tartásában az igavonó s egyéb jószágféle állományának megfogyása, majd az 1864. év szülte takarmányhiány, majd a keleti résznek úgyszólván három éves dúlása, majd az időnkint beállott különféle fizetéses kötelességek előállása által; s a legközelebb múlt, s kezdetben sok reményre jo­gosító évnek egy még nem tapasztalt pénzkrisis kíséreté­ben megérkezett szűkkeblű­sége: ezek mind oly körülmé­nyek, melyek után s mellett e pillanatban csakis e kérdést intézheti önmagához: váljon hát a beköszöntő uj év mit hoz reá? Hogy az elmúlt termelő évtől sokat várt a magyar gazda, kétségkivü­li dolog, de nagyban lehűtötte reményét mindjárt a búzának s reperének nagybani kifagyása, s an­nak, ami megmaradt is, az úgynevezett penészbogár ál­tali fölemésztetése. Gabonája ugyan kiáltotta a téli fagyot, de nem cse­kély részben megrontotta azt a májusi fagy, midőn az már hasban volt. S ki hitte azt, hogy még augusztusban is elő­­álljon a nem várt vendég? És úgy jön, ekkor már a kuko­­riczára hozott kövérebb talajú földeken részt, nem külön­ben szeptember végén ismét a kukoriczára s dohányra, ugyannyira, hogy tíz szekér kukoricza után alig nyerhetett a gazda egy-két szekér selejtes, lónak és marhának való tengerit, sarjudohányról pedig többé szó sem lehetett, sőt a mely anyadohányt a fagy a tőn talált, az teljesen sem­mivé lett. S mindezekre rákövetkezett a terményeknek potom ára, mely mellett az összevetett számadás után egy áren­dásra nézve, t. i. ki öt frtos földet haszonbérel, nyiltan ki­tűnik a hátralékbani maradás. Például haszonbérelt valaki 1200 □ öles két holdnyi földet; belevetett 1863-ik év őszén a két hold földbe egy köböl életet, melynek ára volt akkoron ... 8 írt. két hold föld szántása került neki.....................3 ftba. s két holdnak az ára adóval együtt épen nem drágán véve fel, pl. 5 fi­jával..........................10 frt. összesen 21 frt. És két hold föld adott neki 6 köblöt; ez pl. 2 ft 40 krjával, 8 a szalma értékét 1 ftravéve, 15 ft 40 kr. marad tehát adóssága két holdnál . . . 5 ft 60 kr. Általánosan véve föl pedig a múlt évben minden hold adott két magot; nagyobb részt hármat, kivételesen pedig adott 5—6-ot. Meglehet, hogy némelyek e kimutatástól eltérő véle­mén­nyel vannak; azonban hogy vidékünk, mely külön­ben a bőven termő alföldi rónasághoz tartozik, mennyire szűk marokkal jutalmazta a legszorgalmatosabb gazdát is a múlt évben, kitűnik onnan , hogy például a tisza­fü­redi határ 1600 □ öles 8197 holdnyi földön adott 1862-ik év­

Next