Eger, 1865 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1865-09-21 / 38. szám
» 31- nek erős védője Mocsáry Lajos ur volt. A másik ellenben szem előtt tartván a quid consilii elvét, megnyugodott a kormány hazafiságában, bizalmat szavazott számára, és megelégedett azzal, hogy csak bizalmat vesztett egyének helyére neveztessenek ki uj hivatalnokok, előre is biztosítván őket, miszerint belépésük a jövőre nem hagy gáncsolást, sőt, mint a közbirodalom választottjainak, méltánylatot és bizalmat érdemel. E nézetnek főkép Vadnay Lajos és Ipolyi Arnold urak voltak a főkifejezői. Győzött ez utóbbi s ez értelemben mondta ki főispán ő nagyméltósága a határozatot. Ennek folytán határoztatott, elfoglalni a kínálkozó tért, melyre a Majláth-Sennyei-kormány hízta meg a megyéket, és semmi olyast nem cselekedni, mi a kormány nehézségeit növelné,működését az ország teljes kiegyeztetésében nehezítené. 1 óra felé vége szakadt a tanácskozmánynak, így folyt le nálunk a főispáni székfoglalás. Adja Isten, hogy minél hamarább lássuk kedves hazánkat a bonyodalmakból, melyekbe a jó bécsi doktorok döntötték, szerencsésen kibontakozni és felséges fejedelmünk fején szent István apostoli királyunk nyolczszázados koronáját ragyogni! Sajó. Az erdélyi országgyűlést egybehívó kir. leirat. Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztria Császára, Magyarország, Csehország, Galiczia s Lodoméria Apostoli királya, Lombardia, Velencze s Illyria Királya, Ausztria Főherczege, Erdély nagyfejedelme, s a székelyek grófja, stb. stb. stb. Méltóságos, tisztelendő, nemes, nagyságos, tekintetes, nemes születésü, becsületes, körültekintő s bölcs, kedves híveink! 1860. okt. 20-tól kelt császári diplománkkal, az abban megszabott határokon belül, magyar koronánk országainak alkotmányos intézményeit oly szándékkal láttuk jónak ismét helyreállítni, hogy ezen országok államjogi viszonyainak végleges szabályzása tartós alapon lehetővé tétessék. Hogy szeretett erdélyi nagyfejedelemségünk államjogi viszonyai szabályzásának nagyfontosságú kérdése ama benső összeköttetés mellett, melyben ezen ország magyar koronánkhoz áll, kielégítő végérvényes megoldásra juttassák, szükségesnek véltük, erdélyi nagyfejedelemségünk alkotmányos országgyűlését folyó évi november 1- re Kolozsvár szabad királyi városunkba, az 1791. évi XI. törvényczikk által megállapított összeállitásban összehívni, s ezen országgyűlés elé, a tanácskozás kizárólagos s egyedüli tárgyául, a Magyarország s Erdély egyesítése iránti 1848. évi I. törvényczikk átvizsgálása, a mindkét országgal közös érdekekre vonatkozólag, lesz terjesztendő. Hogy azonban ezen országgyűlésen az előbb jogosítva nem volt néposztályok is, melyeknek teljes egyenjogúsága Általunk ismételve biztosíttatott, illő képviseltetést nyerjenek, mindazokat följogosítottaknak nyilvánítjuk az ezen országgyűlésrel választásokban résztvevésre, kik a befejezett legutóbbi adótáblázatok szerint, közvetlen adókban, fejadós pótlékok nélkül, 8 frtnyi osztr. ért. összeget fizetnek. Egyszersmind gondoskodtunk arról is, hogy ezen előbb jogosítva nem volt néposztályokhoz tartozó egyének az országgyűlés többi törvényes alkatrészeibe is fölvétessenek. Ezen országgyűlésre őszintén szeretett valóságos titkos tanácsosunkat, erdélyi kir. kormányszékünk elnökét, gróf Fo 1liot de Crenneville Lajos altábornagyot,s az 1-ső osztályú vaskorona-rend lovagját, mint teljhatalmú kir. országgyűlési biztost, királyi személyünk helytartójává neveztük ki. Ennélfogva nektek kedves hiveinknek kegyelmesen meghagyjuk, hogy az országgyűlést ez Általunk megszabott napra s helyre egybehívjátok, s a megyékhez, kerületekhez, a naszódi kerületet is ideértve, a székely székekhez, valamint a szász székek s kerületekhez, a szabad királyi városokhoz, a szász székekben s kerületekben levőket is ideszámítva, továbbá Szászváros városához, végre az Általunk a városok sorába fölemelt Szász- Régens Fogaras előbbi mezővárosok községeihez, s azon mezővárosok főnökeihez, melyeket az országgyülésbeni képviseltetés joga alkotmányszerüleg illet, tüstént bocsássátok ki a megfelelő intézkedéseket, hogy igy az 1791. évi XI. törvényczikk határozatainak értelmében, s minden ez idő szerint választásra jogosítottakul nyilvánítottak belevonásával, az ezen országgyülésrel követválasztások a fönnforgó viszonyok által kívánt siettetéssel hajtassanak végre. E végből, azonban kizárólag csupán ezen választások keresztülvitele czéljából, különösen a megyék főispánjai, a kerületek főkapitányai s a székely-székek fökirálybirái fölhatalmaztatnak, az Általunk 1861. mart. 25-én kelt határozatunkkal helybenhagyott, szektek 1861. martius 26-án 886. sz. a. kelt udvari rendelettel tudtul adott utasítás szellemében, az abban közelebbről meghatározott bizottmányokat összeállítói, melyek segélye mellett azoknak a választások lelkiismeretes keresztülviteléről, s a nyugalom s rend föntartásáról legszigorúbban kellene gondoskodtak, a midőn is a hivatalnokok ez időszerinti állásának azon törvényhatóságokban, a választások keresztülvitelének megzavarása nélkül, a satus quoban kell maradnia. Erdélyi nagyfejedelemségünk alkotmányos országgyűlésének ezen Általunk elrendelt egybehivása tekintetéből továbbá indíttatva éreztük Magunkat, az 1863. ápril 21-ről kelt leiratunk I kai Nagy-Szeben szabad királyi városunkba egy ideiglenes országgyűlési rend alapján egybehívott országgyűlést föloszlatni, s ezennel meghagyjuk Nektek, kedves híveink, hogy ezen intézkedésünket az ország összes törvényhatóságainak tüstént tudtukra adjátok, s erről ezen országgyűlés elnöksége utján, azoknak mind választott, mind meghivatott tagjait egyenkint értesittessétek. Kikhez egyébiránt császári királyi és országfejedelmi kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt laxenburgi kéjpalotánkban, szept. elsején, az ezernyolczszáz hatvanötödik, s uralkodásunk tizenhetedik évében. Ferencz József, s. k. Gróf Haller Ferencz s. k. Ö cs. k. Apostoli Felsége legfelsőbb saját parancsára. Gróf Teleki Miklós s. k. A Hevesvármegye levéltárában létező és 1653. évtől eredő jegyzőkönyvekben találtató megyei főispánok, főispáni helytartók, alispánok, sat. névsora.*) 1653. évben alispán volt Vámossy István de Kürth. 1654. novemb. 18-án a füleki várban **) tartatott tisztújító szék alkalmával hivatalaikban megerősittettek: Farkas Ferencz, Németi Pál, Deli György, Földváry János szolgabirák, Laszkári János jegyző. 1655. évben 2-od alispán lett Pápay Péter. 1656. márcz. 27-én a füleki várban tartott közgyűlés alkalmával Kisdy Benedek egri püspök mint hevesmegyei főispán a hitet letette. *) Szívesen adunk helyet lapunkban e közleménynek, azon meggyőződésben, hogy a t. közönség azt, a beállt örvendetes rendszerváltozás közepett, érdekkel veendi. Szerk. Minthogy Eger és vidéke 1596 évben török kézre került, mely igától, csak I. Lipót alatt, 1687. évben szabadult meg, azért tartattak a megyei gyülések a szomszéd Nógrád megye területén.