Eger, 1865 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-04 / 18. szám

III. évfolyam. Május 4-én. Előfizetési d­íj: Egész évre . . 5 ft­­ kr. f­élévre . 2 ,, 50 „ Negyedévre . 1 „ 30 „ Egy hónapra •­­ 44 „ 18. szám. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Kiadó­hivatal: a lyceumi nyomda. kiöli­­,<■ t esc U Í‘ t elfogad: a szerkesztőség (Bustiház, 803. szám), — Violet Otto és Jentsch könyvkereskedésük, s minden cs. kir. postahivatal. Néhány szó a felső-tárkányi ásatásokról, s vissza­pillantás Eger múltjába. (Folytatás.) A vár, mely e térkép készültekor még védelmezhető állapotban s régi alakja és kiterjedésében megvolt, három részből állott, u. m. a valódi várból, mely omladványaiban most is látható, belső sánczból, mely most is sáncz nevet visel; végre külső sánczból, mely az egész almagyar-tetőt magában foglalta, és pedig szélességben körülbelül az al­­magyari szőlőm közt elhúzódó dülőuttól a „szarvas“ ka­szárnya melletti útig, hosszában pedig szintén ezen szőlőm felső szomszédja kaszálója mintegy közép tájának irá­nyáig terjedt. Hogy e sánczok kiterjedéséről még világo­sabb fogalmat adhassak, összehasonlítom azokat a meg­levő vár területével. A belső sáncz — mely jelenleg lak­házakkal van beépitve — ehhez hasonlítva háromszoros, a külső sáncz ötszörös kiterjedéssel birt, a most is látható belső vár tehát az egész kiterjedésnek csak jó részét tette. A várból a belső sánczczal a közlekedés úgynevezett „sö­tét kapu“ által ,— hol most a Dobó sirja van, tartatott fenn. Hogy e térkép a várnak és sánczoknak az időbeli kiterjedését híven ábrázolja, tanusitja az, hogy a belső sánczot most is sáncznak nevezzük, a külső sáncznak ma­radványai szőlőszomszédom kaszálóján most is feltalálha­tók, a mint hogy szőlőszomszédom, a múlt őszön kaszáló­ját felszántatván, e sáncz maradványait fel is találta, közel egy szekérnyi követ hányatván abból ki. A vár a török világ előtt nem volt védelmezhető valódi erősség; ezt ta­nusítja azon körülmény, hogy Ferdinánd és Zápolya ve­télkedései korszakában gyakran utat cserélt, védelmezhető állapotba, és igy erősséggé azt Perényi Péter idomította. E nagy kiterjedést — mely e térképen látható — az egri vár hihetőleg a török uralom alatt nyerte, mert az 1552­-ki Dobó védelmekor sánczok védése felől említés nem téte­tik, a vár leírásánál emliti ugyan Istvánffy Miklós, hogy Perényi a várat egy keresztfál építése, s árok ásatása által két részre osztotta, s a szomszéd dombot, melyről a vár könnyen lőhető volt, a várhoz csatolta. Forgács Ferencz szintén azt állítja, hogy a vár maga, bár a szomszéd hegy­től mély árokkal elválasztva, de a hegyről könnyen lőhető volt, Perényi egy keresztfáiból — melynek köre földdel töltetett ki — álló bástyát huzatott, egyszersmind egy földhalmot állított — hihetőleg a mostani kálváriahegyet — melynek tetejéből minden irányban lehetett lőni sót. Ha ezen állítások szerint 1552-ben már a vár két részből állott is, hogy ezt Dobó nem védhette, nem is védte, hihetővé teszi a védseregnek 2000-et meg nem haladott száma. Hogy a török uralom alatt nyerhette a vár e nagy kiterjedtsé­gét, és hogy mily nevezetes erősség lehetett ez időben Eger, tanusítja az, hogy a hanyatlott, sőt a magyar földön majdnem egészen megszűnt török hatalom mellett is, Eger csak ce­r­ni­r­ozás folytán, éhség következtében adatott fel az azt ostromló keresztény seregnek. A sánczok idő múltával elpusztultak, a belső sánczban házak épültek, a külső nagy sáncz helyén jelenleg szőlőtőkék teny­észtéinek, s maholnap emlékük is elenyészik. A belső vár omladvá­nyaiban még most is megvannak. Mit rejthetnek ezen om­­­­ladványok maguk alatt? azt biztosan nem tudjuk, de lát­hatjuk az újabb korban napfényre hozott régi templom maradványait, melyek kiásattak ugyan, de fájdalom­ fen­­tartásukra senki sem gondol, s rövideden bekövetkezik azon idő, hogy ez érdekes maradványok is gyerkőczök pajkossága folytán elindokittatnak, az idő viszontagsága által pedig végképen megsemmisíttetnek épen úgy, mint a Pyrker idejében kiásott részek faragványai már részben megsemmisültek ; mig ha ki nem ásattak volna, rejtve bár, de fentartva, s az azokat boritó hantok által megőrizve jutot­tak volna e régiségek iránt kegyelettel viseltető utókor birtokába !! Lehetnek e várromok alatt több elrejtett, érde­kes egyéb régiségek, hihetőleg itt nyugszanak Imre kirá­lyunk hamvai is — léteznek e vár alatt több rendbeli, ive­­zett föld alatti helyek — c­a­s­e in a 11 e k,­­— melyek közül egynémelyeket gyermekkorunkban ismertünk mi is; bejárásai később befalaztatván, a mai kor azokat már nem ismeri; ezeknek egyikében, mintha a falból nőtt volna ki, látható volt egy övig kifaragott török alak, mely alak bár kemény kőből faragtatott, a pajkos ifjak által kövekkel megdobáltatott, megsértetett ugyan, de azért most is tűr­hető épségben megvan ; vajjon nem azon helyet jelöli-e a török alak, hol Dobó idejében a török a föld alatt igye­kezett a várba bejutni? Ugyancsak a földalatti helyiségek közül ismertünk több szobaalaku helyet, melyek közül egyik török ebédlőnek, a másik Rákóczy tömlöczének ne­veztetett sat. Térképünk szerint is, a vár nyugati oldala mellett fe­küdt a fallal keritett város, — melynek falai a rácztemplom­­tól kezdve a kacsaközig mai napig is láthatók — a város északi oldalánál látható a ráczkülváros, a déli oldalon a ráczk­ül­városnál jóval terjedtebb makrár­, s együtt e kettő­nél is nagyobb, a farkasvölgyig lenyúló hatvani külváros. Nem áll tehát egy­némelyeknek azon vélekedése, hogy Eger a törököktőli visszafoglaláskor csak romokból állott volna, s kiterjedése a város falain túl nem terjedett, mert ime a török kiverése utén 20 évvel három külvárosa, ha nem is mostani kiterjedéssel, de már megvolt, a töröktőli visszafoglalás után 12 évvel keletkezett Fenessy-szerződés­­ben is már a külvárosok fölemlítve lévén, alig hihető,

Next