Eger, 1868 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1868-06-11 / 24. szám
202 többször kitört nevezése közt előszámlálta a kérelmező községek neveit, a kérvényeket a kérvényi bizottsághoz kéri utasíttatni, fentartván véleménye nyilvánítását akkorra, amidőn a kérvényi bizottság jelentését be fogja adni. Csanády Sándor a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez interpellafiót intézett, melynek lényege ez: tekintetbe véve, hogy az 1848. XX. t. ez. a vallásegyenlőséget kimondta, ennek daczára az uralkodó vallás még mindig fönnáll, kérdi: szándékozik-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter még a jelen ülésszakban a vallásegyenlőség keresztülvitelére czélzó törvényjavaslatot előterjeszteni? B. Eötvös miniszter egyik legközelebbi ülésben ígért választ adni. Borka Zs. a keresk. minisztert interpellálta a levéltitok ügyében. Ő úgymond, többször kapott már levelet, melyen a magánpecsét föl volt törve, s helyette a hivatalos pecsét rányomva, sőt volt eset, hogy egészen pecsét nélkül érkezett. Másoktól is hallott hasonló panaszt, sőt olyasmit is hallott, hogy a postaközegek utasítva volnának erre; kérdi tehát: van-e a miniszternek tudomása arról, hogy a postatisztek magánleveleket föltörnek, vagy utasítás folytán más, talán policziális közegnek e végett átadnak; szándékozik-e a levéltitok megsértésének megszüntetése iránt intézkedni ? Gorove miniszter kinyilatkoztatja, hogy levelek ily föltöréséről tudomása nincs, ilyesmire magyar felelős kormány utasítást adni sohasem fog. Egyébiránt a jelen esetben szigorú vizsgálatot fog elrendelni az interpelláló közbejöttével. Manojlovics interpellálta az igazságügyminisztert: fog-e törvényjavaslatot előterjeszteni a tőkeforgalmat akadályozó uzsoratörvény megszüntetése iránt? Mire Horváth B. miniszter kijelenti, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat már készen van, s tán még e hó folytán a ház elé fog terjesztetni. Végül az elnök jelenti, hogy a perrendtartási javaslat, továbbá a honosítási törvényjavaslat ki lévén nyomtatva, szét fognak oszlatni. Ezután az ülés eloszlott. Szintén jan. 4-én a felsőház is tartott ülést, melyben a képviselőháznak a zákány-zágrábi, hatvan-miskolczi és magyar északkeleti vasút tárgyában megállapított javaslata minden változtatás nélkül elfogadtatott. Eger helyzeti, terményi, ipar-, kereskedelmi s forgalmi kimutatása 1868-ik évből. Eger város, ha a vasút által érintetnék, földrajzi fekvésénél fogva is kitűnő helyet foglalhatna hazai kereskedelmi városaink közt. Ugyanis: Egertől keletnek Miskolczig a Bükk hegység, Egertől nyugatra Pásztóig a Mátra terjedvén, ezen két nevezetes hegység középpontján fekszik Eger. A Bükk hegység Miskolczig egy szakadatlan magas hegygerinczet képezvén, közlekedésre alkalmas völgygyel keresztülszakitva sehol sincsen; a Mátra Verpeléttől Pásztóig szintén áthatlan hegycsoportot képezvén, a Parádi völgyből Verpelét irányában nyúló Tárna völgyénél átkelhetési pontot egyedütt sehol nem nyújt; a Mátra és Bükk hegység hátánál elterülő több mint 160 mérföld terület tehát, az alföldi rónasággal egyedül csak Egeren keresztül a szarvaskői völgyön ezelőtt mintegy 20 évvel megnyitott s azóta folytonos építés alatt álló uton közlekedik, és ha Eger vasút által érintetni fog , ezen 160 mérföld területnek összes forgalma Egerben öszpontosulván, Egert a felföld kulcsának méltán nevezhetjük. A most említett szarvaskői uton túl Eger minden irányban elágazó kész kőutai folytán, vidékének központjául méltán mondható, Egertől északnyugatnak a pétervásári, egészen nyugatnak a gyöngyösi, délnek Egert a Tiszával összekötő besenyői, poroszlói, keletnek a miskolczi kőutak ágazván ki. De Eger és közvetlen vidéke maga is képes a vasúti forgalmat nevezetes személy- és teherszállítással ellátni, ugyanis a legutóbbi összeírás szerint van Egernek 20,398 lakosa, kik közül egyházi személy 227, tisztes osztályhoz tartozik 823, bejegyzett kereskedő 122, iparosok, mesteremberek 1800-an, földművelők 15,000-en, — a vidéki és egri mindkét nembeli tanuló növendékek száma 1,000. Ezenfölül Eger székhelye egy 830,000 lelket magában foglaló érseki egyházmegyének, széke Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyének ; bir 8 osztályú nagy-gymnasiummal s 3 osztályú jog s 4 theologiai tanszékkel, angol kisasszonyok által vezetett leánynöveldével, néptanitó-képezde, normal-iskola, s több intézettel, tartalék- és hadfogadó-helyül szolgál egy gyalogezrednek. — A közlekekedést Eger-Miskolcz, Eger-Hatvan és Pest között jelenleg a kir. postaszekerek és mindennap induló gyorskocsik tartják fenn. — Ezen népesség után a jelenlegi személyforgalom főleg Eger és Pest között a) a kir. postaszekér és gyorskocsik által évenkint 5,000, b) a kir. katonaság évenkinti személyforgalma 3200, c) az egyéb alkalmatosságokon utazókat Eger s vidékéről, Egerből mint központból véve fel, 10,000. A most létező személyforgalom tehát 18—20 ezerre tehető, mely ha a vasút közvetlenül érintendő, 30 ezerre bátran fölvehető. A vasúti építkezést nevezetesen előmozdítja azon kedvező földalakulás, melynél fogva Eger közvetlen vidékének majd minden hegye építéshez és kőfaragó-munkához a legjobb köveket nyújtja, 3 nagyobbszerü téglaház főminőségü téglát éget, az Eger vize építéshez legjobb vízi sankot szolgáltat, a közel erdők kemény fát, a Tisza fenyüfát, hegyeink legjobb palakövet, az épen ■ most kiépült s Egertől alig 4 mérföldre eső nádasdi vashámor elegendő vasat szolgáltathatnak. Termények és áruczikkekben : 1. Eger és vidékén 12,000 holdon termeltetik évenkint 150,000 akó bor,melyből a belfogyasztásra 25,000 akót leszámítva, a forgalomba bocsátható 120,000 akó, minden akó 1 mázsa 20 font tehernek véve — 150,000 mázsa. 2. Az egri érseki, káptalani, szatmári püspökségi uradalmak által termelt, úgy az egri kereskedők által e vidéken összeszedett gyapjú évenkint tesz 1500 m. 3. A 2-ik pontban említett uradalmak és magánkeresdők által bevásárolt s Egerből elszállittatni szokott gabonamennyiség tesz 34,000 kilót, minden kilót 70 fontra számítva, ad 23,800 m. 4. Az érseki, káptalani, szatmári püspökségi, az egri papnövelde apátfalvi, — úgy Eger környékét képező egyéb erdőségek szolgáltatnak évenkint 12,000 öl fát, ebből a belfogyasztásra szükséges mintegy 7000 ölet levonva, marad vidékre elszállítható 5000 öl, minden ölet 30 mázsára számítva, szolgáltat terhet 150,000 m. Ezen famennyiség, ha a fogyasztás úgy kívánná, évenkint nagyobb mennyiségben előállítható. A nevezett erdőkben évenkint vágatik mintegy 3000 db. 5 öl hosszú, 18" vastagságú épületfa, ugyancsak erdőségeink szolgáltatnak szerszám- s asztalosmunkákhoz használható mindennemű kemény fákat, — a terjedelmes szőlőhegyek pedig dió-, körtve- és cseresnyefákat. 5. Erdei egyéb haszonvételek s tárgyak : a) Az Eger környékén levő felnevezett erdőségekben terem évenkint 3000 mázsa gubacs, ebből Pestre s tovább elszállittatik 2000 m. b.) Cserhes, ha kívántatik, forgalomba jöhet évenkint szintén 2000 m. c.) Szömöriczét (rhus coniW, ha kerestetik, a vidék előállíthat 2500 m. d. ) Mész égettetik a környék erdeiben 150,000 kila, melyből ha 20 ezer kilát bel-vagy helyi fogyasztásul levonunk, marad elszállításra lWTzerkilaj aknájáril^ mázsára véve, tesz 195 ezer m e. ) Faszén égettetTIT 26'Czer inTaprndyBoT egy nevezetes rész szintén kereskedelembe jöhetvén, tehetjük 5000 mázsára, f.) Ha muzsit termeltetik s elszállittatik 200 m. 6. A vidék gazdag kőszéntelepekben, művelés alatt állanak l’A óra járás távolságban Szarvaskőben, Bátorban, Baktán és Monosbélben. 7. Palakö legjobb minőségű találtatik Felső-Tárkányban, Zsérczen, Visnyón ; a tárkányi és visnyói művelés alatt lévén, Egerbe szállítanak 14,000 mázsát; e bányák kimerithetlenek lévén, ha a szállítás vasút által könnyítve leend, messze vidékeket elláthat a legjobb s legtartósabb fedőanyaggal. — A felső-tárkányi erdőségben igen szép kék márványbánya, mely a múlt század végén még művelés alatt lévén, igen díszes készítményekkel látta el a vidéket, jelenleg műveletlenül hever. 8. A cs. kir. katonaság ruha- és fegyverszállitmánya évenkint 400 m. 9. Az érseki nyomda és az egri könyv- és papirkereskedő évi szállítmánya 3000 m. 10. Rongy és, avult toll szállittatik 1334 m. 11. Sómennyiség, mely Egerben elfogy, mely ha a vasút létesülni fog, Tokajból fogna szállíttatni, tesz évenkint 12,000 m. 12. Bútorszállítás Egerbe Pestről évenkint 2000 m. 13. A bejegyzett kereskedőknek évi forgalma főleg Pestről 46,000 m. 14. Szatócsok s egyéb üzérkedők évi forgalma 10,000 m. 15. Sör, eczet és szesz Egerbe szállittatik, részben Egerből