Eger, 1869 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1869-06-10 / 23. szám

178 /~, hogy e nemzetet oly lét- és nemlétről szóló kérdés körül, mint m^plyt fölött a lefolyt napokban szavazott, véleménykü­lönbség meg na faggassa többé! Mi részünkről a szerződés tarta­­lékánálu­ 10-ik előtt óhajtottuk volna ugyan e nemzeti vélemény­­^vt^Iaw^ast, mert akkor a nemzet is elfogulatlanabbul ítélhetett nor^,jiH közös ügyek kezelésének új módja fölött; de ha némelyek e feleletét már most óhajták hallani, ezt akadályozni nem állt hatal­munkéban, de mi most annál inkább örvendünk, hogy két évi gya­korlat is meggyőzé a nemzetet az új kezelési rendszer veszély­telensége s helyességéről. Ez eredmény csak erőt s önbizalmat önthet a Deákpárt férfiai­­ba aziránt, hogy a nemzet által is helyeselt alapon fölépíten­dő belső átalakítás szilárd s a nemzetet minden tekintetben kielé­gítő leend. Saáry Ferencz: Városi ügyek. Az 1869. évi május hó 30-án Eger városa részéről tartott képvi­selői ülésben a következő ügyek tárgyaltattak : Fölolvastatott Eger városa törvényszékének f. évi május 26-ról kelt jelentése, mely szerint az uj polgári perrendtartás értelmében szükséglendő pertársokról, és alkalmas pertári helyiségről sürgős in­tézkedést kér tétetni. A fölolvasott jelentés folytán elhatároztatott, hogy a szükségelt pertárnokot a törvényszéki tagok saját keblükkel válas­szák , a per­tári helyiség megszerzésével a polgármester és a főbíró bízatván meg , végül tekintve azon körülményt, hogy az elválasztandó pertárnok minden mellékes jövedelemtől elesik, ennélfogva jelenlegi 300 ftrnyi évi fizetése 500 frtra emeltetett. Fölolvastatott a n. m. belügyminisztériumnak f. évi 2762. számú intézménye, mely szerint Breuer Henrik kigyóutczai keményítőgyá­rának eltávolítása, a most nevezett nyilvános jog sérelme nélkül rövid közigazgatási uton meg nem rendelhető ; mennyiben azonban a leg­utóbbi teljesítést behatóbb vizsgálat, különösen pedig a megyei főor­vos véleménye szerint ezen gyárból elterjedő bűz egészségi szempont­ból káros hatást gyakorolni állíttatik, sőt a város kötelességéhez is tartozik, hogy közrendek­ után szakértők meghallgatásával megala­­pittassanak azon üzleti feltételek és módozatok, melyek alkalmazása által az említett bajnak megszüntetése, vagy legalább tetemes csök­kentése eszközölhető, és elérhető lesz. A fölolvasott miniszteri intézmény folytán az üzleti föltételek és módozatok mikénti alkalmazásának megállapításával a városi főorvos dr. Barta Endre, dr. Dobrányi Ignácz és Kósa György tanácsnok megbizattak, fölkéretvén egyszersmind dr. Frantz Alajos megyei főor­vos ur is, hogy ezen küldöttségben résztvenni szíveskedjék. Végre Tekintve azon körülményt, hogy az úgynevezett „ivó,“mig egy­részről az erkölcstelenségek nagybani elősegélésére szolgál, másrészről előidézője a gyakori verekedéseknek s ebből kifolyólag több halál­esetnek, nemkülönben a békés lakosság éjjeli nyugalmát is nagyban há­borgatja, ennélfogva polgármesteri indítvány folytán elhatároztatott, hogy ivó ezentúlra csakis minden hónapban egyszer engedélyeztetik, úgy azonban, hogy az esti 10 óránál tovább nem tarthat, de ily meg­szorítások mellett is csak úgy engedtetik, ha a rend és csend föntar­­tásáért minden tekintetben megállható birtokos egyének kezeskednek. Ky Sándor, Zámory Kálmán úgy vélekedtek, hogy az ő beszédük a köz­jó érdekében elmaradhatlan , elmondák tehát rendre mondókájokat, folytonos zaj és mozgalom közt. A zárbeszédek a következő ülések­re halasztatván , a pénzügyminiszer két törvényjavaslatot terjesztett elő, melyek egyike a vámkezelési költségek általánosítására, a másik pedig 10 és 20 frankos aranypénzek veretésére vonatkozik. Végül a honvédelmi miniszter az ez évi ujonczozásra vonatkozólag terjesztett elő törvényjavaslatot. A jún. 2-iki ülésben azon dunapataji választók , kik Rákóczy János ellen kérvényt adtak be, egy újabb kérvényekben ezen kér­vény visszaadását és a Rákóczy ellen elrendelt vizsgálat abbanhagyá­­sát kérik. Ezután két interpellatio történt. Várady Gábor a fiumei kormánybiztos némely önkényes eljárása miatt a ministerelnökhöz, Ivánka Imre pedig az összes minisztériumhoz intézett interpellátiót a magyar birodalmat közelről érdeklő törökországi vasutak ügyében. A felelet mindkét interpellátióra későbbre halasztatott. Következtek a zárbeszédek Pulszky és Tisza részéről, azaz a bizottmány, ez pe­dig saját felirati javaslata érdekében tartott beszédet. Szólottak még (részben személyes ügyben): Kerkápolyi Károly, gz Andrássy Gyu­la, Várady Gábor és Lónyay Menyhért. A jún. 3-iki ülésben fölolvastatott a 2-ik bíráló bizottmány je­lentése a Németh Albert képviselő ellen benyújtott kérvény tárgyá­ban. A bíráló bizottság vizsgálat elrendelését határozta el. Janko­­vich Miklós az iránt interpellálja a pénzügyminisztert: van-e tudomá­sa arról, hogy az adószázalék és bélyegcsonkításérti százalékoktól a végrehajtásra kiküldött pénzügyi közegek minden forint után 10 krajczárt szednek be maguk részére eljárási díjut ? A válasz máskorra halasztatott. Ezután Dietrich szólalt föl. Ő a múlt alkalommal egy levelet olvasott föl, melyben az áll, hogy egy ur, ki tudomása szerint választási elnök volt, Baranya megye főispánjától választási czé­­lokra a jobboldali képviselőjelölt győzelmének kivitele végett legalább még 1600 frot kér. Latinovics képviselő e levelet hamisnak nyilvá­nítván, szóló az illető okmányokat a ház asztalára leteszi, s e tárgyban vizsgálatot indítványoz. Latinovics is fölszólal, s azt mondja, hogy ha az illető okmány valódi, úgy Dietrich képviselő ahhoz nem tiszta, nem egyenes utón juthatott csak. Különben ő is vizsgálatot kér. Majd Várady Gábor kért szót személyes ügyben. Utána Simonyi tartott zárbeszédet saját felirati javaslata mellett. Simonyinak egy állítását gr. Andrássy Gyula c­áfolgatta, őt pedig Ghyczy Kálmán akarta c­áfolgatni, de a ház nem engedte meg, hogy beszéljen. Végül következett a szavazás. A bizottmány válaszfelirati javaslata mellett szavazott 252, ellene 145 képviselő, az elnök nem szavazott, s hiányzott 24 képviselő. A bizott­mány válaszfelirati javaslata tehát 107 szótöbbséggel fogadtatott el. A jan. 3-iki ülésben az elnök mindenekelőtt jelentést tett a ki­­lencz osztály megalakulásáról. Schwarcz Gyula interpellálta a minisz­tériumot: szándékozik-e az 1848. III. t. ez. 19-§-nak, mely az állam­tanácsra vonatkozik, fölfüggesztéséről vagy módosításáról a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni ? A válasz későbbre maradt. Napi­renden volt a választási felirati javaslat részletes tárgyalása , melynek folya­mában három módosítványt terjesztettek elő : egyet Buttyán László, a nemzetiségi törvényre vonatkozólag, úgy, hogy a ház elismerve a ta­valy hozott nemzetiségi törvény hiányosságát, jelentené ki készségét e tárgyú új törvény alkotására. Egy másik módosítványt Kunk Jenő adott be az erdélyi uniót illetőleg. A harmadikat, a békéről szóló pont helyett, Henszlmann Imre adta be. Mind a három módositvány el­vettetvén, a többség a föliratot részleteiben is véglegesen elfogadta. — Eddig épen hat hét folyt le az országgyűlés megnyitása óta, s a ház csak odáig ért, hogy a válaszföliratot elkészítette. Tantae molis erat etc. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház jan. 1-én tartott ülésében, a felirati vita folyta­tását megelőzőleg, következő tárgyak fordultak elő: Fülöp Lipót, Temesmegy hidegkúti v. kerületének képviselője, kir. hivatalra tör­tént kineveztetése folytán képviselői állásáról lemondott; ezen kerü­letben tehát új választás lesz. Ezután Ghyczy Kálmán az igazságügy­miniszter beszédére vonatkozólag személyes kérdésben kért szót. Ugyanezt tette Latinovics István is, az ő beszéde azonban nem sze­mélyes ügyre, hanem egy, Dietrich Ignácz által fölmutatott okmány­ra vonatkozott, miért is az elnök utólagosan megyjegyzi, hogy Lati­­novicsnak nem lett volna szava, s ha e tárgyban indítványt akar tenni, adja be azt formulázva, a szokott módon, s a ház, ha rá kerül a sor, tárgyalni fogja, de most felszólalása figyelembe nem vétethetik. Ezután a ház áttért a napirendre, a válaszfelirati javaslatok tárgyalá­sának folytatására. Legelőbb Deák Ferencz tartott egyszerű beszé­det, a meggyőződés nemes nyugodtságával, ajánlva természetesen a bizottság javaslatát. Utána Mocsáry Lajos szólt. Miután a szava­zást folytonosan sürgették , a szólásra magukat bejegyeztetett jobbol­dali képviselők mind elálltak a szótól, a baloldaliak közöl azonban csak néhányan követték e példát: Rákóczy János, Dobsa Lajos, Csi­ Politikai hetiszemle. Madridból, f. hó 6-ról a következő érdekes táviratot közük a la­pok . A cortes többségének tagjai egy gyűlésben majd egyhangúlag elhatározták, hogy Serranot „felséges“ czímmel kormányzónak választják, s az alkotmányban meghatározott jogokat reá ruházzák, azon czikk kivételével, mely a törvények szentesítéséről s a cortes föloszlatásáról rendelkezik, mindaddig, míg a cortes constituálva lesz.­­ Ezen tényből azt következtethetjük, hogy a trónjelöltség kérdésé­nek végleges eldöntését mostanában még alig várhatjuk. A „Daily Telegr.“-nak távírják Párisból, hogy ottani, igen jól értesült körökben erősen hiszik, hogy az asturiai herczegnek a spa­nyol trónra legjobb kilátásai vannak. A spanyol királyi család oly bizonyosnak tartja a helyzet változását a maga javára, hogy már ké­születeket tesz az elutazásra. Annyi bizonyos, írja a „Köln. Ztg.“ pá­risi levelezője, hogy az izabellisták közt lázas mozgalom uralkodik, s Madridban közvetlen összeköttetésben állnak.

Next