Eger, 1871 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1871-01-05 / 1. szám
Január 5-én 1871. IX. évi folyam. Előfizetési dij : Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . 2 ft 50 ter. Negyedévre . . 1 ft 30 kr. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szém . — 12 kr. I. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért: minden halálozott petti sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Kiadó hivatal: a lyceumi nyomda. i.iöv.h<-eket elfőtted : a szerkesztőség ( Széchenyi-utcza 26. sz.) Jenteek G. könyv kereslet? és e s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogadnak Mosse R. s HanseUstein és Vogler Bécsben. ELŐFIZETÉSI FÖLHÍVÁS AZ CZIMÖ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAP KILENCZEDIK ÉVFOLYAMÁRA. Előfizetési föltételek. Egész évre ...........................................................................5 ft — Félévre ...........................................................................2 ft 50 kr. Negyedévre...........................................................................1 ft 30 kr. Egy hónapra...........................................................................— 45 kr. Egyes szám............................................................................— 12 kr. Kérjük az előfizetési pénzeket az „Eger“ kiadó hivatalába (lyceumi nyomda), vagy a szerkesztőséghez (Széchenyiutcza, 26. sz.) mielőbb bérmentesen beküldeni, annál is inkább, minthogy a lap csak az előfizetési pénz előleges beküldése mellett fog megküldetni. Minthogy a postautalványok használata az előfizetéseknél átalánossá jön, ennélfogva ajánljuk t. előfizetőinknek ezek használatát, melyek csak 5 krba kerülnek. A lap pontos szétküldése iránt gondoskodni fog az „Eger“ kiadó hivatala. Mik az alapítványok, és szükséges-e azok nyilvántartása? Alapítvány alatt általában bizonyos állandó czélokra rendelt vagyon értendő, valamint az adomány által alapított intézet. Jótékony alapítványok bizonyos emberbaráti czélokra, mint kórház, ápolda sat. ; kegyes alapítványok egyházi czélokra, egyházak javára kijelölt vagyont ;közműveltségi alapok a tudományos egyetemek, tanodák, növeldék, tudós egyletek, könyvtárak örökítésére biztosított jövedelmeket jelentenek. Átalában véve minden közhasznú s jótékony, vagy legalább törvény által nem tiltott czélokra akár egyes, akár több személy által szánt, bizonyos kötelezettségek teljesítéséhez kötött adomány, vagy hagyomány, úgyszintén az ezekből szükséges fentartási eszközökkel biztosított közhasznú intézet mind alapítvány. Az ily közhasznú vagy jótékony alapítványok már a hajdankori pogányoknál is fellelhetők, mint a görögöknél és rómaiaknál az isteni tiszteletre szentelt földbirtok vagy más tárgyak, melyek istenséget illető (iuris divini) tárgyaknak tekintetvén, soha magánbirtokká nem válhattak. Azonban a pogányoknál egészen más volt az ily alapítványok rugója és czélja, mint a keresztény népeknél. Mert a pogányok sértetlennek tartottak ugyan, és az államtörvények oltalma alá helyeztek minden jótékonyczélú vagyont, mivel meg valának győződve, hogy az ember nem egyedül önmagának, vagy csupán korának, hanem embertársainak és a jövőnek is tartozik élni, ezért emléküket az utókorra is törekedtek áthagyományozni: mindazonált náluk ily intézkedések alapja önzés, czélja az utókorra is átszivárgidó dicsőség volt. Ellenben később a keresztényeknél a vallás szelleme, a szeretet lengé át az emberek sziveit, s az alapítványokat az élő, tettekben munkás hit szülte, tehát az alapítványok nem külső érdem, hanem az emberek szíveibe hatott vallás eredményei leginkább. Jelenleg a legszabadabb elvű jogtudósok is elismerik, sőt nyilván és erélyesen védelmezik, hogy valamint az alapítványok, úgy azok sértetlenségének és czéljaik s feltételeiknek, következőleg az alapítványi vagyon kezelésére az alapítók által kitűzött saját önálló sáfáraiknak tiszteletben tartása, sőt hathatós pártfogása, már az alapítványok czéljait tekintve is, minden tekintetben üdvös és véghetetlen fontosságú az államra nézve, miután az alapítványok sokkal egyszerűbben, hatályosabban és könnyebben elősegítik a kitűzött jótékony czélok elérését, mint a közadóra fektetett intézkedések által lehetséges. Márpedig ha az alapítók által kitűzött jótékony czélok szentül meg nem tartatnak, senkinek sem lehet kedve akár életében, akár halála esetére alapítványt tenni. Pedig képzelhetni-e dicsőbb, a szerzés és birtoklásnál való önzést és haszonlesést hathatósabban mérséklő szabályozó és nemesítő intézkedést, mint ha az ember földi vagyona egy részét a legmagasztosabb, mert e földi életen túl tartó, az utókornak hasznos, halhatatlan czélokra szenteli ? Mi dicsőbb és fönségesebb szellemi lényekre nézve, mint jótékony alapítványok által a földi életen túl is áldásosan működni, s meghosszabbítani, sőt örökíteni szellemi hatását? Van-e szebb, az embereket gyöngédebben egymáshoz fűző kapocs, mint a jótéteményekért naponként megújuló hála? Ezért, habár némelyek az államot illető alapítványokat államjavaknak mondják is, még ezek sem fordíthatók az állam által, az emberiség legszentebb érdekeinek megsértése nélkül, más, mint az alapítók által kitűzött czélokra, sőt ezek a törvények védelme alatt állván, csak azon esetben és oly feltételek alatt lehetnek változásnak alávetve, melyek alatt az alapítók szándéka iránti kegyelet az újabb alapítványokra való tekintetből megengedi. Ha az alapítványok sorozatán végig tekintünk, temérdek kincs és vagyon ötlik szemünkbe, és számra nézve is oly bőven találtatnak honunkban, hogy azoknak csupán legfőbbjeit sorolhatjuk itt elő röviden : 1. A vallás-alap, melyet a magyar országos főpénztár, illetőleg az országos fiókpénztárak kezelnek. Néhai III. Károly király a kath. egyház költségeinek fedezésére Magyarországban 1733. egyházi főpénztárt állított föl, s azt évenkinti 16,000 ft jövedelemmel látta el. Ezen alaphoz csatoltattak később az eltörlött szerzetesrendek és zárdák javadalmai. II. Tanulmányi alap. A jezsuitarend eltörlése után 1773-ban, az 1775. febr. 6-iki legfelsőbb határozat által Magyarországban ezen rend összes ingós ingatlan birtoka, a nagyszombati társház birtokának kivételével, iskolai czélokra lön szánva, s így alakult meg ez alap. III. Győri árvaalap. Mária Terézia királynő 1763-ban elrendelte, hogy 100 árvagyermek neveltetésére árvaintézet állíttassák föl. IV. Váczi süiketnéma-intézet alapja. I. Ferencz magyar király 1800-ban a siketnéma gyermekek kiképeztetetésére Váczon egy intézetnek fölállítását rendelte el, s az erre szükséges pénz adakozásokból gyűlt össze. V. Szül- és lelenczházi alap. Sándor István 1816-ban alapította, alapját 10,000 fttal veté meg, s jelenleg a töke 52,000 frtra rug. VI. Nemzeti alapok. Ezen, ősidők óta fönálló alap az országgyűlések által meghatározott indigenatus dijakból s a hazárd-játékokra törvényszerűleg szabott bírságokból keletkezett, és jelenleg már közel 150,000 frt tőkével rendelkezik. VII. Múzeumi alap. Ez az 1808-ik évi VIII-ik törvényezikkely által jön elhatározva. Az erre égés pénz az e czélra kivetett adókból, s a törvényhatóságok és fsok önkéntes adakozásaiból gyűlt egybe. VIII. Nemes-