Eger, 1871 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1871-05-04 / 18. szám

138 évi 136. számú bizottmányi határozatban fölhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. Ezen miniszteri rendelet tudomásul vétetvén, meghagyatik a megyei fő- és alszolgabiráknak, miszerint a cselédrendszabályokat a községekben újabban kihirdettetvén, a községek elöljáróit kötelezze, miszerint a községben és az ahhoz tartozó pusztákon levő cselédeket, a cselédtartó gazdák közbejárásával összeírják, és azokat cseléd­könyvekkel lássák el, a kiadott cselédkönyvekről rendes lajstromot vezessenek, melyben a folyó­szám, a könyvtulajdonos neve, születés­helye és foglalkozása bennfoglaltassék, a lajstrom folyó száma az illető cselédkönyvre vezetendő, a cselédösszeírások egy példánya juh 1-só napjáig az illető szolgabirák útján ide terjesztendő, és pedig an­nál biztosabban, mert ezen összeírások fogják kimutatni, mily számban kell még cselédkönyveket készíttetni. Mivel pedig a cselédrendsza­bály a bizottmányi határozathoz képest 1. év juli hó 1-ével életbe léptetendő, minden szigorral oda kell hatni, hogy az említett napig a megyében tartózkodó cselédek kivétel nélkül könyvvel elláttassanak, és e tekintetben a rendszabály 13. és 14 §-a egész erélylyel alkalma­zandó, s egyátalában a cselédrendszabály minden szabványa kellő pontossággal kezeltessék. Egy cselédkönyvnek ára 20 kr, mely ösz­­szeg az illető cseléd által a községnek, — mely utóbbi a könyveket az ár lefizetése mellett a megyei pénztárnál nyeri, — visszapóto­landó. — Hogy előlegesen a cselédek könyvekkel akadálytalanul elláttathassanak, mellékeltetik : Eger, Gyöngyös, Mező-Túr és Szol­nok városok részére 400 — 400, Tisza-Füred, Pásztó, Heves, Török- Szent-Miklós s Déva-Ványo mvárosok részére 200—200 darab, eze­ken fölül Ivády Miklós fő-, Benyiczky Pál, Kovách­ József és Bokros Béla alszolgabiráknak 100—100, a többi fő- és alszolgabiráknak — Kürthy Ferencz, Szalay Pál és Recsky László kivételével — 200—200 darab cselédkönyv, melyek a községeknek s városoknak az illető fő- és alszolgabirák utján által adandók, az ezekért esendő összegek behajtandók, s ide bemutatandók.— A cselédkönyvek a me­gyei pénztárban Bozik János alpénztárnok által kezelendők, s számba veendők, ki egyszersmind az ezekért beérkezett pénzekről is előjegy­zést s számadást vezetend. (Folyt. köv.) Országgyűlés. — A képviselőház ápril 25-iki ülésében Bánó József jelentést tett Nyáry Pál temetéséről Nyíregyházán, melyet a ház szomorú tu­domásul vett. Az elnök, valamint több képviselő kérvényeket mu­tattak be. Tisza Kálmán törvényjavaslatot nyújtott be a telepítvé­­nyes községek iránt teendő ideiglenes intézkedések tárgyában. A törvényjavaslatot, melyet a többi közt Deák Ferencz és Ghyczy Kálmán is aláírtak, Tisza K. azzal indokolt, hogy miután nem remél­hető, miszerint a jelen ülésszakból még hátralevő pár hét alatt az oly fontos telepitvényi törvényjavaslat tárgyalás alá kerülend , szük­séges oly ideiglenes intézkedéseket tenni, melyek által a telepitvé­­nyek sorsa addig is biztosíttatnék. Ezután Horváth Boldizsár igaz­­ságügyminiszter fölszólíta a házat, hogy korábbi határozattól eltér­ve, a vadászati törvényjavaslatot most ne vegye tárgyalás alá, hanem halas­sza el az üléseket néhány napra, hogy ez idő alatt a bírósági székhelyek meghatározására kiküldött 25-ös bizottság munkálatát bevégezhesse. Ez indítványt a ház nagy többsége elfogadta. Követ­kezett az irtványokról szóló törvényjavaslat végleges megszavazása. Ezután Pauler Tivadar cultusminiszter több rendbeli interpel­lation válaszolt, melyeket hozzá régebben Henszlmann Imre, Tán­csics Mihály és Papp József intéztek, és pedig a két első a m. kir. egyetem könyvtárépülete iránt folyó per —, a harmadik pedig a par­­tiumbeli görög kath. lelkészek évi fizetésének a magyarországi val­lásalapból 300 főig leendő kiegészítése tárgyában. Az egyetem perére vonatkozólag a miniszter előadván az ügyállást, s megemlítvén azt, hogy az egyetem perét mind a három fórumon elvesztette, kije­lenté, hogy minden törvényes eszközök alkalmaztatni fognak az egyetem megkárosításának elhárítása végett, a mint hogy a semmi­ségi panasz már be is nyujtatott. Pap Józsefnek pedig azt felelé, hogy a kormány a gör. kath. lelkészek rendszeres illetményét kiegé­szíteni szándékozik, ez azonban némi akadályok miatt egyelőre nem történhetett meg, de addig is 10,000 ft küldetik évenkint az egyház­nak a lelkészek segélyezésére. A ház e válaszokat tudomásul vette. Következett az arányosítás és tagosításról Erdélyben szóló tör­vényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, mi csakhamar befe­jeztetett. Végül tárgy­altatott a tűzifára vetett adónak Dalmátország­­ban megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, mely úgy átalánosság­­ban, mint részleteiben is vita nélkül elfogadtatott. — A 25-ös bizottság tanácskozmányainak befejezhetése végett a legközelebbi ülés ápril 29-én volt, melyben több kérvény benyúj­tása után Dietrich Ignácz a következő interpellációkat intézte az igaz­ságügyminiszterhez : 1) Szándékozik-e a bírósági szervezést, ha az a jelen ülésszak alatt törvén­nyé válnék, még a jelen országgyűlés ideje alatt, vagyis 1872. ápril 20-ig végrehajtani? 2) Szándéko­zik-e a bíróságok betöltését pályázat utján eszközölni, vagy annál másokat is meghallgatni? Ez interpellálok kiadattak az igazságügy­miniszternek. Ezután Kautz Gyula bemutatá a pénzügyi bizottság jelentését a határőrvidéki posta , tengerészeti és távirdai pótköltség­vetésről, melyet a háznak elfogadásra ajánl. Gorove István közlekedési miniszter három rendbeli előterjesz­tést tett. Bemutatta mindenekelőtt a fiumei kikötő kiépítésére vonat­kozó javaslatot, költségvetéseket, terveket és jelentést, azon remé­nyét fejezve ki, hogy ez által az országnak egy rég táplált óhaja valósul meg. Második előterjesztése a göm­öri vasút kiépítésére vonatkozik. Az engedményesek nem tudtak megfelelni azon föltéte­leknek, melyeket az 1870-iki törvény kiszabott, azért az engedély­­okmány megsemmisíttetett. Azonban a kormány e fontos vasút kié­pítését közérdekűnek tartván, új módozat fölött gondolkozott, és ennek eredményét mutatja be egy törvényjavaslatban. Végre az első gácsországi vasút engedélyokmányát tartalmazó 1869. VI. t. sz. né­hány szakaszának módosítása iránt nyújtott be egy póttörvényjavas­latot. Az első javaslat a pénzügyi, a két utóbbi a vasúti bizottsághoz utasíttatott. Szlávy József kereskedelmi miniszter bemutatta a Peru, Chile, Uruguay és Argentini délamerikai köztársaságokkal kötött hajózási és barátsági szerződéseket. Végül az elnök előterjesztésére elhatároztatott, hogy a Spa­nyolországgal és Guatemalával kötött hajózási szerződésekről, továb­bá a tengeri hajók köbözéséről szóló törvényjavaslatok, úgy a pénzügyi bizottság jelentése az országház építése iránt, és a mentelmi bizottságé Miletics Szvetozár kiadatása ügyében , a legközelebbi, má­jus 1-én tartandó ülésben vétetnek föl, a­mikorra a 25-ös bizottság beterjesztheti jelentését a kir. bíróságok székheyeinek meghatáro­zása iránt. A május 1-én tartott ülésben több bizottsági jelentés olvastatott föl, melyek közül megemlítjük a 25-ös bizottságnak a kir. bíróságok rendezéséről szóló törvényjavaslat iránti jelentését, mely a bizottság által szövegezett törvényjavaslattal, úgy a közleményekkel együtt kinyomatni, s az osztályokhoz utasíttatni rendeltetett. Napirenden volt a Spanyolországgal és Guatemalával kötött kereskedelmi és ha­józási szerződés, továbbá a tengeri kereskedelmi hajók köbözéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mindezek vita nélkül változatlanul elfogadtattak. Végül tárgyalta a ház a pénzügyi bizottság jelentését a gazdasági bizottság által egy új állandó országház építése iránt tett jelentés tárgyában. A pénzügyi bizottság egy új állandó országház építését pénzügyi szempontból most nem ajánlja, hanem azt indítvá­nyozza : utasítsa a ház a pénzügyi és közmunkaminisztereket, hogy a ház elnökével egyetértve, szakértők által vizsgáltassák meg a jelen­legi országházat, és tegyenek az épület teljes kijavítása iránt mielőbb előterjesztést. A ház a pénzügyi bizottságnak e véleményét elfogadta. ■ A fővárosi enquête tanácskozmányai. Mint tudva van, a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény nem terjed ki Buda-Pestre, hanem a testvérfővárosok ügyeinek ren­dezése külön törvénynek van föntartva. Mielőtt a belügyminiszter az ez iránti törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjesztené, meg akarta hallgatni Buda-Pest óhajait s nézeteit ez ügyben, mely végből a két testvérváros tekintélyesebb polgáraiból többeket meghitt tanács­­kozmányra. E meghívottak múlt héten, a belügyminiszter elnöklete alatt tartott három ülésben oldották meg feladatukat, miután már előbb egy szűkebb bizottság részletes javaslatot dolgozott ki. Az enquête első ülése ápril 25-én volt, mely alkalommal abban történt megállapodás, hogy a szűkebb bizottság által előterjesztett javaslatot nem fogják pontonként tárgyalás alá venni, hanem csupán a fontos elvi pontok megvitatására szorítkoznak. Ily pontokat jelöl­tettek ki: 1) A két testvérfő­város egyesítése. 2) A rendőrség. 3) A főispán. 4) A virilis szavazat. 5) A tisztviselők csak bizonyos idő tar­tamára választassanak-e, vagy élethossziglan? 6) A választás közve­tett legyen-e vagy közvetlen ? 7) A tisztviselők szavazati jogának kérdése. 8) A választó­kép­esség. 9) A beligazgatás köre. — Mind­járt az első kérdés : a két testvérfőváros egyesítése körül, élénk s hosszabb eszmecserére szolgáltatott alkalmat; mert bár az egyesítést senki sem ellenzé, de némely enquéte-tagok annak foganatosítása előtt 1

Next