Eger, 1874 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1874-01-01 / 1. szám

ihlettséggel, de ha a politikai eseményeknek logikai egymásutánja van, amint hogy ezt a századok tanúsítják, akkor a combinatió, mely­re a múlt idő nyitott könyve szolgáltat alapot, a jövendő tükre le­het, s tolmácsolhatja azt annál inkább, mert a politika is emberi — a közélet igényeinek kielégítésére feltalált — tudomány lévén, s mint emberi mű az ember ős eredetü hajlamait viszfényezvén, ezek­nek gáthat.számbavétele a politikai életben többnyire kalauzul szol­Ezen abstract elméletet jelen hazai ügyeinkre alkalmazva, ha minden jel nem csal, úgy tűnik fel közéletünk jelene, mintha a par­lamenti pártoknak kikerülhetlenül egy sarkalatos átalakuláson kel­lene átszűrődniök, melyből a haza javára törekvő férfiaink majori­tásának még nagyobb erkölcsi megerősödéshez lehet jogosult kilá­tása a házban úgy, mint a hazában. Mint a vihar közeledtét egyes szélrohamok, úgy ezen változás beálltát már egyes jelek kétségtelenné teszik. Legyen tehát ez év a polgári egyetértés szülő korszaka. Lőrinczy János: 2 Kettős megyénk a municipiumok uj rendezésében. A törvényhatóságok uj berendezése, s illetőleg a megyék új területi kikerekítése tárgyában sokat emlegetett s a belügyminisztérium által immár elkészített törvényjavaslatot egész terjedelmében köze­lebbről hozták a fővárosi lapok. E törvényjavaslatból közöljük amaz adatokat, melyek különösen Heves és K.-Szolnok kettős megyénk új területi beosztására vonatkoznak. Az említett I.­javaslat I. fej. 1. §-a így szól: A jászkun kerület, mint különálló törvényhatóság megszüntettetik, és a következő §§­­okban említett törvényhatóságokkal egyesíttetik. 2 §. A jászkun kerületnek nagykunsági része, egyesítve Heves és KUUö-Szolnok t. e. vármegyéknek a Tisza bal partján fekvő részével, Kun vármegye elnevezés alatt egy törvényhatósággá ala­­kittatik. Ezen törvényhatóság székhelyéül Kardszag város jelöltetik ki. 3. §. A Jászkun kerületnek jászsági része, Kaza, Jenő és Kacsér puszták kivételével, Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyéknek a Tisza jobb partján fekvő részeivel egyesittetik, és Heves-Jász vármegye elnevezés alatt egy törvényhatósággá alakittatik. Ezen törvényhatóság székhelye Eger. 38 §. Szolnok, Várkony és Vezseny községek Pest vármegyébe, Jánoshida község pedig Heves-Jász vármegyébe kebeleztetik. 55 §. Csered és Pogony, Nógrád vármegyei községek Heves- Jász vármegyéhez csatoltatnak. 56 §. Magyar és Tót-Zabar gömb­megyei községek Heves- Jász vármegyébe kebeleztetnek. 28. §. Szent-Marton, Apátfalva, Monosbél, Felső-Tárkány, N­oszvaj, Szomolya, Ostoros, Kistálya, Novaj és Andornak Borsod­­vármegyei községek innen ki-, és Heves-Jász vármegyébe átke­­beleztetnek. 78. § Dévaványa Heves vármegyei község, Cséfa pusztával együtt, Békés vármegyébe átkebeleztetik. 79. §. Cibakháza, Inoka, Klirth, Ugh, Sas, Csépa és Szelevény, Heves vármegyei községek Csongrád- Csanád vármegyéhez csatol­tatnak. A törvényjavaslat többi szakaszai az egyesített vagy újjá alakított törvényhatóságok közös vagyonának kezelése, és elszá­molására, továbbá az átmeneti intézkedésekre vonatkoznak, melyeket későbben fogunk ismertetni. A II. törvényjavaslat a közigazgatási járások száma és szék­helyének meghatározását tárgyazza, melynek ránk vonatkozó 14 §-a így szól: „Heves-Jász vármegyében leend­ő járás: Pétervásár, Eger, Gyöngyös Árokszállás, Heves, Jász-Berény és Jász-Ladány székhelyekkel. Megyei élet: Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1873. dec. 15-én Kubinyi Ru­dolf főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén folytatólag következő ügyek tárgyaltattak: 16) Az 1874 ik évre szükséges ruhanemüek­ s iroda­szerek­­re az árlejtés megtartatott s az árfejtési jegyzőkönyv a pénzügyi szakosztálynak véleményes jelentés végett kiadatott. 17) Az adóbefizetés ügye a megye területén, a hevesi adóterü­letet, honnan értesitése nem jött,kivéve, így áll:az 1873-iki összes kö­telezettség: 1.978,693 ft 64 kr, erre befizettetett : 1. 189,852 ft 35 kr hátralék (okt. 1) — . 794,842 ft 28 kr. 4 T­Á Ú­j­évkor. Csak hatvan jut egy órára! Tehát minden kis percre egy! Irtóztató! ez az újév Napja most amily lassan megy! . . . Hiszen ha így ásitozom, Se irgalom, se kegyelem, Ki engem jó köszönteni: Számítson rá, hogy elnyelem ! . . így ütöm el a reggelit. . . Úgy sem ettem még ma semmit. Itt gubbasztok, mint a tücsök, Mely a nyártól elrekedve A kert garádjában telel, S nincsen többé dalra kedve. Kamrám üres, épp' mint azé ! Sok áldás elférne benne ! Mégis a jó kívánságtól Fázom, mintha fölös lenne. Hja Ide mikor sokba kerül, S meddő marad azonfelül. Jaj, de baj is, ha az ember Híressé küzdte fel magát! Bújnia kell, mint bujdosik Tarokkjátszma közt a pagát. És végre is mi a sorsa? Megcsípik, mint a pagátot. Ily szorongó állapotot R­G A. Soha világ még nem látott! . . . Hah! de mi az? uj kopogás! „Nem én vagyok itthon, nem . . . más!* Hah! most elárultam magam. Ki kell tolnom azt a reteszt. Mert ismerős hang kiáltja: „Hahhó! bátyám! be sem ereszt?“ „Isten neki! bújj be hát no ! (Ah! átkozott egy intézmény!)“ „Tessék, bátyám, biztosíték! Vagy huszonöt lámpa-részvény ...“ „Lám mily kegyes! hisz ennyi pénzt,! Kiadni száz új év sem készt! Mert köszöntőt, — bármily remek, — Én csak szép szóval fizetek.“ Szik­nyeghy Mihály. Tizenhat év, és szerelem. (Egy barátom naplójából.) „Atyám egy dé után bejött hozzám s azt mondta, hogy tegyem meg készületeimet, mert holnap Pestre visz az iskolába. Alig távo­zott el, midőn én néhány bakaugrás, kétannyi tótágas, és számta­lan cigánykerek vetésében fejezem ki örömemet, míg végre egy ha­talmas felütés az asztal szögletéhez, bennem komolyabb érzelmeket keltött. Elkezdtem vizsgálni keblemet, és bámulatomra még azon lázas lappangó hideget sem éreztem dúlni ereimben, mely különben mindig kínzani szokott, ha iskolába vittek. Szokva voltam­ tanítóim­ban nem szerető atyát, hanem végzetteljes pálcnagyokat tekinteni.

Next