Eger, 1874 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1874-01-15 / 3. szám
—Af 1974. január 1ó-én. XliI. évi folyam. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes 8*ém . 5 ft — kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 3<1 kr. . — 45 kr. - 12 kr. 3. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért: minden 3 hasálozott péti* sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadóhivatal: a lyceumi nyomda. Klftlizrtmkrt eltopd : a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. az.) Jentarti O. könyvkerekedése a mindez, k. /«atal’ •' ital Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő, egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad MoSSe R. Bécsben, A megyerendezés kérdéséhez. „Megyék kikeritése, törvényhatóságok rendezése,“ — ezek címei az újonnan benyújtott belügymeidsteri törvényjavaslatnak, mely a legutóbbi országos ülések egyikén a ház asztalára letétetett. A nagyközönség általában, mely szokva van a tömegesen megjelenő törvényjavaslatok felett rendszerint keveset gondolkodni, s azokon könnyen átsiklani, dacára annak, hogy a fóndiezett törvényjavaslat indokolása az államháztartási takarékosság és jó közigazgatási reform eszméit állítja fel, mindamellett beható tanulmányozás alapjául nem vette volna e javaslatot, s annak el-, vagy el nem fogadását a törvényhozó testület belátására bízta volna, ha egy körülmény fel nem izgatja kíváncsiságát, s ezzel részvétét érdeklődéssé nem fokozza. Ezen körülmény pedig, mely a tud vágyat, részvétet és érdeklődést a nagy közönségben annyira emelte, nem más, mint azon térkép megjelenése, mely a szándékolt reformtervek illustratiojául a belügyministérium által közelebbről kiadatott. A belüktől iszonyodik a publikum nagy része, az elméleti okoskodás unalmas előtte, hanem a színezett térkép görbe és egyenes vonalai oda kényszerítőket, hogy előbb a térképet áttanulmányozza, s végre annak magyarázó szövegét, a törvényjavaslatot is megolvassa. Bizton merjük azért állítani, hogy soha törvényjavaslat oly szorgos vizsgálat tárgyául eddig nem szolgált, mint a megyék kikerekítését célzó reformterv, s ennek az leend egyik következménye, hogy egy ideig legalább, nagy Magyarországon lesz a legtöbb geographus és statisztikus az egész világon. Emberek, kiknek a világ vége a Mátra bércei között veszett el, most az Adriáig kalandoznak, s a Duna-melléki ember, kinek a túlsó part már terra incognita volt, othonosan érzi magát Erdély bércei között is. Örvendetes haladás a tudomány mezején. De legörvendetesebb benne a közönség élénk érdeklődése, s ennek alapján kifejtett részletes kritikája. Fájalom azonban, sem az érdeklődés, sem a kritika nem egészséges irányt tűz ki magának célul, s ahelyett, hogy az elvi szempontok lennének támadás céljául kijelölve, kicsinykedés, kapzsiság, provinciális érdek lép ismét előtérbe, s hátra készül szorítani az országos érdekeket és a közjót. Kerületek és megyék küldöttségei ostromolják a kormányt, és a törvényhozó testület elárasztatik a petitiók özönével, melyek legnagyobb része nem a közhaza, hanem csak saját javát, hangoztatja. Más vidékek, nem gondolva a szándékolt reformterv elvi jelentőségeivel, oda se néznek az egész haza boldogságának, ha az ő provinciális érdekeik ki lesznek elégítve. Nyakrafőre ármánykodnak, dolgoznak, járnak-kelnek a törvényjavaslat oly módosításán, hogy ne az a másik város, hanem az ő városuk legyen székhelye az új megyének, törvényszéknek, katonai parancsnokságnak, kerüljön az bár az országnak félmillió forintjába, csak az ő piacuk emelkedjék, csak az ő házaik értékesedjenek, s csak az ökofáik boldoguljanak. Mit törődnek ők a többivel. Mi részünkről eltekintve az apró provinciális érdekektől, ez az egyéni önzés, családi magánérdek, hagyományos szokás és több efféléktől, egyedül általános szempontból iparkodunk véleményünket kimondani a törvényjavaslat felett. Először is elvi szempontból elfogadjuk a törvényjavaslatf lánosságban, s kimondandónak tartjuk a törvényhozás által kikerítését, és a törvényhatóságok rendezését. A részletes terv azonban keresztül nem vihető, s véleményünk szerint az egészséges reform helyett, egy beteg organisationak halálmagvát hordozza magában. Siami ikrek kettéválasztása, hol az amputatio halált okozó, a testvér elnyeletése testvér által, mely már magában hordja a megemészthetlenség nyavalyáját: öngyilkosság, és testvér-gyilkosság, — szóval a legfájdalmasabb jelenetek kápráznak a hallucinatio minden szörnyetegeivel szemeink előtt, s kényszerítenek arra, hogy ennek kritikája felett szavunkat felemeljük. Mert ily arányban reformálni, szerintünk, annyi lenne, mint rendetlenségből caost teremteni, — ahol pedig chaos uralg, ott már ember nem, csak isten képes valamit előállitani. (Folytatjuk.) Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1873. dec. 15-én Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén folytatólag következő ügyek tárgyaltattak: Olvastatott a m. kir. vallás és közoktatásügyi ministernek 27262 sz. a. kelt leirata, melyben az előadott indokokból, a megye közönségének 1872-ik év szept. 13-án 223 sz. a. kelt határozata feloldatik. Olvastatott Gyöngyös város képviselőtestületének fellebbezési kérvénye, a f. év sept. 16-án hozott megyei határozat ellen, melyben Fökövy Antal polgármesternek hivatalától felfüggesztés terhe alatt hagyatott meg, hogy a községi iskolákra fenálló megyei határozatot hajtsa végre. Olvastatott a közigazgatási szakosztály véleményt s előterjesztése, melynek folytán határoztatik. Tekintve, hogy a jelzett ministeri jeirat, már alakjában is mellőzi a rendes közigazgatási eljárás bevett formáit, amennyiben a megye közönsége által hozott, egyes felet Gyöngyös városát érdeklő határozata felett nem is az érdeklett fél felfolyamodványára, mert ilyen nem is létezik, hanem az érdeklett félen kívül álló befolyások folytán, és pedig nem is a sérelmesnek ítélt határozat tartalma, hanem a megyei tanfelügyelőnek a megye közönsége előtt egészen ismeretlen jelentése alapján intézkedik; tekintve, hogy a jelzett ministen leirat, a megyei határozat indokait, célját, kiindulási alapját teljesen mellőzve, arra mit sem válaszolva a határozat tartalmán s értelmén kívül álló fejtegetésekbe bocsátkozik,melyre sem okot sem alapot nem nyújt a megyei határozat; tekintve, hogy a ministeri leirat hivatkozása a közoktatási törvény 1868 évi 38 tcikk 130 §-szára, melynek folytán a tanügyi viszonyok körüli eljárás szabályoztunk — épen nem alkalmazható a fenforgó esetre, mert a megyei határozatban, a törvény végrehajtásáról van szó, s azt írja elő, hogy Gyöngyös városa a törvényben előírt kötelességének feleljen meg, s ez nem egy a tanügyi viszony kérdésével. Tekintve tehát, hogy a miniszeri leirat a megyei határozat tartalmára, indokaira, nem is reflektálva, egészen más irányban és más téren mozog, s igy a megyei határozat törvényes álláspontja megingatva nincs, — a roszul értesült miniszertől a jobban értesitendőhöz intézendő felirat határoztatik. And Gyöngyös városa képviselőtestületének, a megye bizottságának sept. 16-án kell határoznia elleni fellebbezését illeti, tekintve, hogy e fellebezés illetéktelen, az visszautasittatik. Miután azonban e fellebbezés egyik pontjában az adatik elő, ogy a kérdéses megyei határozatnak az iskolai igények kielégité-