Eger, 1875 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1875-01-07 / 1. szám
mentésére vezethet, mint hogyan káprázat és üres hangzatú szavak után indulva közreműködjünk az álliberalismus színe alatt a haza romlására. Tiszta bort öntsünk azért a pohárba ! 2 * Erdészetünk. A mezőgazdaságokban előforduló hibák és hiányok, melyek vagy részmivelésen, célszerűtlen kezelésen, és beosztáson vagy a teljesítendő munkák nem helyes alkalmazása és véghezvitele által támadnak , azonnal, vagy legalább is néhány év lefolyta alatt észrevehetők és orvosolhatók ; de az erdőkezelési és erdőgazdászati hibák, ha egyszer elkövettettek, nehezen,nnagy áldozattal, vagy sok részben helyre sem hozhatók. lez fel.Az erdő üzlet, míg jövedelmet, várakozást és türelmet téteAz erdő és erdőtalaj oly tőkét képvisel, melynek kamatai csak évtizedek múlva tétethetnek folyóvá és élvezhetők. Mi okozza azt, hogy erdeink pusztulnak, a Mátra kopaszodik, s hegyeink kopár alakot öltenek? Tagosítás, pénzszükség és beosztás hiánya : e három tényező erdeink romlásának okozója. Szerény nézetem szerint az erdőtagosítás a nagybirtokosra nézve nemcsak elkerülketlenül szükséges, de hasznothajtó is, holott épen ez által sok község elszegényedik, tönkre tétetik. A nagybirtokos, bárhol kapja erdőterületét, okszerűn, a helyi és egyéb viszonyoknak megfelelőleg kezeltetheti. A községeknek is rendesen egy darabba hasittatik ki erdőjárulékuk ; de ők mit csinálnak ? az egész község lakossága ezen erdőterületből fedezi tüzifa-szükségletét, és ugyanez erdőterület nyújt marhájuknak nyári legelőt. Évenkint bizonyos mennyiségű fa a szükségletek fedezésére kivágatik, sarjadásra, átkelésre számítani nem lehet, mert a gyenge csemetét vagy gályát leeszi a birka vagy szarvasmarha. Ez eljárást csak tíz évig folytatva, mivé lesz a községi erdő ? A fák lassanként ritkulnak, elfogynak, zápor- és hóolvadáskor a termő földréteg a völgybe vándorol, óriási vízmosások, szakadások támadnak s végre az alig két évtized előtti erdő és erdőtalaj kopár sziklatömeggé fajul. A lakosság nemcsak fa és erdő nélkül marad, de a szakadásos, sziklás hegyen sem nő már annyi fa, hogy a község barmai nyáron át megélhessenek. Marhájuk elsatnyul, később marhaállományuk apasztatik, ez által trágyájuk is, termésük is csökkenvén — kész az anyagi tönkrejutás. Hogy egy áltanos szólásmódot használjak, van szerencsém több ily községet ismerni, hol az emlitettem befolyások és tényezők még a kevésbbé figyelmes szemlélőt is bámulatra ragadják, bebizonyitandók állitására valóságát. Kevés ember van a világon, kiismerve a pénz hatalmát, nem iparkodnék arra szert tenni, hogy annak birtoklásával előnyöket szerezem A maximumra csigázott adó, mely már az ország tőkéjét kezdi emészteni, továbbá az egyéb szükségletek légiói késztetik az erdő birtokost erdejéből a legnagyobb bevételt kisajtolni. Pénzvágy és pénzszükség a rablógazdaság kezdeményezését és folytatását eredményezi ; az illető későn, de gyakran gyermekei, unokái veszik észre, hogy a rablógazdaságot folytató önmagát, és utódjait lopta meg. Sok esetben tudja az illető, hogy nem helyesen bánik erdejével, de az idéztem viszonyoknál fogva : a szükség törvényt bont. Akinek pénze van, esze is van, azt mondja egy ré’gi példabeszéd. A gazdag ember tévedhet, de a megszorult gyakran meggyőződése ellen kell hogy cselekedjék. A kereskedő keveset vagy épen semmit sem gondol azzal, vájjon az erdőbirtokosnak mennyi kára van egy bizonyos erdőterület eladása által: ö támaszfát, vasúti talpfát, ölfát, szerszám- és haszonfát alkudik és vesz ; mi gondja is lehet neki: turnusba esik-e a megvett fa, vagy erdőterület ? Mit törődik a jövővel, mit azzal, hogy a kivágott fa után mily állapotban marad az erdőtalaj?! Meredek, délnek fekvő és sziklás hegyeken a rendesnél több, magfát kellene hagyni s a vágatást másként intézni ; de a kereskedő a szerződésileg meghatározott magfa-mennyiséget meghagyja, a talaj és helyi viszonyok tekintetbe vétele nélkül. Az erdőbirtokosoknak nem volna szabad erdejét másként, mint rendes vágásokra felosztva kezelni. Ha például nyolcvan éves forduló állapíttatott meg, azt csakugyan nyolcvan év múlva hasznosítani. Vagy mit mondana valaki, ha búzánkat akkor kaszáltatnók mikor kalászát hányja ? Ugyan a viszony áll az erdővel szemben is, csak azon különbséggel, hogy ami ott egy év alatt történik, ahhoz itt egy nemzedék sem elég. Tehát rend és beosztás nélkül erdőt nem kezelhetünk, a pillanatnyi haszonhajhászat megfosztja az unokákat, a jövő nemzedéket jövedelmétől. 4 TÁRGA. A török nő. Eródy II. Béláiól Ez az a tárgy, melyről legtöbb és legtarkább kérdésekkel ostromolják a keleti utazót, miután a keleti szokás ebben tér el leginkább a nyugatitól. Megvallom : a török nőről nálunk nagyon helytelen és a valóságnak meg nem felelő nézet uralkodik. Ennek okát részint roszakaratú ferdítésekben, részint tudatlanságban kell keresnünk. Aki e dolgokat a helyszínen csak rövid ideig is tanulmányozhatja, annak, ha részrehajlatlanul akar egy nép felett ítélni, teljesen más álláspontra kell helyezkednie. Csak egy tévhitet akarok eloszlatni, t. i. azt, hogy a hárem és többnejűség ugyanazon egy jelentménnyel bíró fogalom. „Hát, mondja csak, kérem, még mindig tartanak a törökök háremet ?“ Hányszor ostromoltak már engem e kérdéssel ! Igenis, tartanak, amint illik is, hogy a férfi nejének külön lakszobát tartson — válaszolom ; — miután a töröknél a hárem szónak épességgel nincs más jelentése, mint nőszoba, nőlakosztály. A háremmel ellentétes fogalom a szelamluk, ami nem más, mint férfiszoba, férfilakosztály. Ezekből láthatjuk tehát, hogy a hárem szó épen nem valami erkölcstelen fogalom jegye, hanem a török nőnek jogos követelménye. Mindenekelőtt a háremet kell berendeznie a töröknek, s ez mutatja a nőnek fensőbbségét, nem mint nálunk hiszik, alárendeltségét. A török nő e tekintetben sokkal több igénnyel lép fel, mint az európai. Számára a törvény sok előjogot biztosított. A török nő korántsem játékszer a férj kezében, mellyel az kénye-kedve szerint elbánhatik. Téves nézet az, hogy a török elűzheti nejét minden ok nélkül. Ez ellen kezességet nyújt a házassági szerződés, mely a bíróság előtt köttetik, s csak ennek ítélete által felbontható. Válópert indíthat nemcsak a férfi, hanem a nő is férje ellen. A nő e tekintetben is többféle előjogot élvez. Ha a férj szándékos mellőzésből bizonyos ideig nem adja ki nejének az őt megillető fürdőpénzt (hamam paraszt), ez válópert indíthat ellene, s a bíró ilyes esetekben kimondja, hogy a nő keresete alapos és a válást szentesíti. A házasság kötésekor a férfi bizonyos pénzösszeget köt le biztosítékul. E pénzt a Vakuf (ájtatos alapítvány) tanácsa kezeli. A letett biztosíték a férfira nézve minden körülmény között elveszett, a nőre nem. Három év múlva, ha nem forog fen semmi kifogás a nő ellen, felveheti azt, mint őt megillető hozományt, úgyszintén akkor is, ha a férje ellen indított válópert megnyerte. Ha három év leforgása előtt a nő bármiféle tett által okot szolgáltatott a házasság felbontására , akkor ő is elveszti ez összeget, s az ájtatos alapítványhoz csatoltatik. Ezek és ezekhez hasonló más pontok eléggé kimutatják a török nő előjogait. Ahol ily súlyosbító körülmények forognak fenn a férfival szemben, ott a nő játékszer nem lehet a férfi kezében, s az a lánc, mely öt férjéhez fűzi, ép oly erős, mint melyet nálunk a pap szentelt vízzel és stola börülkötéssel szentesit. A török nőt nem tartják jó családanyának, hűt hitvestársnak és gondos háziasszonynak. Ez is tévhit. A török nő, kit erős láncok kapcsolnak férjéhez, ép úgy megfelelhet és meg is felel anyai kötelességének, mint nálunk az asszonyok. A török nő ép oly anyai gonddal és gyöngéd szeretettel ápolja gyermekét, oly vallásos áhítattal függeszti nyakába a talizmánt (bamil), mely öt életén át bajtól vésztől megóvja, mint amilyennel a keresztény nő keresztségre viszi ujszülöttét. A török gyermekek a háremben nyerik az első alapot a nevelésben és oktatásban : az ő ragaszkodásuk és szeretetük anyjuk iránt páratlan, s igen számtalan és szép példáit találjuk