Eger, 1876 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1876-01-06 / 1. szám
XV. évfolyam. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 5 tt — kr. 1 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. - 15 kr. - 12 kr. 1. szám. EGER1 Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért: minden 3 halálozott pettt sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő ki fizettetik. Kiadóhivatal : a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Előfizetési fölhívás. Tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap elküldésében hátramaradás történjék. Előfizetési föltételek : Egész évre ... 5 frt. — kr. Félévre . . . 2 frt. 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Egy hóra . . . 45 „ Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utalvány utján — kiadó hivatalunkba küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala (évs. lyc. nyomda.) 1876. január 6 án, vőnk felett, most forduljunk el részvétlenséggel a közügyektől, és siránkozzunk vissza Bach és Smerling húsos fazekai mellé?! Nem. Nem szabad a jobb jövő reményét elvetni magunktól. Nem szabad a hideg önzés, a nyomorult cosmopolitismus, s az aljas önérdek csábító, lehangoló, gúnyos oktatásait figyelembe vennünk Átmeneti korszakot élünk , nehéz megpróbáltatás és erős küzdelmeken mentünk keresztül és fogunk még keresztülmenni. Az áldozatkész, önzetlen hazafias érzelem lelkesítsen bennünket azok elviselésére, s jusson eszünkbe, hogy a jövő nemzedék, melyben nemzeti életünk folytatását óhajtjuk, existentiájának letéteményes őrei vagyunk, s ha hűtlenül fogjuk kezelni azt a jelenben, hamvaink felett átkokban fog az kitörni és méltán, mert fogják tudni, ép úgy, mint a részvétlenség nem akarja most hallani, nemzeti hymnusunk ama nagy jelentőségű szavait: „E nagy világon e kívül nincsen számunkra hely.” Adjon a Gondviselés boldog uj évet, — s miután oly rég epekediek: — szebb, és boldogabb jövőt e sokat hányatott nemzetnek ! Eger, 1876. jan. 1. Nemzetek életében harminc év, az emberi élet mintegy középéletkora, alig észrevehető időtartam, világtörténetileg egy perc, természettudományi szempontból alig meghatározható paránya az időnek. És mégis, ha ezen új év első napján harminc évvel tekintünk vissza saját nemzetünk múltjára, összehasonlítjuk azt jelen állapotainkkal, egy század különbsége tűnik fel előttünk, s egy évszázad szakadása tátong a jelen és a harminc éves múlt között. 1846-ban az „ébredő eszmék, s lángra lobbant hazafiui lelkesedés, s a közügyek iránti nemes érdeklődés . — 1856-ban a reménytelen apathia, a kislelkűek nagy tömegének gyáva resignatiója, a haza jövője feletti tompa kétségbeesés; 1866-ban a véres háború és dühöngő járvány mellett a nagyszabású politikusok csendes káröröme, — az értelmiség reménytelen csüggedése, a nagy tömeg gyászos bánata. — És most 1876 ban a fagypontra szállott hazafiui hév, a dermedt érzéketlenség, a közügyek iránti részvétlenség, ínséges jelen, reménytelen jövő. Ez a jelen helyzet külső képe. Hasonlítunk az egyptomi szolgaságban sinlődött izrael népéhez, mely a syriai pusztákban a szabadság öléből visszakivánkozott a rabszolgaság húsos Ê|*okai mellé. . ^ Hja!híjába, a gyomor nagy úr volt ezelőtt évezredekkel is, s szabadságra nem érett népek, jóllakva, inkább ültek a szolgaság bilincseiben, mintsem élvezték, éhen, a szabad élet kellemeit. E tapasztalás szomorít el bennünket, ez teszi ez év első napján is csüggeteggé reményeinket a jobb jövő iránt. Mert türelemmel, hittel, istenbeni bizalommal, kitartással, ha a közügyek iránti érdeklődés és tiszta hazafiság lakozik bennünk, le lehet győzni a zsarnokságot, le lehet küzdeni ínséget és nyomort ; — de részvétlenség, önzés és számoló önérdek elveszíti a legnagyobb szabadságot is ! Hát azért ébredtünk fel hoszú álmainkból e század elején, azért küzdöttünk e század közepén , azért szenvedtünk, sírtunk, sóhajtoztunk az ötvenes években, hogy most, midőn elértük aminek kiküzdésénél annyian elhullottak, aminek eszméjéért aeaVnyian martyr-halált szenvedtek, s aminek elérhetetlensége miatti tanynyian megőrültek, — most, midőn saját sorsunk kezünkben van, midőn szabadok és függetlenek vagyunk, most essünk kétségbe A népoktatás kettős megyénk területén az 1875-ik évben. Heves és K.-Szolnok t. e. megyék közelebbről lefolyt évnegyedes közgyűlése alkalmából, e megyék kir. t. tanfelügyelője, dr. Montedegoi Albert Ferenc ur ő nsga, kettős megyénk népiskoláinak s népoktatásának állapotait a lefolyt 1875. évről, a következő év oly kimerítő, mint érdekes és tanulságos előterjesztésben ismertette a megyei iskolatanács előtt : T. megyei iskolatanács! Azon erős meggyőződést táplálván keblemben, hogy hasznos szolgálatot tesznek a hazának és nemzetnek mindazok, kik a népoktatás lendítése körül fáradozván, annak emelése terjesztése, és tökélyesbitése által nemzetünk fenállását biztositni, testi lelki jólétének gyarapodását gyorsitni törekednek, mindig édes örömmel telik el szivem, midőn a tek. tanács tagjaival, önökkel mélyen tisztelt urakkal találkozni szerencsém van, kik hivatalos, nehéz feladatom csak némileg is sikeres megfejtésében szakértő és buzgó közreműködésekkel engem segitni, bölcs tanácsukkal buzditni és tekintélyükkel hathatósan támogatni soha meg nem szűntek ; velem együtt lelkesülve azon tudat által, hogy a törvény fontos ügyet bízott ránk e megye területén, melynek lelkiismeretes és tapintatos kezelése csak áldást hozhat lakosaira. Méltóztassanak azért mélyen tisztelt urak hazafias üdvözletem kifejezése mellett jóakarólag elfogadni hálás köszönetemet is, melynek külforrása nem conventional udvariasság, hanem maradandó mély érzelem, és méltóztassanak továbbá megengedni, hogy a népoktatásnak a múlt 1874/5-ik tanévben kettős megyénk területén tapasztalt viszonyait rövid vonásokkal e tekintetes tanács elé terjeszthessem. A 37,409 mindkét nembeli 6 — 12 éves tanköteles közül 27,926, vagyis 75 százalék járt tényleg iskolába, míg a 14,388 mindkétnembeli 13—15 éves tanköteles közül 6,292, vagyis 43-56 százalék látogatta tényleg az ismétlő iskolákat, úgy, hogy a tankötelesek 51,797 re menő összes számából 34,218, vagyis 66,oe százalék részzesült iskolai oktatásban, s csak SS g* százalék maradt el az iskolából. Összehasonlítván mármost e számokat az elmúlt éveknek hasz é8«s adataival, örvendetes haladás derül ki, mert 1869-ben a tanköteleseknek csak 44-25, 1870-ben 48*n, 1871- ben 48*47, 1872-ben 60, és 1873-ban 6176 százaléka járt tényleg