Eger, 1885 (24. évfolyam, 1-53. szám)
1885-01-01 / 1. szám
élelmi czikkek mindennapi vagy bizonyos időben való elárusítását megengedni jónak találja, — a helypénz szedése is mindazon napokon indokolt; részben pedig azért, mert a helypénznek czélja, hogy a vásártór jókarban és tisztán tartathassák, részben pedig azért, mert, ha a vásári napokon helypénz szedetnék, más napokon pedig a czikkek elárusitása helypézmentesen eszközöltetnék, minden elárusító a helypénzmentes napokon iparkodnék a piaczra jutni, mi által a vásári helypénzre vonatkozó jog teljesen kijátszatnék. Ebből kifolyólag kimondatott, hogy, — ahányszor a közigazgatási hatóság a hetivásáron kívüli piaczi eladást megengedni jónak látja, mindannyiszor a helypénz rendszeres szedését is következetesen meg kell engednie. Magától értetik, hogy a hetivásáron kívül, a helypénzszedés ily esetben azt illeti, aki szabadalom vagy szerződés alapján a hetivásáron helypénzszedésre van jogosítva, t. i. csak a vásártulajdonost vagy annak bérlőjét elhagyni. Legyenek rajta a katholikusok, hogy e pillanat elérkezését imádkozás és keresztényi élet által siettessék. Róma, decz. 24. A katholikus hirlapok szerint a pápa beszédének a pápaság helyzetére vonatkozó része szó szerint következőleg hangzik: „Helyzetünk már magában véve is ellenkezik a pápai méltósággal és függetlenséggel; vétkes beavatkozást nyújt a pápa szabadsága ellen a legfőbb hatalom gyakorlásánál és minden alkalommal erőszakolt módon akként nyilvánul, hogy velünk az idegen uralom folyton növekedő súlyát érezteti és a katholikus világot mindinkább meggyőződteti arról, hogy lehetetlen a dolgok állásához illeszkedni és a mellett közönyösnek maradni.A politikai heti szemle. Az afrikai értekezlet tanácskozásainak elhalasztását a fölmerült aprólékos nehézségeken kívül valószínűleg annak is lehet tulajdonítani, hogy előbb az Afrikai társasággal való egyezmények létrejövetelét akarják bevárni s csak ezután ismernék el a Kongó-melléki szabad-államot. Mint Berlinből jelentik, Ausztria- Magyarország képviselője szerdán írta alá az egyezményt a társaság képviselőjével; a társaságot és a jövendőbeli „barátságos lobogójú“ szabad-államot elismeri. Az egyezmény úgy van fogalmazva, mint az, melyet Németország kötött a társasággal, s szól a konzuli bíráskodásról is. Az ausztriáliai angol gyarmatok közül Tasmania és Queensland elfogadták Victoria kormányelnökének ama javaslatát, hogy csatlakozzanak a tiltakozáshoz a német védnökségnek a Csendes óczeánra való kiterjesztése ellen. Új-Dél-Wales és Dél-Ausztrália kijelentették, hogy ez idő szerint nem csatlakoznak a tiltakozáshoz. Victoria kormányelnöke emlékiratot nyújtott át a kormányzónak, melyben utalás történvén Derby határozott ígéreteire, megütközés nyilvánutazik a fölött, hogy — mint látszik — az angol kormány semmi tekintettel sincs a gyarmatok kívánságaira és törekvéseire. Páris, decz. 27. A szenátus mai ülésében a bevételekről szóló költségvetés több tételét elfogadta. Barbie és Buffet ellenezték az egyházi kongregácziók megadóztatását, mint amely kárára volna a szegények érdekeinek. A szenátus végül a megadóztatást 167 szavazattal 102 ellenében elvben elfogadta. A megadóztatás módjának tárgyalását délutánra halasztották. Páris, decz. 27. A szenátus a bevételekről szóló költségvetést, az egyházi kongregácziók megadóztatására vonatkozó 9. czikk fölött keletkezett vita után 174 szavazattal 34 ellenében egész terjedelmében elfogadta. A jobboldal a szavazásnál elhagyta a termet, kijelentvén, hogy nem szavazhatja meg a költségvetést, mely a szenátus pénzügyi jogait csorbítja. Az afrikai és ausztráliai német foglalások az angol kormányt nagyobb erélyességre serkentik. Mint ugyanis a „Times“-nak Durbanból távorják, a „Goshawk“ ágyúnaszád parancsnoka a kormány utasítására a durfordi tengermelléki vidéken kitűzte az angol lobogót, hogy ekként elejét vegye valamely idegen hatalom részéről táplált azon tévedésnek, mintha az említett terület nem volna Nagy-Britannia oltalma alá helyezve. Róma, decz. 24. A pápa Sacconi bibornoknak, a szent collegium dékánjának üdvkivonatira válaszolván, kiemelte az egyház kínos és a pápaság tűrhetetlen helyzetét. Több ízben kijelenté már, — úgymond — hogy a pápaság helyzete tűrhetetlen és kénytelen konstatálni hogy folyton tűrhetetlenebbé válik. Annyira mentek már, hogy megtámadták a pápának azt a jogát, hogy a keresztény felebaráti szeretetet gyakorolja. Ezután ama túlságos szabadság ellen kelt ki, melyben az eretnekség részesül, amely Rómában templomait megszaporította és az egyház legtiszteletreméltóbb dogmáit sértegeti. Erélyesen követelte a pápaság függetlenségét és tiltakozott a házassági elválás ellen, mely tönkre teszi a családot, veszélyezteti a gyermekek nevelését és az államra nézve a romlás veszedelmes kezdetét jelenti. „Ha úgy tetszik Istennek, — mondá a pápa, — hogy elmúljék tőlünk az újabb megpróbáltatás, hálát fogunk adni érette; félő azonban, hogy mindaddig nem fog szerencsés változás beállani, mig az egyház feje Rómában idegen uralom igáját kénytelen viselni. Isten fia, a ki futás által megmenekült ellenségei dühe elől, egyházát sem fogja 2 TÁRCZ A. mt& 1885. ISI^egy üdvöz uj év! — de uj légy valóban, ^rp'Ne csak uj mezben régi, rész idő — * Boruljon erre számtalan bűnével, Mely eltakarja: sűrű szemfedő............. • Légy uj, s tanítsd az eszményit szeretni Anyag-imádó, Mammon os korunk,’ A mely leránt a szellem szép egéből, S gyilok, vagy rablás jelzi bűn-nyomunk.’ Varázsold újjá az embert, a honfit, Ne lepje önzés-szennye müveit, A mely hazánkban már csak vég-vonaglik: Virágozzék a társas-élet itt............. Az egygyesűlés erőt rejt magában, Mit közveszélyben győzelem követ , A Káin-harczok benned szűnjenek meg, S ki szítja lángját dobj reá követ. Legyen győztes az elnyomott igazság, Mit gonosz szívvel üldöz a bitor, Kivel a sors kegy, mint szél falevéllel * Magasra szállt, s most a jókon tipor............. Üres fő és szív nem kormányra termett; Uralmát benned ne találja föl, Az legyen minden ügyben a vezér csak, Ki szívvel, ésszel éltet ad, s nem öl. A jellem, erkölcs, mely kihalni készül Nyerjen új éltet, s hintsen régi fényt — Ragyogja ez be társas életünket, A magyar nemzet ős nymbuszaként................ Intézze sorsát imádott hazánknak, S ne férjen hozzá önzés, árulás — Átkos munkája közben vesszen el mind, Ki nemzetének ezzel vermet ás. A szegény benned támaszát találja, Töröld le könyét, kösd be mély sebét, S göröngyös útján, édes nyughelyével Lelje föl benned, biztos kenyerét............. Munkája földén a tövis terem csak, Hő verejtéke öntözi tövét; Kitéve a sors minden viharának, Vedd uralmadba, s ellenük, te védd! Árassz jólétet haldokló hazánkra, Szebb jövőjének légy te záloga, Hű fiát minden ügyében segitsd meg, S égiszed tőle meg ne vond, soha............. S ha mind beváltod életed folyásán Mit a remény, vágy, hajnalodhoz köt: Ezer előd közt, íigy te lessz a legjobb, S örökre áldott, nyolczszáz nyolczvanöt! Kapácsy Dezső. f