Eger, 1889 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1889-03-26 / 13. szám
13-ik szám. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt ki Félévre . . 2 „ 50 ,, Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ 28-ik évfolyam 1889. Márczius 26-án. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden, Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy pénzsorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadóhivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. sz. Szabóféle ház) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési díj előre fizetendő. Egész évre Félévre Évnegyedre Egy hóra Felhívás előfizetésre. Azon t. ügy barátainkat, kiknek előfizetésök márcz. hó végével lejár, tisztelettel kérjük előfizetéseik idejekorán való megújítására, nehogy lapunk elküldése fennakadást szenvedjen. Előfizetési föltételek: 9— o frt. n 50 kr 1 * 30 „ — r> 45 „ IPIF- Közs. jegyzők és néptanítók lapunkra fél-áron fizethetnek elő. T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tiszteletpéldánnyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. Szőlészeti értekezlet, 1889. márcz 20. Mint lidércznyomás nehezedik a phylloxera-kérdés e város fölé. Már évek óta bénít meg minden haladási mozgalmat, s minden javaslatnak útjában áll. Méltán volna tehát várható, hogy ha valaki jön, aki ezen ősi várost e lidércznyomástól megszabadítandó, közönségét nehéz álmából fel akarja kelteni, hogy az olyan örömmel ébredezőkre fog találni, kik sietnek e mindent megbénító félelmes bajtól örökre megmenekülni. Várható, hogy eme nagy, minden más tértől elvont erő, mi látszólag csakis ezen veszedelmes ellenség leküzdésére gyüjtetik, mintegy varázsütésre elő fog pattanni, azon pillanatban, midőn ezen ellenség leküzdéséről szó van. Várható volt tehát, hogy midőn e hó 20-án délelőtti 10 órakor az egész országban népszerűségnek örvendő Miklós Gyula országos szőlészeti s borászati kormánybiztos jelenlétében tartandó phyllokszera-értekezletre a közönség meghivatott, — az oly nagy számban fog megjelenni, hogy azt a városház nagy terme sem foglalhatja be. De csalódtunk. Nem tudjuk, — a meghívókban, vagy a közönségben keresendő-e baj oka, de elég szomorú, hogy úgy történt, hogy két embernek ujjain a jelenlevőket meg lehetett volna számlálni. — Hiába nem volt hegybíró-választás! Miklós Gyula, országos borászati kormánybiztos, ki városunk iránt előszeretettel viseltetik, és ügyét különösen szivén hordja. Simonyi Károly, az egri szőlészeti s borászati egylet elnökének néhány bevezető és bemutató szava után, megkezdte előadását, melynek bevezetésében kiemelte, hogy mostani idejövetelének fő czélja volt az itteni szőlészeti és kertészeti állandó tanfolyamot működésében látni, s örömmel konstatálja, hogy a követett iránnyal és az elért sikerrel teljesen meg van elégedve. Örömmel hallgatta a nagy számban (85) megjelent gyermekek értelmes és lelkesült feleleteit, és meg van győződve, hogy az ily vezetés és oktatás mellett növekedő gyermekek, kik most már a növényi, állati és emberi élet minden tüneményeit megfigyelni és átérteni megtanulták, jövőben hatalmas tényezői lesznek az okszerű szőlőművelésnek és egyéb, az emberi jólétet előmozdító kereset-ágaknak. Szóló a phylloxerára áttérve, kénytelen konstatálni, hogy mai napig oly szer, mellyel a fillokszerát ki lehetne irtani, nincsen feltalálva, és a nagy franczia 300,000 fkos dij még mindig várja elnyerőjét. De konstatálható, hogy más részről már igen sok történik a phylloxera elleni védekezésben. Alkalmazzák sükerrel, hol a körülmények azt tanácsolják, a szénkenegezést; ültetnek már nagyban homoki szőlőket, és terjednek már az amerikai direkttermő vesszők is, melyek közül az itteni iskola az idén több ezer Jaquezt, Herbemontot, és a szintén terjesztésre méltó és ellentálló Canadát ültetett. De mindemellett figyelmezteti a jelenlevőket, hogy mindezen fajok nem felelhetnek meg annak, mit tőlük várunk, mert igaz ugyan, hogy úgy szaporíthatók, mint az eddigi fajok, és minden ojtás nélkül teremnek, de a boruk minősége csak kitűnő pinczekezelési fogások, vegyítések stb. mellett értékesíthető az európai borpiaczon. A francziák ezzel boldogulnak ugyan, de ott is a híresebb borvidékek vagy a szénkénegezéshez folyamodnak, vagy ahol az nem alkalmazható, az ojtáshoz fordulnak. Az egrieknek is több bizalommal kellene az ojtás iránt viselkedniük, mert az egri boroknak már van biztos vevőközönsége, mely alig lesz az amerikai borokkal fentartható. Most már mindenféle oltási mód áll rendelkezésre; arra már a francziák mindenféle eszközt és gépet is kitaláltak, de e téren is fölülmúlta már őket a magyar. Igaz, hogy a magyar korán fölismerte, hogy a legbiztosabb ojtó eszköz a kéz, és a magyar ipar a kézi ojtáshoz máris felülmúlhatlan eszközöket talált fel, és ezen alkalommal be is mutatott a kormánybiztos egy egész szépen berendezett eszköztokot, melyben a zöld ojtáshoz és sípoláshoz szükségelt bronz ojtókések és gyűrűzök, nehezen gyökerező vesszők gyökereztetésés előmozdító szuró-ollók, és közönséges metsző-ollók voltak elhelyezve. Mindegyiken volt valami a magyar iparnak dicséretére való eredeti. — Ezen eszközök alkalmazását mindjárt ott venyigén be is mutatta. Mikor az ojtást ajánlotta, egyúttal egy uj szőlőmüvelési módot is magyarázott, mely lugas-mivelés, lugas-állvány nélkül, amit kínzó mivelésnek nevez, s ami már a „Borászati Lapok“ valamelyik utóbbi számában körülményesen le is volt írva. Ezen mivelésnek előnye volna, hogy karó nem kellene, és hat méternyi sortávolságra volna a szőllő ültetendő és másfél méter tőketávolságra, — tehát egy kat. holdra csak 715 oltvány tőke kellene — és az még többet teremne, mint az eddigi 10000 db. tőke egy katasztr. holdon. Egyúttal figyelmeztette szóló az értekezlet hallgatóságát, hogy a borsod megyei szentpéteri védekezési szövetkezésnél az idén ojtványok a részvényesek között kiosztandók lesznek, s miután sok részvényes van, ki azokat még nem tudja használni, akinek tetszik, forduljon szólóhoz, és ő megszerzi az illetőnek ezen ojtványokat. Nagyon lelkükre kötötte a hallgatóknak, hogy tegyenek kísérletet minél többet. — Az igaz, hogy minden kezdet nehéz, de ha minél későbben kezdünk, annál tovább áll előttünk ezen nehézség. Végre felkérte a hallgatóságot, hogy tegye meg észrevételeit az elmondottakra, és nyilvánítsa óhajtásait; ő szívesen ad mindenre felvilágosítást; — s miután még az elnök is fölszólította az értekezletet, nem kíván-e valaki szólani ? Az erre következett néma csend arról ta-