Egészség, 1991 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1991-02-01 / 1. szám

szerek, technikák hazai meghonosítását vonja maga után, amelyek ugrásszerűen meggyorsítják a magyar kísérletes élettudományok és a klinikai kutatás felzárkózását az európai élvonalhoz és kihatnak más területek fejlődésére. Az új integrációban a computerhálóza­tokra telepített információ-szolgáltató rendszerek jobb kihasználá­sa, új, hatékonyabb kommunikációs formák kialakítása válik lehet­ségessé. A szervezetlenség és szétszórtság csökkentése jobb, sokoldalúbb képzést, tervszerű tehetséggondozást tesz lehetővé. Mindez előse­gíti a meglévő tudományos iskolák fejlődését, újak kialakulását. A viszonyok várható, ígéretes javulása számos, most külföldön dolgo­zó, korszerűen képzett szakember hazatérését eredményezi. Hatá­sára fokozódik a nemzetközi érdeklődés. Ez szaktekintélyek látoga­tását, ösztöndíjasok érkezését, ideáramló „brain drain”-t jelent. A megélénkülő tudományos élet, ha az itt dolgozók egzisztenciális gondjai is csökkennek, egészséges szakembercserélődéshez kell ve­zessen, az egyes kutatócsoportok, az alapkutatás és a klinikum, a külföld és a belföld között. E folyamatok végső soron a valós értékek szerinti szelekció megerősödéséhez vezetnek. A jobb szervezettség, az ésszerűen kért és megítélt támogatások, a ja­vuló személyi feltételek serkentőleg hatnak az együttműködésekre, nö­velik a hatékonyságot, csökkentik a költségeket, javítják a kutatók közér­zetét. Kibontakozhat a közös, interdiszciplináris agykutatás. A szakterület hazai hagyományainak ápolása, a személyes talál­kozások elősegítése és új közös fórumok kialakítása, esetleg idegtu­dományi díj(ak) alapítása jelentékenyen hozzájárulhat a hazai ideg­tudomány felélénküléséhez. Amennyiben az egészségügy reformja valamennyire szinkronban halad programunk kibontakozásával, a magyar klinikai agytudomá­nyok, ideggyógyászat, idegsebészet, kórlélektan és pszichiátria is fejlődésnek indulhatnak. Az azonban bizonyos, hogy a program révén e tudományok is jól képzett, nemzetközi tapasztalatú szakem­bereket kapnak, akik a később javuló feltételek között korszerű szemlélettel, magas színvonalon vesznek részt a betegellátásban.­ ­ A program főbb projektjeinek ismertetése 1. A műszerpark korszerűsítése és új kutatási technológiák meghonosí­tása 2. Kutatási témák támogatása - alapkutatás - klinikai kutatás - interdiszciplináris témák - nemzetközi együttműködések (pl. melléklet)* 3. Nemzetközi és hazai ösztöndíjrend­szer kidolgozása 4. Publikációs fórum megteremtése - idegtudományokkal foglalkozó nemzetközi folyóiratok hazai in­dításában való részvétel - idegtudományokra vonatkozó adatbázis biztosítása és ennek elektronikus hálózatok útján való elérése - közép- és felsőfokú oktatási, isme­­retterjesztő-felvilágosító tevé­kenység - koordinált jelenlét a sajtóban és médiákban 5. Tudományos továbbképzés korsze­rűsítése - jól szervezett, lehetőség szerint nemzetközi továbbképző kurzu­sok szervezése - a kutatócsoportok együttműködé­sének ösztönzése, az ebben való érdekeltté tétel kereteinek kidol­gozása (hazai ösztöndíjrendszer, kutatási-fejlesztési támogatások együttműködést, jobb műszerki­használást elősegítő feltételekhez kötése stb.) - a hazai idegtudományi közélet ha­gyományainak őrzése, formáinak gazdagítása, decentralizálása. * Jelzést kaptunk az M­H-től, hogy amennyiben Ma­gyarország belép a Programba, akkor grant-eket tud­nak Magyarország kutatói számára biztosítani pályá­zat útján.

Next