Egészségügyi Dolgozó, 1953 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1953-01-05 / 1. szám
2 £gé.vzdégü$y.i íDx>£$&zá A GYÓGYÍTS JOBBAN MOZGALOM HÍREI A_ december 21-i szakaszban a dolgozók sok olyan vállalást ajánlottak fel, melyeik a Gyógyíts Jobbanmozgalom minőségi fejlődését, a szocialista egészségügy építéséhez való szorosabb kapcsolódást tanúsítják. A Péterfy Sándor utcai kórház-rendelőintézet dolgozói egy sereg olyan egyéni és kollektív szocialista kötelezettséget vállaltak, melyek jól mutatják, hogyan fejlődik a kórház-rendelőintézet-körzeti egység kiépítésével együtt az egészségügyi dolgozók szemlélete is. Ezek a vállalások valóban olyan intézetben születtek, melynek »kapui kinyíltak« már, s amely a területének így gazdájává vált. Az A. Betosztály orvosai vállalták, hogy egyelőre az osztályhoz tartozó körzetekben, a körzeti orvosokkal együtt, megszervezik a cukorbetegek vizsgálatát, rendszeres ellenőrzését és eljárást dolgoznak ki a cukorbetegek kórházon kívüli beállítására, hogy a betegek munkaterületükön maradhassanak. A B. Belosztály orvosai vállalták, hogy (egyelőre az osztályhoz tartozó körzetben) a körzeti orvosokkal együtt a magas vérnyomás betegségben szenvedőket rendszeresen ellenőrzik, vizsgálják és olyan jól bevált gyógyszeres kezelést vezetnek be, mely eddig alig használatos, de az osztály tapasztalatai szerint igen eredményes. Egy év után értékelik az eredményeket. Ugyanilyen értelemben vállalják a C. Belosztály orvosai a VII. kerület (sőt Budapest más területei részére is) a vérképző rendszeri betegségben szenvedők szakorvosi vizsgálatát, gyógyítását és rendszeres ellenőrzését. A kórház sebészeti osztálya vállalja az Athenaeumnak, a VII. kerület legnagyobb üzemének, sebészeti szempontból történő egészségvédelmi patronálását. Munkájuk kiterjed az egészségvédelmi (baleseti) üzemi felszerelésre, ezirányú intézkedések felülvizsgálatára és a szükséges tanácsadásra, továbbá az egészségvédelemre kiképzett üzemi dolgozók ilyen irányú továbbképzésére. Általános rendelkezések értelmében nagy városokban a gyermekeket egyéves korig részesítik gyermekgyógyászati ellátásban, ezen a korhatáron felülieket a körzeti orvosok kezelik. Az intézet gyermekgyógyászati osztályának dolgozói vállalták, hogy a VII. kerület 24 körzetében hároméves korig már megvalósított gyermekszakorvosi ellátást az egész VII. kerületre kiterjesztik. A Csengery utcai rendelőintézet kezdeményezésére a VI. kerület valamennyi körzeti orvosa a tömbmegbízottak által mozgósított hallgatóság előtt felvilágosító előadást tartanak — előre elkészített anyag alapján — az SZTK szolgáltatások telyes igénybevételéről. Az eredmény máris jelentkezett: rendszeresebbé váltak a reggeli beteghívások, csökkent az orvosi ügyelet felesleges igénybevétele és -ami ugyancsak nagyon fointos — egyre kevesebb azoknak a száma, akik helytelenül, munkaidejük alatt keresik fel a szakrendeléseket. Ötletes és az orvosi munka minőségének javítására irányuló vállalás alapján a röntgen-laboratórium és EKG osztályok az orvosok nevéhez kapcsolódó statisztikát vezetnek, mely az egyes orvosok által igényelt vizsgálatokat dolgozzák fel, a statisztika keretében kívánják megmutatni, milyen munkatöbbletet jelent a felesleges vizsgálat a rendelőintézet számára. Például lúdtalp okozta vizenyőnél, teljesen negatív klinikai lelet mellett kérnek elektrocardiogrammot, vagy mellkasátvilágítást olyan herpeszosterben szenvedő betegnél, akit előzőleg le nem vetkőzhettek. A Ctoneurológiai Osztály vezetője, Pogány tanár úgy segít az osztály szakkáder hiányán, hogy Csörgitsné asszisztensnőt megtanította a hallásvizsgálatok önálló elvégzésére. * A Minisztertanács és a SZOT augusztus 3-i határozatának szellemében érvényesül aBorsodi orvosok a borsodi bányászokért-mozgalom. A pártbizottság irányításával munkavédelmi és balesetelhárítási ankétot hívtak egybe, Varga Zoltán elvtárs, a SZMT elnökének vezetésével. Ittegjelentek a bányák és nagyobb üzemeie,i pusikavédelmi felelősei, sebészek, és üzemorvosok.Azginkétot szakorvosi értekezlet követte, majd pedig is. borsodi bányák meglátogatása. A skhzáldi bányákért, ahonnan a legtöbb balesetet jelentették, számos hiányosságot talált a bizottság, mindenekelőtt az előírt munkabiztonsági szabályok nagymértékű elhanyagolásért. Pl. az egész bánya területén egyetlen baleset elhárítási plakátot, vagy jelmondatot nem találtak. A balesetelhárítási előadásokat sehol nem tartották meg, stb. Az ilyen hiányosságok felkutatása és kijavítása az egyik jelentős terület, ahol az egészségügyi dolgozók a széncsatát segíthetik. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusa, majd Gerő elvtárs beszéde döntően hangsúlyozzák a takarékosság jelentőségét a népgazdaságban. Ez természetesen reánk, egészségügyi dolgozókra is komoly kötelezettségeket jelent. Elsősorban harcot minden pazarlás ellen, másrészt pedig intézményeinkben még jócskán fellelhető rejtett tartalékok fokozottabb felhasználását. Mindennek alapelve: a takarékosság nem érintheti a minőségi betegellátás színvonalát. Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben a műszak dolgozói — főleg Pálmai és Vida szaktársak — rendes napi munkájuk mellett kijavítottak egy nagyfokban háborús kárt szenvedett fertőtlenítő gépet. Munkájukhoz a legkülönbözőbb elfekvő anyagokat használták fel, melyeket maguk alakítottak át megfelelően. Munkájuk mintegy 30.000 forint megtakarítást jelent. A II. és III. Női osztály dolgozói, a betegekkel együtt munkatherápiai foglalkozásban kijavítottak az I. és II. Férfi Osztály fehérneműjéből 1500 darabot. Ezzel a komoly teljesítménnyel sok olyan darabot mentettek meg, ami egyébként selejtbe került volna, egyúttal a varroda munkáját is tehermentesítették. Zimányi Erzsébet röntgen-asszistensnőnek sikerült olyan lejárt filmeket fáradságos munkával használhatóvá tenni, amelyek selejtbe kerültek volna. A megtakarítás kb. 3000 forint. Az itt ismertetett szocialista kötelezettségvállalások meggyőzően tükrözik egészségügyünk építése során dolgozóink öntudatában jelentkező fejlődést és — ami ettől elválaszthatatlan — a »Gyógyíts jobban«-mozgalom minőségi fejlődését is. Éppen ezért, úgy foglalkozzanak az elvtársai, ezekkel a jó kötelezettségvállalásokkal, mint ösztönző, lelkesítő példákkal, melyeket nem lemásolni kell, hanem célkitűzéseik, szellemük alkalmazása az adott munkaterületnek megfelelően, jelentős lendületet jelent a helyi »Gyógyíts jobban« mozgalom fejlesztésében. Kitüntetett falusi orvosok December 22-én 120 falusi orvost tüntetett ki díszoklevéllel és részesített pénzjutalomban az egészségügyi miniszter. Az okleveleket és jutalmakat Drexler Miklós dr. egészségügyi miniszterhelyettes adta át a kitüntetett orvosoknak. Beszédében rámutatott, hogy államunk a falusi orvost az egészségpolitika és a betegségeket megelőző orvosi szolgálat egyik legfőbb őrének tekinti. Népi demokráciánk állama büszke a jól dolgozó falusi orvosokra, s egyre nő a kitüntetésben részesülő falusi orvosok száma. A kitüntetettek nevében dr. Semjén Mór tapolcai orvos mondott köszönetet. A kitüntetettek névsora: Birs-Kiskun megye: Földesi Gergely, Hárs Emil, Gyenes József, Vitéi I.av.io, Banyák József, Doroszai Imre, Horváth István, Sáfár József. Békés megye: Bánek Lajos, Győri Gyula, Kozák János, Chiovooni Károly, Spalier Lajos, Kató Gergely. Borsod megye: Márta Dezső, Hoppál Mihály, Sereg Péter, Partyák Pál, Nagy Kálmán, Illés Béla, Szemerszky Brnt, Zsoltvai Gyula, Horváth László, Márton György, Kenyeres Ferenc, Csiba László Baranya megye: Kiss István, Bakó Géza, Bergernó Miklós, Várszegi Antal, Bossányi Béla, Szoó Károly, Braun Erzsébet. Csongrád megye: Komlóssy Péter, Bérczi Béla, Kubányi Károly, Szerb György, Tóth József. Fejér megye: Ravasz Árpád, Gál Gyula, Végh György. Győr-Sopron megye: Hoher Károly, Baróthy Lajos, Szombathelyi Károly, Brassai István. Hajdu-Bihar megye: Fülöp György, Hornázt Nándor, Rehó Ferenc, Bordás Lajos, Berta Tibor, Perecz György, Bezzegh János. Heves megye: Hajnádi Tibor, Orosz Andor, Ertner Károly, Szemerkényi Bernát, Borszéki Géza. Komárom megye: Tremmel József, Tóth István, Magyar Károly, Tarnai István, Gyopár László Nógrád megye: Gazsi József, Barths István, Sámián Dezső, Nádasdi László. Pest megye: Sz. Tóth Zsigmond, Bitvai István, Csák József, Meggyes József, Irás Béla, Czakó Ferenc, Koppány György, Kauf Ferenc, Drózdy László, Simó Lajos Somogy megye: Soós János, Magyar Vince, Horváth István, Láray Béla, Csutorás Pál. Benked József Szabolcs-Szatmár megye: Balogh István, Kelle József, Klein Ferenc. Berecak József. Gottdiener Lajos, Jififfer Ferenc, Tetár László. Fintha látván: Szederkényi József. Szolnok megye: Szendrődi Emil Perhő Mihály. Kiss Ferenc, Kamarás László, Lengyel Béla, Miklós Károly, Gergely Tibor. Tolna megye: Rom Péter, Sommer Gyula, Kovács Béla, Kaposi Henrik. Vas megye: Kálmán Nándor, Németh Sándor, László Ernő, Magyar László. Veszprém megye: Héthelyi Ferenc, Kenesei István, Sömjén Mór Hildák József, Szentágotai Ferenc, Nagy Elemér, Barabás Lajos. Zala megye: Nagy Béla, Ágoston József, Lendvai István. Szakszervezetünk szeretettel üdvözli a kitüntetetteket és további eredményes jó munkát kíván. A Magyar Népköztársaság legfelsőbb Bírósága dr. László Miklós és dr. Pál Andor magzatelhajtás bűntette ügyében hozott budapesti megyei bírósági ítéletet jóváhagyta A Legfelsőbb Bíróság indokolása a többi között ezt mondja: »Az az orvos, aki az orvosi titoktartás leple alatt, az orvosi rendelő zárt ajtaja mögött, a fennálló rendészeti szabályok megsértésével és teljes figyelmen kívül hagyásával végez — magas díjazás mellett — méhkaparásokat, nem hivatkozhatok sikerrel az ártatlanság vélelmére, sem arra, hogy a közrádió bizonyítson olyan tényeket, amelyeket (pl. a terhesség fennállását) utólag nem lehet természettudományi bizonyossággal megállapítani. Ilyen esetekben a vádlottnak kell bizonyítania (pl. a méhkaparék laborátor kmm. vizsgálatának eredményével) azt, hogy nem követett el bűncselekményt, hanem olyan műtétet végzett, amely csak szorosan körülhatárolt, kivételes esetekben megengedett ...« A budapesti megyei bíróság Szeöcs Istvánné szülésznő, valamint bülttársai, a közvetítők ellen magzatelhajtás bűntettében bűnvádi eljárást folytatott le, melynek során Szeöcs Istvánná vádlottat 71/2 évi börtönre, a közvetítőket 2—2 évi börtönre, valamint a megfelelt mellékbüntetésekre ítélte. (Folytatás az első oldalról)ségeinek rogászedésével mozgatoeshajtásra vetemedjen. Meg kell magyarázni az anyáknak, hogy a magzatelhajtás nemcsakboldog életre születő gyermek halálát, meggyilkolását, nemcsak az anya egészségének, munkaképességének veszélyeztetését jelenti, hanem jelenti egész dolgozó népünk szocializmust építő hazánk társadalmi érdekei ellen elkövetett merényletet is. Az anya- és csecsemővédelem területén több konkrét intézkedést kívánunk tenni 1953-ban népszaporodásunk előmozdítására, a nők munkába állításának megkönnyítése érdekében. Új szülészeti ágytó beáltásával, a szülészeti-nőgyógyászati ágyak teljes profiljának kialakításával és racionális kihasználásával, ezenkívül a felvilágosító munka fokozásával el kívánjuk érni 1953. évben, hogy az intézeti szülések aránya legalább 50 százalékkal emelkedjék. A csecsemőhalandóság további csökkentése érdekében tervszerűen emelni fogjuk a tanácsadásokon jelentkező csecsemők számát. Fokozzuk az anyák és csecsemők védelmét minden vonalon. Ennek érdekében többek között emelni fogjuk a gyermekvédő intézetek ágylétszámát és a bölcsődei férőhelyek számát. A jövő évben az üzemi bölcsődék beszámításával az év végéig 22.000 bölcsődei férőhelyet fogunk üzemben tartani. Az állandó bölcsődei férőhelyekkel az iparban, az idénybölcsődei férőhelyekkel pedig a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozó anyák igényeit fogjukelsősorban kielégíteni. Súlyt helyezünk arra is, hogy 1953-ban bölcsődéinknél emeljük a minőséget, javítsuk a kihasználtságot és biztosítsuk az eddiginél magasabb színvonalon a gyermekek ellátását. Ezek 1953. évben az előttünk álló feladatok. EZEKNEK A FELADATOKNAK SIKERES MEGOLDÁSÁHOZ elsősorban az egészségügyidolgozók lelkes munkájára van szükség. Egészségügyi dolgozóink eddig is megértették a szocializmus építésének, békénk megvédésének, dolgozó népünk anyagi és kulturális életszínvonala tervszerű emelésének döntő jelentőségét. Bízunk jóban, hogy az egészségügyi dolgozók az eddiginél nagyobblelkesedéssel fognak elkövetni mindent ahhoz, hogy az előttünk álló nagy feladatokat sikeresen megoldhassuk. A legfontosabb feladat most az állami és munkaegyetem megszilárdítása, a párt- és kormányhatározatok maradéktalan végrehajtása, a hibák bátor feltárása, a lazaságok feltárása, a kritika és önkritika szemléletének következetes alkalmazása, a munkához való új szocialista viszony kialakítása. Ezek olyan követelmények, melyeket az egészségügy minden dolgozójától maximális mértékben meg kell kivárni. Javítani kell az egészségügy szervezeti vezetését is. Ezen a téren elsősorban a tanácsokban dolgozó egészségügyi vezetőkre, kórházaink és egyéb egészségügyi intézményeink vezetőire várnak rendkívül komoly feladatok. Intézeteinkben ki kell alakítani olyan szellemet, a dolgozók kollektív együttműködésének azt a formáját, hogy az emelője legyen intézményeink munkájának. A vezetőknek egyik legfontosabb feladata személyes példamutatással, türelmesen tanítani és nevelni a kádereket. Nevelni kell azokat a munka szeretetére, hazafiasságra, dolgozó népünk, nagy pártunk ügye iránti odaadásra, bátor kiállásra és ha kell, álozatvállalásra. Ez a forrása dolgozóink politikai és erkölcsi fejlődésének. Egészséügyi dolgozóink az eddiginél bátrabban támaszkodjanak a dolgozó tömegekre, használják fel dolgozó népünk alkotóképességét és tehetségét az egészségügy egész területén. Hazánk minden dolgozójának, így természetesen az egészségügyi dolgozóknak is hatalmas segítséget jelent az előttünk álló rendszak megoldásához Sztátin elvtárs új, korszakalkotó ragyogó műve és a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának gazdag tanítása. Ezek a tanítások népünk számára biztos iránytű a szocializmus építéséhez. A mi kötelességünk az, hogy ezeket a jövőbe mutató útmutatásokat alaposan tanulmányozzuk, elsajátítsuk és következetesen alkalmazzuk, hazánk szocialista építése érdekében. A nagy Sztálin zseniális tanításának szüntelen alkalmazása sikereink biztos záloga. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA XIX. KONGRESSZUSÁNAK fényében még világosabban kell látni mindenkinek a szocialista társadalmi rendszer fölényét a kapitalizmussal szemben és még szilárdabban kell bízni legyőzhetetlen ügyünk végső győzelmében. A szabaddá vált emberek boldog, alkotó élete, a ragyogó jövő, a dolgozók gazdasági és kulturális életszínvonalának állandó növekedése, a jólét, a kultúra hatalnas arányú fejlődése, a szocializmust építő népek virágzása — ez a szocializmus útja. — Ezen az úton, ezek felé a nagyszerű célok felé vezet bennünket pártunk és népünk drága tanítója, Rákosi Mátyás elvtára. Tartsa hazája, népe iránti szent kötelességének az új esztendő küszöbén minden egészségügyi dolgozó, hogy jobb munkával, a dolgozók egészségvédelmének fokozottabb biztosításával, a marknázis tudás megszerzése iránti törekvésével, önhirdatlanul küzdjön ezeknek a céloknak megvalósításáért, Így fogják szolgálni legjobban egészségügyi dolgozóink a történelmi haladás, a szocializmus építése, hazánk megerősödésének, nemzeti függetlenségünknek, dolgozó népünk békés, alkotó jövőjének nagy ügyét. Kutató orvosok továbbképzése a Budapesti Orvostudományi Egyetemen December hónapban indult meg az egyetemi szakszervezeti bizottság kezdeményezésére az Akadémia és az Egészségügyi Minisztérium támogatásával az orvosi továbbképző. Ez az első rendszeres, a budapesti Orvostudományi Egyetem összes intézeteire kiterjedő továbbképzés. Célja, hogy elsősorban a kutatómunkát végző orvosoknak a kísérleti munkához ma már nélkülözhetetlen tudományok területéről biztos alapokat adjon. Hogy ez mennyire szükséges, azt bizonyítja a jelentkezők nagy száma, akik már saját tapasztalataikon okulva jöttek az előadások meghallgatására. Az orvostudománynak ma már egyetlen ága sincs, ahol nélkülözni lehetne az alapos fiziológiai, biokémiai, kolloidikai, fizikai-kémiai és ami ezeknek megértéséhez szükséges, a fizikai és matematikai tudást. Természetesen az orvostudomány és a többi tudományok fejlődése lehetetlenné teszi, hogy egy ember oldja meg a legkülönbözőbb speciális feladatokat, hanem megköveteli az egyes tudományágak képviselőinek szoros együttműködését. Ezt az együttműködést nagy mértékben megkönnyíti és eredményessé teszi a fenti tudományágak alapjainak elsajátítása. Mi tehát a most megindult továbbképzőtől azt várjuk, hogy az orvos számára segédtudománynak számító tudományágból annyit elsajátíthassunk, amennyit ma már az orvosi kutatómunkában alkalmazni kell. Meg kell tudnunk ítélni azokat a problémákat, melyekkel a speciális tudományág képviselőjéhez kell fordulnunk és ismernünk kell milyen illetőségeket ad a biokémia, kolloidika, fizikaikémia, stb. a tudomány mai fejlettségi fokán a kutatóorvosnak feladatai megoldásában. Reméljük, hogy az orvosi továbbképző megindítása csak az első lépés azon az úton, mely az orvosi továbbképző intézet megalakításához fog vezetni. Sürgető egy ilyen intézmény felállítása, mely lehetővé tenné, hogy a tanulmányait befejezett orvos szakképzettségét tökéletesítse és a legújabb módszereket, a legszakavatottabb előadóktól ismerhesse meg. Tóth Szabóld