Egészségügyi Dolgozó, 1964 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ORVOS EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE LAPJA 1994 JANUÁR 1. VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA tn FILLÉR Az új esztendő vita: dr. Darabos Pál A szakszervezeti munka sokrétű és összetett. A megye­bizottságoknak, szakszerve­zeti bizottságoknak számos olyan feladattal kell foglal­­kozniok, amelyek évről évre, napról napra ismétlődnek. Ezek ma már a szakszerveze­ti szervek megszokott, inten­zíven végzett mindennapos teendői. Emellett azonban az­A SZOT októberi plenáris ülése behatóan foglalkozott a szakszervezetek nevelési fel­adataival, amelyekkel az egyes szakszervezetek ered­ményesen hozzájárulhatnak ahhoz,, hogy a tagságuk köré­ből egyre többen váljanak a szocializmus felépítésén mun­kálkodó, szocialista emberré. Fel kell használni ehhez a nevelés-oktatás immár hagyo­mányosnak tekinthető mód­szereit is: a szakszervezeti po­litikai iskolákat, az egészség­­ügyi dolgozók akadémiáit és az elnökség által szervezett szakmapolitikai előadásokat. A középkáderek szakmai művelődését eddig is hatáso­san segítette a középkáder szakcsoportok továbbképző tevékenysége. Számítunk arra, hogy ankétjaikka­l, gyűlé­seikkel, kongresszusaikkal . Az elmúlt esztendőben eredményesen fejlődött a köz­ponti társadalmi tervbizott­ság munkája. Egyes megye­bizottságok megyei társadalmi tervbizottságokat alakítot­tak. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy ezek a bizottsá­gok és segítségükkel a meg­felelő szintű vezető szakszer-­­ vezeti szervek hasznosan és­­ eredményesen vehetnek részt­­ az egészségügyi beruházások­­ tervezésében és segíthetik an­nak megvalósítását. 1964-ben tovább kell erősíteni ezeknek a bizottságoknak munkáját. Segítségükkel a megyebizott­ságok gondosan tanulmányoz­zák a megyében tervezett és megvalósítás alatt álló beruházások terveit, ve­gyenek részt előkészíté­sükben, megvalósításuk­ban. A megyebizottságok, a járási bizottságok és a szakmaközi bizottságokban működő egész­ségügyi dolgozók kísérjék f­i­­­­gyelemmel a községfej­leszté- i­si alap elosztását, tegyenek­­ lépéseket annak érdekében, hogy ebből a forrásból mind többet fordítsanak egészség­­­­ügyi célokra. Az intézmények költségve-­­ tése fontos alapfeltétele mind­­ a szakmai munka, mind a dolgozók élet- és munkakörül­ményei megjavításának. A szakszervezeti szervek foglal­kozzanak területük, illetve in­tézményük költségvetési ter­vével. Törekedjenek arra, s rá kell törekedniök, hogy min­den időszakban megkeressék azokat a fő feladatokat, ame­lyekre koncentrálva erőfeszí­téseiket, a mozgalom előreha­ladását szolgálhatják. Az el­nökség az előttünk álló leg­fontosabb tennivalókat a kö­vetkező négy fő feladatban határozta meg: jövőben is hozzájárulnak a középkáderek szakmai isme­reteinek gyarapításához. Az orvosok etikai nevelésé­nek évek óta jelentős szervei az etikai bizottságok. A me­­gyebizottságok segítik munká­jukat, mindenekelőtt azt a tö­rekvésüket, hogy munkájuk elsősorban a hibák elköveté­sének megelőzésére irányul­jon, szoros együttműködés­ben a párt- és az állami veze­tők ezirányú tevékenységével. 1964-ben az egészségügyi in­tézményekben is megalakul­nak a társadalmi bíróságok. Munkájuknak valóban a dol­gozók nevelését, a munkafe­gyelem megszilárdítását, a társadalmi vagyon védelmét, a szocialista ember kialakulá­sát, a szocialista morál meg­szilárdulását kell szolgálnia, gondos és reális előkészítés­sel, hogy egyre több, a tagság etet­és munkakörülményeit érintő és terhelő hiányos­ságot lehessen megszün­tetni a költségvetés for­rásaiból, különös tekintettel a munkás­­védelem területén előfordu­ló hibák felszámolására. Nyilvánosság —• demokratizmus A beruházási és költségve­tési tervek elkészítésében, megvalósításában valóban eredményesen csak úgy mű­ködhetnek közre a szakszerve­zeti bizottságok, megyebizott­ságok, ha javaslataikban a tagságnak, az egészségügyi dolgozóknak tapasztalatai, el­gondolásai, jó kezdeményezé­sei is érvényesülnek. A meg­valósítás pedig csak akkor le­het ténylegesen eredményes, ha az egészségügyi dolgozók ismerik, magukévá teszik a tervben megjelölt feladatokat és sajátjuknak érezve őket, munkálkodnak végrehajtásu­kon. A megyebizottságok, szak­­szervezeti bizottságok használ­ják fel az eddiginél jobban a szakszervezeti taggyűléseket, munkaértekezleteket arra, hogy ismertessék a beruházá­si terveket, a költségvetés megfelelő tételeit, a célkitű­­­­zéseket. A betegellátó osztályok téren sok problémát jelent a betegek étkeztetése, a taka­­rítónőhiány és az, hogy a ta­karítónők munkaidejének je­lentős részét igénybe kell ven­ni az ételek kiosztásánál. Cél­szerű lenne megvizsgálni, hogy ha a kórházakban 4 órás munkaidővel foglalkoztatott fiatalok munkaidejét főleg az ebédosztás idejére koncent­rálnák, nem lehetne-e őket jobban hasznosítani, a taka­rítónőket pedig tehermentesí­teni ezektől a munkáktól. Az elmúlt esztendőben szá­mos intézkedés történt az­­ alapellátást végző körzeti or­vosok munkájának megerősí­tésére. Ma már a körzeti or­vosok mellett orvosírnok, kör­zeti ápolónő, védőnő dolgo­zik. Célravezetőnek látszik, hogy a szakszervezeti tisztség­viselők foglalkozzanak az így kialakult egységek munkájá­val, az egységben dolgozók te­véken­ységén­ek öss­zeh­a­n­gol­t­ságával, azokkal a teendőkkel, amelyek a munka jobb meg­szervezésével, a kedvezőbb munkafeltételek biztosításá­val még hatásosabban szol­gálják az alapellátást Egyes kórházakban történ­tek kezdeményezések az ad­dig decentralizáltan, több he­lyütt végzett munkák köz­­pontosítására. Helyes lenne, ha az illetékes­ szakszervezeti szervek megvizsgálnák: nin­csenek-e további olyan fel­adatok, amelyeket a racioná­lisabb, gazdaságosabb munka érdekében centralizálni lehet­ne. Nevelési, oktatási teendők Részvétel az egészségügyi tervezésben Jobb munkaszervezés — kedvezőbb munkafeltételek Az egészségügyi dolgozók munkájának jobb megszerve­zésére irányuló, új ellátási, szervezési formát eredménye­ző kezdeményezések, intézke­dések emelték a betegellátás színvonalát, szervezettebbé, fegyelmezettebbé tették a munkát az egészségügyi in­tézményekben. Éppen ezért a szakszervezeti szerveknek fon­tos feladata, hogy behatóan foglalkozzanak a munka jobb megszervezésének problé­máival, saját elgondolásaikkal is segítsék az ilyen irányú kezdeményezéseket. Az elmúlt esztendőben például az egész­ségügyi adminisztráció ellátá­sára nagyszámú fiatal munka­erőt állítottak be egészség­­ügyi intézményekben. Célsze­rű lenne, ha a budapesti bi­zottság, a megyebizottságok és a szakszervezeti bizottsá­gok kezdeményeznék: vizsgál­ják felül a fiatalok munkájá­nak eddigi tapasztalatait, eredményeit és hiányosságait és — amennyiben szükséges — tegyenek intézkedéseket, hogy az valóban és érdem­ben az orvosok adminisztrá­ciós tehermentesítését szolgál­ja. A törvényesség védelme Aktív részvétellel a beru­házás és költségvetés előké­szítésében, megvalósításában, sokat tehetünk az egészség­­ügyi dolgozók élet- és munka­­körülményeinek megjavítá­sáért. A szakszervezeti szer­veknek és tisztségviselőknek gondosan, felelősségteljesen és eredményesen kell intéz­niük a tagság mindennapos problémáit, is és ezek megol­dására felhasználni a szak­­szervezet rendelkezésére álló lehetőségeket. Mindenekelőtt súlyának megfelelően ellenőrizzék a dolgozókat érintő remérletek, utasí­tások betartását, a törvé­nyességet. Ennek érdekében foglalkozza­nak az egyeztető bizottságok munkájával és segítsék azt. Ellenőrizzék a nyugdíjelőké­szítő bizottságok és üzemi ki­fizetőhelyek tevékenységét, já­ruljanak hozzá, hogy ezeknek a szerveknek munkája zök­­kenőmentes legyen és kivívja a dolgozók elégedettségét. Ismételten hangsúlyozni szeretném: a szakszervezeti szervek munkája csak úgy lehet eredményes, ha erőiket nem forgácsolják széjjel, ha­nem egy-egy időszakban bi­zonyos, meghatározott felada­tokra koncentrálják. A szo­cialista egészségügyi ellátás teljes megvalósítása nehéz és felelősségteljes munka. Az el­múlt időszakban a szakszer­vezeti szervek, tisztségviselők felkészültebben, aktívabban vettek részt benne. Nőtt a szakszervezeti tagság érdeklő­dése is a szakszervezeti mun­ka iránt. Mindez biztosítéka annak, hogy az előttünk álló években, erőinket koncentrál­va, további eredményeket ér­hessünk el, a szakszervezeti mozgalom eszközeivel is se­gítve a betegellátás, az egész­ségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek meg­javítását. Dr. Szabó Zoltán az egészségügyi miniszter első helyettese A forradalmi munkás-pa­raszt kormány dr. Simonovits Istvánt, az egészségügyi mi­niszter első helyettesét érde­meinek elismerése mellett tisztségéből felmentette és dr. Szabó Zoltánt, az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkárát az egészségügyi miniszter első helyettesévé nevezte ki. Az elnökség rendkívüli ülése Az Orvos Egészségügyi Del­­v gőzők Szakszervezetének el-­l­nöksége december 111-i rend­kívüli ülésen , élve a szak­szervezet központi vezető­ségének felhatalmazásával, amelynek értelmében két­­ központi vezetőségi ülés kö­­y­tött az elnökség irányítja a s­­zakszervezet munká­ját — dr. Darabos Fáit, a szakszervezet titkárát bízta meg a szak­­szervezet főtitkári teendőivel..­ Hősies életmentés A Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszerészeti, vegy­tani intézetében Kéri Mihály­­ épületgépész hősies áldozat- • vállalással megmentette Deb­n­receni Jenőné tanszéki dolgozó­i életét. Új Debreceniné az intézet rak'-', tárában véletlenül eltört egy X ötliteres, klórszulfonsavval­­ telt üveget. Sűrű füst, gáz­­ árasztotta el a helyiséget. A­­ fiatalasszony menekülni pró- 1 bált, miközben elcsúszott a ki- ■ ömlött savban és a folyadék , egész testét súlyosan felmarta. Kiáltására Kéri Mihály saját­­ testi épségének veszélyezteté-­í­sével a helyiségbe rohant és is kimentette az asszonyt. Maga­­ is súlyos sérüléseket szenved­í­tett. Debreceninél harmadfo­­o­kú égési sebekkel, mentőrepül­­­lőgéppel a budapesti Kun ut­­i­cai kórházba szállították, s Kért Mihályt az életmentésért is a Szegedi Orvostudományi Ús Egyetem megjutalmazta. Miniszteri dicséret Boros Istvánt, a Tolna me­gyei Gyógyszertári Központ igazgatóját 50-ik születésnapja alkalmából, jó munkájáért dr. Doleschall Frigyes egészség­­ügyi miniszter dicséretben ré­szesítette. A miniszteri dicsé­retet tartalmazó levelet ünne-­­­pélyes keretek között adták át­­ Boros Istvánnak. Emlékünnepség Dr. Doktor Sándornak, a mun­kásmozgalom kiemelkedő nagy y alakjának emlékére, születésé-­­ r­ek 100-ik évfordulója alkal-­­ mából január 4-én ünnepséget­­ rendeznek a pécsi városi műve- / i lődési házban. Dr. Doktor Sán- / ■ dór igazgató főorvosa volt a ( I pécsi Bábaképző Intézetnek. Orvostudomány és pszichológia­­ ! címmel tartották meg a szak-­­ szervezet székházában a szak-­­ szervezet szakmapolitikai elő- r­­ adássorozatának második té­ y­májának előkészítését. Az elő- k­i­adás írója és előadója dr. Ge­­jt­­esi Kiss Pál akadémikus, a Jj­­ Magyar Tudományos Akadé- ó mia pszichológiai bizottsága-­­­ nak elnöke volt. Az előadássor­­­rozat első témája, „Öröklésta­­jj­ai vita, genetika, küzdelem az­­ örökletes betegségek ellen” —­­ írója dr. Kiszely György egye-­í­temi tanár — igen nagy érdek­­­ lödést keltett a megyei és a­­ fővárosi orvosok körében, a­­ novemberben tartott helyi elő-­­ adásokon.­­ Boldog új esztendőt, jó egészséget, eredményes munkát kívántunk valamennyi kedves olvasónknak?

Next