Egészségügyi Dolgozó, 1969 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

Az új esztendő feladatai írta: dr. Darabos Pál főtitkár J­anuárban megkezdődnek az alapszervi válasz­tások. Azt várjuk, hogy a választások tartal­mának, mondanivalójának gondos kialakítása, a demokrácia széles körű kibontakoztatása jel­lemzi majd alapszerveink tevékenységét. A beszámolók egy időszak munkáját összegezik, és felvázolják az új év tennivalóit. Mik ezek a feladatok? Szakszervezetünk V. kongresszusa részletesen tag­lalta a magyar egészségpolitika alapvető kérdéseit. Elemzését és javaslatait messzemenően figyelembe vet­ték az egészségpolitikai irányelvek kialakításában és megfogalmazásában. A jövő év feladata, hogy a végle­ges formába öntött koncepciót központi vezetőségünk megvitassa és széles körűen ismertté tegye az egész­ségügyi dolgozók előtt. Ugyancsak segíteni kívánjuk ja­vaslatainkkal, az egészségügyi dolgozók véleményének közvetítésével az egészségügyi törvény tervezetének elő­készítését Központi vezetőségünk 1963-ban két ízben foglal­kozott a gazdaságirányítás reformja bevezetésével ösz­­szefüggő gazdálkodási és beruház­ási feltételekkel. Ezt folytatnunk kell. Érvényt kell szerezni mindazon sza­bályozásoknak, melyek hivatottak arra hogy javítsák, önállóbbá tegyék az intézmények gazdálkodását, széle­sítsék a dolgozók jogait, javítsák munkakörülményei­ket. Ugyanakkor gondosan elemezzük az egészségügyi ellátás színvonalának növelését illetve a tagságunk élet­színvonala fejlesztését akadályozó tényezőket, nehézsé­geket A munkaerőhelyzet alakulására igen nagy figyel­met kell fordítani. Amíg a magyar egészségügy munka­erő-ellátottsága, a távlati feladatokat is biztosítva, or­vosok vonatkozásában kielégítő, a középkáderek és ki­segítő dolgozók száma kevés, illetve az ilyen állások betöltése a jövőben is súlyos gondokkal jár. Csak át­gondolt, sokoldalú erőfeszítés eredményeként valósít­ható meg a távlati munkaerőfejlesztés. Ebben részt­­venni, ésszerű javaslatokkal segíteni szakszervezetünk­nek egyik igen fontos feladata lesz. Tvább kell fejlesztenünk az iatrogén infekció elleni küzdelem már eddig is számottevő ered­ményeket hozó mozgalmát, a higiénés bizott­ságok tevékenységét. Le kell győzni az újító­mozgalom megtorpanását és biztosítani erőteljes fejlő­dését. Keressünk új formákat és kereteket a jobb mun­kaszervezés érdekében. Ahol a feltételek adottak, tá­mogassuk a szocialista brigádmozgalmat. A szakmai továbbképzés és művelődés elősegítése állandóan napi­renden marad. Az elnökség — a szakszervezetünk V. kongresszusa határozatában foglaltaknak megfelelően — elemezte az egészségügyi dolgozók művelődési helyzetét és megha­tározta az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az eszmei, vi­lágnézeti nevelőmunka mellett továbbra is jelentőségé­nek megfelelően foglalkozunk az orvosok, egészség­­ügyi dolgozók morális nevelésével. Nagyobb gonddal törődünk az egészségügyben dolgozó fiatalokkal, meg­keresve a sajátos érdeklődésüknek leginkább megfelelő kereteket és formákat. Valamennyi szakszervezeti szerv alaposan és rész­letesen elemezze a tagsá­g életszínvonalának alakulását, a szocialista törvényesség betartását. Ha hiányosságo­kat látnak ellenőrzéseik során, sürgessék a megfelelő intézkedést. Ellenőrizzék, vizsgálják a Munka Törvény­­könyvének maradéktalan végrehajtását, hogy a dolgo­zók számára kedvező szabályozások megvalósítása ne legyen vontatott, akadozó. Ne feledjék, az új gazda­ságirányítás lehetőséget teremt az egészségügyben is arra, hogy a központi rendeletek, utasítások keretei kö­zött az igazgatók, a szakszervezeti tanácsok, illetve bi­zottságok saját hatáskörükben szabályozzák az élet- és munkakörülményeket érintő kérdéseket. Folytatjuk el­lenőrzéseinket, tapasztalatszerzésünket a bérgazdálko­dás alakulásáról. Ugyanakkor — függetlenül a beveze­tés időpontjától — az Egészségügyi Minisztériummal együtt kidolgozzuk az ellátás céljait jobban szolgáló, az egyéni teljesítményt ösztönzőbb, igazságosabb bérrend­szert. Elkészítjük az egészségügyi dolgozók munkaidő­csökkentésének átfogó tervét, ennek feltételeit és meg­szervezésének programját.­zorgalmazni kell az egészségügyi dolgozók la­káshelyzetének javítását, elsősorban a nővér­­otthon-fejlesztés programjának megvalósítá­sát. Változatlanul ügyelni kell, hogy a bizton­ságot szolgáló munkavédelmi intézkedések megtörtén­jenek. Figyelemmel kell kísérni a nyugdíjasok, a nyug­díjazás előtt állók helyzetét, elsősorban azt, hogy a múlt évben előnyöket biztosító intézkedések változtat­ták-e körülményeiket. A rehabilitáció újonnan megha­tározott teendőiben az egészségügyi dolgozókra váró szakmai ténykedéseken túlmenően megkülönböztetett fontossággal kell foglalkozni az egészségügyi dolgozók rehabil­i­táció­j­ával. A szakszervezeti munka színvonalának emelése ér­dekében tovább kell fejleszteni a vezető, irányító mun­kát. Fokozottabban érvényesítsék a kollektív vezetés elvét a vezető testületek. Ki kell bontakoztatni a szak­­szervezeti tanácsok működésében meglevő lehetősége­ket. Döntéseik kialakításánál — ezt kívánja a szakszer­vezeti demokrácia elmélyítése — minél szélesebb kör­ben kérjék ki közvetlenül is a szervezett dolgozók vé­leményét. A vezető szervek javítsák kapcsolataikat a tisztségviselőkkel, az aktivistákkal, a szervezett dolgo­zókkal. Sokoldalúan és közvetlenül tájékoztassák őket eredményeikről, gondjaikról egyaránt. A különböző szintű vezető szervek segítsék az igazgatói utasítás el­készítését, a vállalatoknál a kollektív szerződés meg­kötését, hiszen ez az az alap, melyre támaszkodva a mozgalom eredményes munkát végezhet. Programunk szerint tovább erősítjük és fejleszt­jük szakszervezetünk nemzetközi kapcsolatait, együtt­működését, elsősorban a szocialista országok szakszer­vezeteivel. A proletár nemzetköziség elveinek megfe­lelően, lehetőségeinkhez mérten segítjük és támogatjuk az imperialista erők ellen küzdő néper­ harcát, a viet­nami nép igazságos küzdelmét. A választások alkalmat teremtenek arra, hogy a szakszervezet vezető szervei találkozzanak tagságuk­kal. Biztosra vesszük, hogy ez a párbeszéd lendületet ad munkánknak, olyan erőforrássá válik, ami hozzásegít ahhoz, hogy a cikk keretében csak vázlatosan felsorolt széles körű feladatoknak eleget tehessünk. Ehhez kí­vánok az új esztendő alkalmából a szakszervezet vala­mennyi tagjának, tisztségviselőjének sok sikert és jó egészséget. T­I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ­ ORVOS- »ŐSIME­DRUS­ZOSÍ­S SZAKSZERVEZETE NAPJA XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA.­I FORINT 1969. JANUÁR 1. A TARTALOMBÓL. Emlékezés Balassa Jánosra Szívátültetés • szívbillentyűpótlás Orvosvédelem Hol vannak az érettségizettek ? Fiatal orvosok­­ Szabolcsban Egészségügyünk feladatairól dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter nyilatkozata Az új esztendő küszöbén fel­kerestük dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisztert, tájé­koztassa olvasóinkat az egész­ségügy előtt álló főbb felada­tokról és néhány — sokakat foglalkoztató — problémáról. Kérésünknek az egészségügyi miniszter készséggel tett ele­get. Kérdés: Az országgyűlés decemberi ülésszakán is nagy érdeklődés nyilvá­nult meg az egészségügy iránt. Több képviselő ja­vasolta: célszerű lenne, ha az Egészségügyi Miniszté­rium kidolgozná az egész­ségpolitika új koncep­cióját. Hallhatnánk erről részletesebben? Válasz: A közvélemény ér­deklődése az egészségügy iránt érthető és hasznos is. Érthető azért — ezt ország­­gyűlési felszólalásomban hangsúlyoztam is —, mert egészségügyünk, társadalom­­biztosítási rendszerünk és an­nak vívmányai dolgozó né­pünk életszínvonalának, szo­ciális biztonságának, egészségi állapota alakulásának fontos tényezői. Hasznos pedig azért, mert az egészségügy szocialis­ta társadalmunk lényegéből fakadó, össztársadalmi fel­adat is, hiszen ilyen módon a betegségek megelőzése,­­ a kör­nyezeti ártalmak elhárítása az egészségügyi szakellátás és a társadalom együttes erejére támaszkodhat. De térjünk vissza az eredeti kérdéshez. Érdemes ezzel részletesebben foglalkozni. Mindenekelőtt szükséges le­szögezni, hogy az elmúlt 20 esztendő során a szocialista társadalom részeként szocia­lista egészségügy építésén munkálkodtunk. Ez azt jelen­ti, hogy a szocialista egészség­ügy általános érvényű alapel­veinek megvalósításáért dol­goztunk. Ennek során jelentős eredményeket értünk el. Az egészségügyi ellátás állami feladat lett. Társadalombizto­sítási rendszerünk és az egész­ségügyi ellátás feltételeinek fejlesztése eredményeként az ellátás ingyenes, és mindenki számára — területileg is — hozzáférhető. Általánosságban ezt mondhatjuk korszerűségé­ről is. Nem kis eredményeket értünk el a megelőzésben is, amint arról a fertőző betegsé­gek, különösképpen a gümő­­kór elleni küzdelem eredmé­nyei tanúskodnak. A szocialista egészségügy alapelvei általános érvényűek. Nem kíván részletesebb in­doklást, hogy megvalósításuk üteme, módszerei, útjai füg­genek az adott ország egész­ségügyének múltjától, kiala­kult formáitól és rendszerétől, attól az alaphely­zettől, amely­ből kiindulva kell ezekre az elvekre épülő egészségügyet megteremteni. Azok a fő tár­sadalmi, orvostudományi, népmozgalmi és morbiditási tényezők, amelyeket az egész­ségügyi ellátás alakításakor figyelembe kell venni és kö­vetni kell, dinamikusak és nem statikusak. Talán mind­ebből világos, hogy időszakról időszakra fel kell mérni, mennyire jutottunk a szocia­lista egészségügy alapelveinek megvalósításában és milyen tényezőket kell tekintetbe venni az egészségügy további fejlesztésében, működtetésé­ben. Úgy hiszem, ma olyan idő­szakhoz értünk, amikor számot kell vetnünk a már említett, az egészségügyre is kiható társa­dalmi változásokkal, a lakos­ság egészségi állapotának ala­kulásával és az orvostudo­mány alkalmazható és alkal­mazandó eredményeivel, vizs­gálva, hogy mindezeket mi­képpen kell és lehet érvénye­síteni az egészségügy fejlesz­tésében. Amikor új egészségpolitikai koncepcióról beszélünk, ezt így értelmezzük és így he­lyes annak lényegét értelmez­ni. Azokat az egészségpolitikai elveket és tendenciákat tehát, amelyek a további fejlesztés és az egészségügyi ellátás to­vábbi működtetése konkrét terveit és feladatait alapozzák meg, melyeknek megvalósítását szolgálják, vagy szolgálhatják a közép-, illetve a hosszú távú tervek. Amint arra az ország­­gyűlésben is utaltam, több éves gondos és megfontolt elemző munka alapján a tanulmány el­készült. Egészségügyi, igazga­tási, tudományos és társadal­mi szervek szakembereivel megvitattuk. A szakmai véle­ménycsere tapasztalatait, ész­revételeit hasznosítva az egészségpolitikai koncepciót kidolgoztuk és jövő évben — döntés végett — illetékes fó­rumok elé terjesztjük. (Folytatás a 3. oldalon) Boldog új esztendőt, eredményes munkát kívánunk! Hóesés (Kolosváry Bálint tollrajza)

Next