Egészségügyi Dolgozó, 1977 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-04 / 1. szám
Tudósítóink írják A szívbetegekért Érdekes, szép épület vonja magára a figyelmet a budapesti Hámán Kató úton, az István Kórház kerítése mögött: az Országos Kardiológiai Intézet most elkészült központja. Mit jelent az egészségügy szempontjából az új intézmény? Azt, hogy munkatársai hatékonyabban foglalkoznak az országos kardiológiai hálózat kifejlesztésével, a gyógyítással, az epidemiológiai vizsgálatokkal, a megelőzéssel, a szakemberek képzésével, a kutatás koordinálásával. A betegek szempontjából közvetlenül érzékelhető változás : a több és az ugrásszerű minőségi javulás. Például megrövidül a vizsgálati idő. Eddig a kórház több osztályára kellett vinni a betegeket kivizsgálásra. Az új épületben az ambulanciáról közvetlenül irányíthatják őket a megfelelő részlegbe, minden vizsgálatot itt végeznek el, s a korábbi több hetes várakozás helyett 24— 48 órán belül a műtőbe kerülhet a rászoruló. Megnövekszik tehát az ellátás szervezettsége, racionálisabbá válik a munka. Hol helyezkedik el az Országos Kardiológiai Intézet nemzetközileg? A válasz egy mondat: Korszerű európai színvonalon. Kiemelkedő a szívsebészet kapacitása. Azelőtt a betegek hosszú ideig várakoztak műtétre, 1977-től egy-két éven belül megkétszerezhető a műtétek száma. Hasonló emelkedést várnak a diagnosztikus forgalomban is. Az objektum mintegy 250 millió forintba került, ebből 112 millió volt a technológiai felszerelés. A 250 ágyból 52 a szívsebészet, ebből 12 az intenzív posztoperatív részlegé, 46 a gyermekosztályé, intenzív részlegéé 6 ágy. 152 ágyas a belgyógyászat, amelyen belül található az ötágyas intenzív részleg. A 40x40 méteres épület 50 méter magas, 13 szintes. A földszintjén az ambulancia, a járóbeteg-rendelés, a központi labor és a személyzeti öltöző; az első emeletet egyebek között az EKG, a PKG, az angiológia, a röntgen-, a hemodinamikai és az izotóplabor foglalja el. Az igazgatási szint fölött a gyermekosztály, majd a 4., 5., 6. emelet a belgyógyászati, a 7. emelet pedig a sebészeti osztály hotelszintje. A három műtő és a 9 ágyas intenzív részleg a 8. emeleten, a 9. emeleten a szeptikus műtő, a háromágyas intenzív szoba, az alkalmazottak ebédlője, a telefonközpont kapott helyet. Beteg- és teherszállító gyorsliftek, páternoszter, étellift, valamint a központi sterilező és a sebészeti műtők között külön sterilfelvonó bonyolítja le a forgalmat. Ejtsünk néhány szót a felszerelésről. A berendezések között ott találjuk az NSZK-beli Heilige típusú őrzőtornyokat, amelyek egyszerre hat csatornán rögzítik a beteg állapotát. Az angol gyártmányú ágy melletti Betside-monitorokon az orvos központi helyről tarthatja szemmel a betegeket. A röntgenfelszerelést a Medicor szállította, a műtőasztalokat a svéd Kifa-cég bárom pneumatikus, egy pedig hidraulikus. A nyugatnémet Hanau-féle műtőlámpába tévékamera is beépíthető, a színes tévélánc segítségével pedig a 60 fős tanácsterembe közvetíthetik a műtéteket. Tervezési újdonság: minden tíz betegszobához külön mosdó és WC- traktus tartozik. Reméljük, hogy több határidő-módosítás már nem lesz, és 1977 első negyedében átadják a szép, korszerű létesítményt Kiss Emil Gyógyszertári asszisztens - mesterfokon Bács-Kiskun megye Gyógyszertári Központja is megrendezte a fiatal asszisztensek Ki minek mestere? szakmapolitikai vetélkedőjét. November 15-én mérték össze tudásukat. Az első helyen Fülöp Borbála dunavecsei asszisztens végzett, s a jutalom mellé elnyerte azt a jogot is, hogy részt vehessen az országos vetélkedőn. A második Juhász Gabriella, harmadik a gyógyszertári központ KISZ-titkára, Schmallné Kiss Judit lett. Andriska Mária Fogászati vetélkedő A kispesti rendelőintézet fogorvosai és fogászati osztályának szakszervezeti aktivistái a kerületi általános iskolák úttörőcsapatainak segítségével fogászati vetélkedőt rendeztek az úttörőházban. Az előkészítés során a rendelőintézet fogorvosai előadásokat tartottak a helyes táplálkozásról, a fogápolásról, a rágásról és az édesség veszélyeiről. A versenyen tizennégy öttagú csapat indult azokból a gyerekekből, akik iskoláikban kiemelkedtek házi vetélkedőjükön. A program bővelkedett gyakorlati feladatokban, voltak rajzos, szóbeli és tesztkérdések, be kellett mutatni a helyes fogmosást, az alma- és sárgarépaevést stb. A zsűrit a dél-pesti gyermekfogászat vezető főorvosa és a rendelőintézet három fogszakorvosa alkotta, munkájukat a kerület egészségügyi nevelője és a fogászati osztály dolgozói segítették. A csapatok között szoros verseny alakult ki, a gyerekek jól felkészültek, iskolásaink pedig izgatottan szurkoltak. Gazdag ismereteket nyújtó előkészítés, példásan megszervezett vetélkedő — minden kerületben, minden évben elkelne ilyen. Gratulálunk a kispestieknek. Markhot emlékülés A HEVES MEGYEI KÓRHÁZBAN Markhot emlékülést tartottak abból az alkalomból, hogy a vármegye egykori fizikusa 1976. november 25-én Egerben megnyitott EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ 1977. I. 4. ta az ország első orvosképző egyetemét, a Schola Medicinálist. Dr. Littmann Imre egyetemi tanár, az orvostudományok doktora „A műtétek gyakoribb fertőzéses szövődményei” címmel tartott előadást, majd átvette az alkotó tiszteletére alapított emlékérmet. A program baráti orvostalálkozóval zárult. A 150 éves a kalocsai kórház 1826-ban épült a kalocsai kórház őse, a 10 ágyas aggok háza. Egyházi irányítással, közadakozással jött létre. A szerény földszintes épület a kórház mai helyén állt, körülötte nád és sászizegett. A meggyérült — ínség, járványok tizedelte — lakosság nádas házakban lakott. A rettegett „morbus hungaricus” egyik legexponáltabb helye éppen Kalocsa volt. 1868-ban új épületben 12 ággyal megnyílt az új kóroda. Kezdetben két orvos irányításával négy irgalmasrendi nővér dolgozott benne. Majdnem fél évszázad telt el a kóroda megnyitásától, mire a 12 ágy 20-ra emelkedett, és majdnem egy évszázad múlva, 1925- ben megnyílt az új 100 ágyas kórház (36 a belgyógyászaton, 11 a fertőző osztályon, 35 a sebészeten, 9 ágy a szülészeten és 9 ágyas volt az elkülönítő). Az 1930-ban elkezdett C pavilon építése csak 1944-ben fejeződött be és az épületben végre a kor színvonalának megfelelően rendezkedhettek be a tüdőgümőkór elleni küzdelemre. 1944. október 31-én virradt rá a 236 ágyas kalocsai kórházra a szocialista egészségügy hajnala. Csak hálával gondolhatunk azokra, akik nem törődtek a nélkülözéssel, hideggel és fáradsággal és elindították a kórházat a soha nem látott fejlődés útján. Ennek a főbb állomásai: az ágyak száma 1950-ben: 285, 1957-ben: 395, 1967-ben 598, 1975-ben 689. A jubileum évében a 689 ágy megoszlása ez: belgyógyászat: 112, sebészet: 110, szülészet: 75, gyermekosztály: 58, pulmonológia: 200, pszichiátria: 100, fertőző osztály: 34. Szólnunk kell az ágyszámokban ki nem fejezhető fejlődésről. 1967-ben megtörtént az épület rekonstrukciója és véradóállomás épült, 1968-ban felépült a központi kazánház. 1970- ben volt az A épület rekonstrukciója, 1963-ban ápolónőotthont avattunk, 1975-ben felépült a B épület, s korszerű elhelyezést kapott a röntgenosztály, a laboratórium, a gyógyszertár és a konyha. Ugyancsak ebben az évben került átadásra a központi körzeti orvosi rendelő, majd az új gazdasági hivatal, a szociális létesítmények sora. Még két fontos intézmény, a régi parasztházban levő proszektúra és egy iskolából kialakított rendelőintézet várja sorra kerülését. A szakorvosi rendelőintézetben 1952-ben 11 szakorvosi óra volt. Az éves forgalom akkor 35 759, 1976 első félévében a szakorvosi órák száma 186,5, az ellátott esetek száma évente kb. 390 100. Kalocsa ma 20 000 lakosú, modern lakónegyedekkel, vízvezetékkel ellátott, dinamikusan fejlődő kisváros. A volt agrárproletárok, kubikusok leszármazottai ipari munkások, mérnökök, mezőgazdászok stb. Fejlődő kórházunk őket szolgálja. Dr. Kanyó János Az első nyugdíjas aneszteziológus asszisztens November 10-én bensőséges ünneplés közepette búcsúztatták el munkatársai Szamosi Máriát, az ország első nyugdíjas aneszteziológiai asszisztensét. Szamosi Mária munkásszülők gyermeke. Előbb betanított munkás volt a Fűzfői Papírgyárban, majd 1952-ben szülésznői oklevelet szerzett. A szombathelyi Markusovszky Kórházban dolgozott, s kitűnt szorgalmával, lelkiismeretességével. Munka mellett érettségiízett. Az aneszteziológia hazai megszületésének pillanatában ő is ott volt az elsők között. Tanfolyamot végzett és két társával alapító munkatársa lett a későbbi aneszteziológiai osztálynak. Közülük egyedül ő tartott ki, mindmáig. Vállalta az úttörők nehéz feladatát, munkáját körültekintéssel, fáradságot nem ismerve, nagy biztonsággal látta el, rendszeresen továbbképezte magát. Több ezer narkózist végzett jelentős szövődmény nélkül. Búcsúztatásán részt vettek a szülészeti és aneszteziológiai osztály dolgozói, s ajándékokkal kedveskedtek neki." Derék, kedves munkatársunk, jó pihenést! Dr. Széll Kálmán A magyarországi egészségnevelés Hazánkban az egészségügyi felvilágosítás történelmi múltra tekinthet vissza. Az első modern elveket valló mű a XVII. század derekán jelent meg: Apáczai Csere János Tanács című irata, amely az egészség megvédésére hívja fel a figyelmet. A XVIII- században a szarvasi Tessedik Sámuel már mai értelemben vett egészségvédő agitátor volt. A XIX. században Markusovszky Lajos, Fodor József és társai, majd a XX. század haladó gondolkodású orvosai a hatékony egészségügyi felvilágosítás szükségességét hirdették. A Magyar Tanácsköztársaság néhány hónapja alatt tág lehetőséget nyújtott az egészségügyi ismeretek megszerzésére, de a két világháború között a felvilágosítás egységes irányítás hiányában ötletszerű volt. A felszabadulás után az egészségügyi felvilágosítás intézményesült. 1951-ben a munka irányítása az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe került, s az V. főosztály keretében alakult meg az Egészségügyi Felvilágosítási Osztály. Területi szervezetei a közegészségügyi-járványügyi szervezeten belül épültek ki. 1958-ban létrejött az Egészségügyi Felvilágosítási Központ, területi szervezetei továbbra is a KÖJÁL-hálózat keretében működtek. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány rendeletére 1959- ben létrejött az Egészségügyi Felvilágosítás Társadalmi Tanácsa. 1968-tól az egészségügyi felvilágosítás az egészségügyi ellátás részévé vált, a tanácsok egészségügyi osztályának közvetlen feladatkörébe került. A hetvenes évek elején megalakultak a megyei egészségnevelési csoportok az egészségügyi felvilágosítás, egészségnevelés irányítására. 1963 óta „Egészségügyi Felvilágosítás”, illetve „Egészségnevelés” címmel folyóirata van a szakágnak, benne módszertani, szervezési, valamint tudományos közlemények jelennek meg rendszeresen. Egy évtized óta az egészségnevelés fő célja nem a betegség megelőzése, hanem az egészségnek egészséges életmóddal való megóvása. Az EFT az egészséges életmód igényét igyekszik felkelteni és erősíteni Az alapkérdések: a mozgás, a táplálkozás, a higiénés magatartás. Az életvitel, az életszemlélet megváltozása persze lassú, folyamatos, szívós munkát igényel. Az egészségnevelést végzők készek erre. Vas, gyémánt, arany A SEMMELWEIS ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMNEK a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola dísztermében megtartott rendkívüli tanácsülésén dr. Antoni Ferenc rektor nyújtotta át a jubileumi okleveleket orvosoknak és gyógyszerészeknek. Vasoklevelet öten, gyémánt díszoklevelet 11-en, aranykitüntetést 83-an kaptak. Az ünnepségen az elnökség képviseletében dr. Darabos Pál, a szakszervezet elnöke jelent meg. Szakdolgozók továbbképzése a Semmelweis orvosegyetemen A Semmelweis Orvostumányi Egyetem 17 ápolónője november 8-án izgalommal várta az első előadást az Ernő utcai kollégium társalgójában. Mielőtt azonban megkezdődött volna a kötelező továbbképzés, a résztvevők kitöltötték az Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézete által öszszeállított tesztlapot. A kérdések némelyike nehéznek bizonyult — legalábbis kiderült, hogy a képzőben, szakiskolában tanultak egy része bizony már feledésbe merült. A felmérési céllal kiadott kérdések láttán még azok is megértették, hogy miért van szükség az ötévenkénti továbbképzésre, akik a betegágy mellett szerzett 10—20 éves gyakorlatuk birtokában fölöslegesnek tartották. A továbbképzést a személyzeti és oktatási osztály szervezte meg, s a két féléves, egy-egy hetes formát választották, így sikerült intenzívvé tenni az oktatást, másrészt az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő osztályokon csak egy hétig kellett nélkülözni a résztvevőket. Az előadások megtartására az egyetem oktatói — gyakornoktól docensig — és intézetvezető nővérei vállalkoztak. Az utóbbiak közül kiemelkedtek azok, akik korábban oktatónővérként dolgoztak, vagy jelenleg hallgatói az egészségügyi főiskolai karnak. A résztvevők sok egyéb mellett hasznosnak tartották, hogy AMBU-baba segítségével kimerítő elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhettek az újraélesztés tárgyköréből, hála dr. Eckhard Anna tanársegéd előadásának. A legnagyobb sikert mégis az a másfél óra jelentette, melynek során az egyetemi állami vezetők, a párt és a tömegszervezetek képviselői beszélgettek a résztvevőkkel, meghallgatva és — ahol lehetett — megválaszolva a kérdéseket. Ahol lehetett, mert bizony sok olyan probléma van, amelyet a közeljövőben még nem lehet megoldani, bár jól ismerik őket az Üllői út 26-ban is — hangsúlyozta a beszélgetést vezető dr. Antoni Ferenc rektor. Az első csoportot egy héttel később követte a második, melynek tagjai munkatársaiktól már értesülhettek a továbbképzés menetéről, majd november utolsó hetében az osztályvezető ápolónők továbbképzésének első félévi foglalkozásaira került sor. Mondhatjuk, hogy egyetemünkön sikerrel mutatkozott be és kellő érdeklődést keltett a szakdolgozók továbbképzése. A résztvevők — közel kétezren — várják a második félévnek főleg gyakorlati ismereteket adó foglalkozásait. Sikeres záróvizsgát kívánunk! Dr. Tankó Attila Öregek napja Tabon A tahi szociális otthon dolgozói műsorral egybekötött ünnepélyen köszöntötték az idős lakókat. A verseket, énekeket, táncokat, jeleneteket a nővérek tanították be az otthon fiatalabb lakóinak, akik örömmel szerepeltek. A kedves óra disznótoros ebéddel zárult. D. Tóth Erzsébet Báb -forgatókönyvek A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI TANÁCS VB egészségügyi osztálya 1976 tavaszán egészségügyi témájú báb-forgatókönyvek írására pályázatot hirdetett. Hetven pályamű érkezett a gyermekek helyes egészségügyi szokásainak népszerűsítésére. Első díjat nem adtak ki. II. díjat nyert: dr. Lelkesné Hohmann Gizella: Misi malac utazik; Csorba Piroska: Csodacsomag. II. díjat kapott: Balogh Istvánná: Brúnó Brümi tornázik; dr. Mészáros Vincéné: Mirci, Marci, Télapó; Szvatkó Anna—Udvarnoky Péter: Protéteusz tanácsot tart; Berkes Júlia: Zsebkendő. A díjazott vagy kiadásra javasolt forgatókönyveket a megyei egészségnevelési csoport (4042, Debrecen, Tóthfalusi tér 5—6.) kérésre megküldi a bábegyütteseknek. Társadalmi összefogással KÓSPALLAGON új orvosi rendelőt és egészségházat avattak. A nagyközség lakói a szobi Új barázda Termelőszövetkezetbe, az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságba, a zuglói Porcelángyárba járnak dolgozni. Ezek az üzemek példamutató kötelességüknek tartották, hogy dolgozóik életkörülményeinek javulásához társadalmi munkával és anyagiakkal hozzájáruljanak. De segített az új rendelő és az egészségház létrehozásában a közös tanácsú Márianosztra lakossága is. Körzeti ápolónők továbbképzése Másodszor szervezte meg a siófoki kórház a terület körzeti nővéreinek továbbképzését. Nyolc hónapon át havonta egy-egy alkalommal jönnek össze az intézet klubtermében, s megvitatják majd a titoktartást és az etika más problémáit, a körzeti nővérek helyét a szolgálaton belül. Szó lesz a krónikus betegek pszichés vezetéséről, és a mozgásszervi utógondozásról, a diétás táplálásról, a sürgősségi betegellátásról, az adminisztrációról, a kislaborokról. Az előadók a kórházi orvosok, a főorvosok, a vezető főnővér, a diétás nővér. A szakmai előadásokat ideológiai konferencia előzi meg. Témái között szerepel — többek között — egy összefoglaló az 1976-os berlini konferenciáról, az ötéves terv egészségügyi vonatkozásairól, a munkahelyi demokráciáról, a korszerű műveltségről, a szocialista emberről. A félnapos időkiesés áldozatot kíván: a körzeti munkát a nővérek helyett más nem végzi el; ezeken a napokon a körzeti orvos egyedül marad. Az előadóknak alaposan fel kell készülniök, mégis vállalják mindannyian, mert a továbbképzésre szükség van. Dr. Imre Mária Miről ír az Egészségügyi Munka? Az Egészségügyi Munka novemberi számában a toxoplazmózis gyakoriságát vizsgálja dr. Jankó Mária; a hagyományos szerkezetű bölcsődék típusterveiről ír dr. Polonyi Erzsébet és Galamb Erzsébet. Mák Lászlóné és Dani István a Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben végzett ápolói tapasztalatokról számol be. Sólyomné Papy Katalin a csípőízületi endoprotézisműtét utókezelésében szerzett tapasztalatokat mondja el. Szalóky Jánosné a szakdolgozók és a betegek kapcsolatának kérdéseit boncolja. dr. Marosi Józsefné, a WHO immunizációs programjáról ír. Makay Sándor gyógyszerismertetése és a 11/1976. (Eü. K. 7.) Eü. M. sz. utasítás ismertetése zárja a tartalmas számot.