Egészségügyi Dolgozó, 1979 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-02 / 1. szám
Békés, boldog új esztendőt kívánunk! A TARTALOMBÓL: Olivecrona 4—5. oldal Látogatás Norvégiában 6. oldal Nőtt a felelősségünk az abortusz elbírálásánál A „bizalom“ az orvostudományi egyetemeken 7. oldal 11 •3 •a I ’Sta ‘1 1 Világ proletárjai, egyesüljetek! Az Orvos — Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének I ana xxii. evf. imz. Lal'Jrt. szám ÁRA: 1 Ft Milyen less az egészségügy ' 79. évi költségvetése ? BESZÉLGETÉS DR. JUSZT LAJOS MINISZTERHELYETTESSEL Az országgyűlés decemberi ülésszaka jóváhagyta a Magyar Népköztársaság 1979. évi állami költségvetését, amely meghatározza az egészségügyi ellátás beruházási és működtetési feltételeit is. Megkértük dr. Juszt Lajos miniszterhelyettest, tájékoztassa olvasóinkat, milyen anyagi eszközökre számíthat a megelőzés, a gyógyítás, a gondozás és a kutatás az új esztendőben. KÉRDÉS: Sokan úgy vélik, hogy területünkön két egymásnak ellentmondó tendencia érvényesül: a kormány nagy jelentőségű határozata, amely előnyben részesíti az egészségügy fejlesztését és az a szükségszerű törekvés, hogy helyre kell állítani a népgazdaság egyensúlyát még azon az áron is, hogy bizonyos társadalompolitikai célok megvalósításának üteme lelassul. VÁLASZ: Az ellentét csak részben áll fenn és feloldható. A kormány, döntésének megfelelően, az egészségügyet kiemelten kezeli, fejlesztésében és működtetésében egyaránt. Ez végső soron azt jelenti, hogy az egészségügy fejlesztése töretlen lesz, nem érvényesülnek jelentős visszafogások sem a beruházásban, sem a működtetésben. Amikor elkészítettük az egészségügyi és szociális intézmények 1979. évi tervét és költségvetését, változatlanul az V. ötéves szerv alapvető koncepciójának megvalósításából indultunk ki. Szem előtt tartottuk a társadalom növekvő szükségleteit, az ezekből adódó feszültségek feloldását, valamint az egészségügyi szolgáltatások társadalmi és szakmai hatékonyságának növelését. Természetesen nekünk is érvényesítenünk kell a népgazdaság egyensúlyának javítására hozott intézkedéseket. Ez gyakorlatilag azzal járt, hogy az intézmények fejlesztésére és fenntartására fordítható kiadások növekedési üteme mérséklődött. Viszont az erők koncentrálása eredményeként ez nem okoz viszszaesést az alapvető egészségügyi feladatok fejlesztésében. Ezt az is elősegíti, hogy áttekintettük a tervidőszak hátralevő célkitűzéseit és megállapítottuk azokat, amelyeknek megvalósítására változatlan intenzitással kell törekedni, amelyeket mérsékeltebb ütemben lehet fejleszteni, illetve azokat, amelyeknél az elért eredményekre támaszkodva a működés hatékonyságának növelésével kell javítani az ellátást. KÉRDÉS: Hogyan értelmezzük a hatékonyság fokozását? VÁLASZ: — Semmiképpen sem kényszertakarékosságnak, hanem úgy, hogy az adott ráfordítással nagyobb és jobb eredményt érjünk el. A fejlesztés szerényebb üteme ezt megköveteli. Vegyünk néhány példát. A kistarcsai kórháznak — hibái ellenére is — három év alatti felépítése egyedülálló eset egészségügyünk történetében. Bebizonyosodott, hogy ha a területi vezetés összpontosítja erőit, hatékonyan használja fel a rendelkezésre álló eszközöket, ilyen kiemelkedő teljesítményre képes. Egy másik példa: a kórházi ágyakat nemcsak gyarapítani kívánjuk, hanem a betegellátás tényleges igényéhez igazodóan a progresszív betegellátás szempontjainak megfelelően fejleszteni. Tehát ahol pl. krónikus ágyra van szükség, ott nem szabad nagy értékű műszereikkel drágítani a beruházást. Vagy gondoljunk a műszergazdálkodásra. Sok a felesleges beszerzés, a gépeknek, műszereknek egy részét nem használják ki. Tervszerűtlen a karbantartás, állandósult az alkatrészhiány, a gépek működtetésénél kevés a szakértelem. A hatékonyság fokozásának értelmezése itt is nyilvánvaló: meg kell szüntetni a felsorolt hiányosságokat. Ezt elősegítendő az egészségügyi miniszter első lépésként január 1-től szabályozza a kutatáshoz és gyógyításhoz szükséges nagy értékű műszerek beszerzését. A másfél millió forintnál drágább orvosi gépeket és berendezéseket csak engedéllyel vásárolhatják meg az intézmények. Egy későbbi időpontban sor kerül új normatívák megállapítására is, amelyek előírják, hogy egy adott szintű és feladatkörű intézménynek milyen műszerezettsége legyen. Ha tervszerűen és átgondoltan fejlesztjük az egészségügy műszerezettségét, ez megtérül az ápolási idő megrövidülésében is. A korszerűtlen és túlzsúfolt laboratóriumok, röntgenosztályok miatt elhúzódik a bajmegállapítás, a kivizsgálás. Tehát ha a műszerellátásban előre lépünk, a meglevő anyagi eszközökkel okosabban gazdálkodunk, növeljük munkánk hatékonyságát. KÉRDÉS: Hogyan alakul az egészségügy fejlesztési-beruházási előirányzata? VÁLASZ: A beruházási előirányzat 3500 millió forint. Ebből mintegy 1010 millió központi, 1690 millió tanácsa célcsoportos, 800 millió pedig egyéb tanácsi egészségügyi feladatok megoldását szolgálja. A hálózatnövekedés viszonylag szerény lesz, mert a kórházi, bölcsődei, szociális otthoni beruházások jelentős részének befejezése és átadása 1980-ra várható. Az előirányzatokból tetemes részt fordítunk a befejező szakipari munkákra, nagy értékű üzemviteli berendezések és orvosi gépek, műszerek beszerzésére. Ezzel megalapozzuk az V. ötéves terv utolsó évében nagyobb számban megvalósuló gyógyintézeti ágyfejlesztést. KÉRDÉS: — Több lesz-e a gyógyászati ágy 1979-ben, mint jelenleg? VÁLASZ: — Előterjesztésünkre az Állami Tervbizottság megvizsgálta a kórházfejlesztés és rekonstrukció V. ötéves tervprogramjának előrehaladását és a fővárosi egészségügyi intézmények helyzetét. Ismételten kiemeltük, hogy a kórházi hálózat rendkívül elavult, igen nagy erőfeszítések árán biztosítható csak a folyamatos, zavartalan munka. Sok a rekonstrukcióra, felújításra, a gyógyításra alkalmatlan, lebontásra érett épület. Ezen okok miatt 1979-ben 756 kórházi ágyat kell megszüntetni. Így a megvalósuló körülbelül 1400 ágynak nem egészen a fele jelent többletkapacitást KÉRDÉS: Ez csak növeli a problémákat. Közismert ugyanis, hogy 1978-ban körülbelül 3500 ágy működése szünetelt az országban, elsősorban a fővárosban. Mindezt ellensúlyozza-e az előirányzott ágyfejlesztés? VÁLASZ: A tervek szerint 1979 végére a 10 ezer lakosra jutó gyógyintézeti ágyak száma várhatóan 88,4 lesz, az 1978. évi 88 ággyal szemben. Elkészül és megkezdi munkáját a kistarcsai 580 ágyas kórház, folytatódni e beruházás második üteme is a 330 ágyas, krónikus betegeket ellátó pavilon épí- Folytatás a 3. oldalon